Nem csak szilveszter éjjelén lehet megfogalmazni az újévi fogadalmakat – legalábbis én ebben hiszek. Januárban szinte minden nap újabb és újabb elhatározások fogalmazódtak meg bennem arról, hogy miben szeretnék változtatni, vagy hogy mit szeretnék véghezvinni idén. Szép számmal szerepel több hazai hely felkeresése is ezen az egyre gyarapodó listán. Megosztok veled ezek közül néhányat, és olyan programokat is ajánlok, amik életem legjobb élményei közé tartoznak.
Pattanj biciklire, és kerüld meg a Balatont
Veszprémi lány létemre sokáig halogattam a felénk elkerülhetetlenné vált Balaton-kerülést. Ahogyan az őskorban az első vadászat fontos szerepet játszott a gyerekek férfivá válásában, mifelénk a tó körbetekerésével válik az ember a Balaton partjainak ismerőjévé, ennek a tudásnak a birtokában pedig kiérdemelni, hogy a sok strandon töltött nyár után valóban balatoninak vallhassa magát.
Persze akár az Alföldről is érkezhetsz, hogy megtapasztalhasd ennek a rítusnak minden szépségét és fájdalmát. Nincs is annál jobb érzés, mint mikor egy tikkasztó nyári nap végén a habok közé veted magad, és a vízből nézed, ahogyan felkelnek a csillagok és kigyúlnak az északi part fényei. Persze ahhoz, hogy minden porcikáddal átérezd ezt a katarzist, könnyen lehet, hogy előtte le kell tekerned több mint harminc kilométert a tűző napon Balatonfüredtől Badacsonytomajig.
Ha szeretnéd a körülményekhez képest kényelmesen megtenni a 220 kilométert, érdemes képességeidhez mérten akár három-négy napot rászánni. A hangulathoz hozzátartozik a kempingéletforma is, nem ér hotelben megszállni, Balatont kerülni igazán csak sátorral lehet. A kör végén biztosan máshogy tekintesz majd a világra, legyen szó a szúnyogriasztó értékéről vagy az önbizalmadról.
Csónakázz különleges helyeken
Legutóbb hét-nyolc éves koromban ültem csónakban, igaz, nem azért, hogy a tavon ringatózzak. Gyerekkoromban egy hetet minden nyáron a Balaton partján, Alsóörsön a nagyszüleimmel töltöttem. Reggelente általában egy nádas sűrűjében lógattuk a pecabotokat a vízbe. A csónakázás az én fejemben hosszadalmas, néma és halszagú tevékenységként kódolódott – ráadásul azt is megtapasztaltam, hogy evezni nem olyan könnyű mutatvány –, ezért lehet, hogy értetlenül nézem azokat a filmeket, amikben a férfiak az első randit egy csónakázótóra szervezik szívük választottjának. Pedig felnőtt fejjel más sokkal jobban értékelem a természet közelségét és a nyugalmat, amit egy ilyen program adhat.
Az élményért akár a fővárost sem kell elhagynod, ugyanis tavasszal a Városligeti Műjégpálya ismét visszaváltozik csónakázótóvá, ahol nemcsak klasszikus csónakot bérelhetsz (1500 forintért fél órára), hanem kenut, relax kenut és úszó szigetet, sőt vízibiciklit is.
Ha pedig egy kis izgalomra vágysz, ülj csónakba a tapolcai tavasbarlangban, ahol föld alatti rendszerben evezhetsz a kristálytiszta vízen, néhol olyan szűk járatokban, hogy le kell húznod a fejed.
Barlangássz, ahogyan a profik
Számtalan módja van annak, hogy kiélvezd a hazai barlangok nyújtotta lehetőségeket. Tapolcán csónakázhatsz, Miskolcon fürdőzhetsz, Aggteleken pedig sztalaktitok (függőcseppkő) és sztalagmitok (állócseppkő) között tehetsz egy sétát, de ha igazán extrém barlangtúrára vágysz, látogass el a balatonedericsi Csodabogyós-barlangba.
A program egy mesebeli próbatétel-sorozatnak is beillik, ugyanis ahhoz, hogy beléphess a járatokba, előbb meg kell tenned egy negyvenperces sétát, hiszen a helyszín csak gyalogosan közelíthető meg. Miután belépsz, felejts el mindent, amit a barlangtúráról tudtál, itt nem didergős sétáról lesz szó a kiépített ösvényen. A járatokban néhol akár négykézláb lehet csak előre haladni, de ne izgulj, szakképzett túravezető segít majd abban, hogy minden rendben legyen, ráadásul az indulás előtt minden szükséges felszerelést megkapsz a fejlámpától a barlangászoverálig.
Ismerj meg egy új vallást
Mindig is érdekeltek a világ különböző vallásai, az eltérő és hasonló hitvilágok, az Istenről alkotott képük. Az én bakancslistámon idén mindenképpen szerepel a Krisna-völgyi búcsú, amit július 19. és 21. között tartanak meg. A Krisna-tudat a hinduizmus egyik modernizált változata, amit 1966-ban alapított meg egy Amerikában élő, indiai származású gyógyszerész. A Krisna-tudatúak több istenben hisznek, főistenük Krisna. Mivel úgy tartják, hogy minden élőlényben egy kezdetektől létező lélek él, vagyis hisznek a lélekvándorlásban, ezért nem esznek húst, fontos számukra az erőszakmentesség.
A Krisna-völgyben a hazai Krisna-tudatúak ökoközösséget alkotnak, önfenntartó életmódot folytatnak: zöldségeket, gyümölcsöket termesztenek a farmon, maguk gondoskodnak az áram- és vízellátásukról is. Iskolájukban a gyerekek a Nemzeti alaptanterv mellett elsajátítják az organikus kertészkedést, kézműveskednek, művészetekkel foglalkoznak.
Ugyan a Krisna-völgy egész évben látogatható, legnépszerűbb eseménye a Krisna-búcsú. A fesztiválon elődásásokon, koncerteken, zenei, tánc-, harcművészeti bemutatókon és gyerekműsorokon vehetsz részt. Bepillanthatsz a Krisna-tudatúak hétköznapjaiba, kipróbálhatod a jógát, de megkóstolhatod a vegetáriánus ételeiket is.
Mártózz meg télen egy meleg vizű tóban
Alapvetően nincs semmi extrém abban, ha nyáron megmártózol egy tó vízében. Na de télen! Idén csobbanj egyet a szabad ég alatt, persze talán inkább ne a Balatonba.
A Hévízi-tó – Európa legnagyobb gyógyhatású meleg vizű tava – télen is tartja a 30 fokos hőmérsékletet, hiszen a kicsapódó gőz nem engedi lehűlni a vizet. Lubickolj akár hóesésben is a tündérrózsák között. Az első fürdőházat egyébként még Festetics György építette a tóra a 18. század második felében, azóta érkeznek ide a gyógyulni és fürdeni vágyok, majd távoznak enyhén kénes illattal. A tóban nem ér le a lábad, ezért ha nem itt szeretnéd fejleszteni az úszótechnikádat, nyugodtan vigyél magaddal valamilyen vízen lebegő tárgyat, amin megpihenhetsz.
Túrázd körbe az országot
Az utóbbi években tetőzött az El Camino, vagyis a Spanyolország északi részét átszelő zarándokút népszerűsége, amihez a túráról szóló rengeteg könyv és film is hozzájárult. Több útvonala is létezik – kevesen tudják, hogy Magyarországon is létezik szakasza –, a legnépszerűbb azonban az a bizonyos francia út, ami 780 kilométer hosszú, a megtétele pedig nagyjából egy hónapot vesz igénybe. Akinek nem kifejezett célja a Szent Jakab-út végén található Santiago de Compostela, hasonló kihívásra itthon is bukkanhat.
Az Országos Kéktúra 1165 kilométer hosszú, 27 szakaszból áll, amelyek körbeölelik Magyarországot, és olyan nagyobb állomásokat érintenek, mint például Írott-kő, Dobogókő, Szarvaskő vagy Hollóháza. A legrövidebb táv 12 kilométer Hűvösvölgy és a Rozália téglagyár között, a leghosszabb pedig 73 kilométer Becske és Mátraverebély között.
Az El Caminóhoz hasonlóan ezt a túrát is legyűrheted egyszerre, egy hónap alatt, de persze nem teheti meg mindenki, hogy harminc napra kivonja magát az életből. Tervezd a kirándulásokat hétvégére, és járd be Magyarországot több szakaszban.
