Lola Kirke színésznő szőrösen jelent meg a Golden Globe-on. Miért akadnak ki az emberek a női testszőrtől?
Ismét túl vagyunk egy Golden Globe díjátadón, aminek természetesen szerves része a vörös szőnyegen vonuló sztárok kinézetének mustrája. A vasárnapi gálán Lola Kirke fiatal színésznő nem a csodálatos ruhájával érdemelte ki a nagyközönség figyelmét, hanem a borotválatlan hónaljával, ami természetesen egyből bekerült a hírekbe – például a DailyMailre.
A feminista színésznőnek nem ez volt az első ilyen megjelenése, 2015-ben egy Vanity Fair fotózáson is így állt a kamerák elé, ezzel is üzenetet közvetítve a nagyközönségnek. Az utóbbi időben több híresség vállalja nyíltan, hogy éppen nem szőrtelenített, és sokan vannak az ún. body hair mozgalom mellett: korábban Julia Roberts integetett zavartalanul ujjatlan ruhájában a Notting Hill bemutatóján, Beyoncé borostát villantott, Celine Dion pedig koncertjén fedte fel a lábán található szőrszálakat, köszönhetően a túl erős megvilágításnak. De sajnos a mostani reakciókból is arra lehet következtetni, hogy ha egy nő hónaljszőrrel jelenik meg, az még mindig hír és nagy bátorságnak könyvelik el. De miért számít tabunak a társadalomban, ha egy nő nem borotválkozik?
A nők helyzete sosem volt könnyű, és manapság is rendkívül nehéz nőnek lenni: érvényesülni, karrier mellett családot alapítani, a sztereotípiák árnyékában élni, vagy éppen újrakódolni a „nőnek a konyhában a helye” téziseket. Rengeteg elvárással, kényszerrel és megfeleléssel találkozunk nap mint nap. Ezeknek a kitételeknek a terhét a kozmetikai ipar, a média és a társadalom nemhogy enyhítené, hanem inkább még súlyosbítja azt.
Miért is szőrtelenítünk, mi nők?
A divat, férfiak, társadalmi szokásrendszer, komfortérzet, higiénia és esztétikai szempont miatt él a legtöbb nő a szőrtelenítéssel. Már a 20. század elejétől kialakult a gondolat, hogy a nőknek szőrtelennek kell lenniük és jelenleg is az a "norma", ha egy nőn nem nő szőr. Pedig dehogynem nő! Ennek ellenére a társadalom azt diktálja, hogy egy nő ne legyen szőrös, a szeméremszőrzet nem esztétikus, a hónaljszőr pedig egyenesen botrányos. Társadalmilag elvárt, hogy szőrtelenítsenek, és/vagy mert nekik úgy a kényelmesebb. Mert beugranak a profit-érdekelt kozmetikaiparnak. A társadalom alakítja ki a nőkben azt, hogy kényelmesebbnek érezzék, ha le vannak szőrtelenítve mindenhol, hiszen még a szőrtelenítésről szóló reklámokban is csupasz, szőrtelen lábat szoktak gyantázni/borotválni a nők. Ez sem véletlen. Úgy is mondhatnánk, hogy szőrfóbiás társadalomban élünk, és aki ezen kívül kíván tartózkodni, azt a legtöbb ember gusztustalannak titulálja.
Kilóg a szeméremszőrzet a képen? Akkor törlünk is!
Mivel manapság nagyon felkapott téma, különböző divatcégek és iparágak is mernek nyitni a tabunak tűnő szőrzet felé. Kedvenc ilyen példám, amikor 2016. január 21-én az Instagram működésképtelenné tett egy ausztráliai online magazin, a Sticks and Stones fiókját egy ott megjelent kép miatt. A képen két nő volt látható fürdőruhában, amivel természetesen nem lett volna baja az Instának, viszont a fürdőruhából kilógott a hölgyek szeméremszőrzete, és ezért deaktiválták a magazin fiókját. A médiumok és az Instagram-felhasználók is hangot adtak a nemtetszésüknek, kritizálták, és nem értették ezt a reakciót, majd ennek hatására egy hét után az Instagram újraaktiválta a magazin fiókját, és beismerték, hogy hibát követtek el.
Ez a példa jól mutatja, hogy mennyire eltérő szemléletek vannak jelen a 21. században arról, ha egy nő szőrzetet visel. Míg egyik oldalról egy közösségi platform automatikus reakciója a kép láttán az volt, hogy obszcénnak minősítette, és deaktiválta a fiókot, úgy a másik oldalról a fogyasztók, és egyéb médiumok teljesen indokolatlannak vélték ezt a tevékenységet, és kiálltak azért, amit a kép, a modellek és a magazin képvisel. A fogyasztók az a része, akiknek nem tetszett az eltávolítás, azt vallották, hogy az a reklámfotó képviselte magát a természetességet: „A női szeméremszőrzet nem elrejteni kéne, hanem dicsőíteni, mert nincs benne semmi szégyellnivaló, sőt: attól leszünk igazán nők!”
Akkor mi a megoldás?
Napjainkban már a nők szabadon dönthetnek arról, hogy honnan, mennyit és milyen gyakran távolítják el a testükről a szőrt. Ha úgy döntünk, hogy megszabadulunk az egyes testrészeinken található szőrszálaktól, az csakis a mi választásunk és nem alapulhat semmi máson, minthogy mit szeretnénk csinálni a testünkkel. De a XXI. században még mindig megmondják – az emberek, a média, a társadalom – a nőknek, hogy mit és hogyan kell(ene) csinálniuk a saját testükkel. A „Ne hordj tűsarkút!”, vagy „Ne hordd azt a bikinit!” mondatok szépen lassan rombolják önbizalmunkat, önképünket. Végezetül: mindenkinek jogában áll azt csinálni a testével, amit akar. Ha a nők szőrteleníteni akarnak, szőrtelenítsenek! Nem akarnak, kit érdekel? Az ő teste az övé, nem a miénk!
