Kutatások alapján egy sokak által használt, egészségesnek tartott olajtípusról derültek ki korábban ismeretlen információk.
Pénztárcánkhoz és ízlésünkhöz mérten igyekszünk egészségesen étkezni, éppen ezért az alapvető élelmiszereket érintő friss kutatási eredmények hatással vannak vásárlási szokásainkra is. Évekkel ezelőtt a margarin-vaj háborújával kezdődött, majd a zsír és olaj szembeállításával folytatódott legalapvetőbb hozzávalóink harca. Hogy a növényi vagy az állati zsiradékok az egészségesebbek, az még mindig kérdés.
Hiába áttetsző, mégsem annyira tiszta a kókuszolaj?
Egy évtizeddel ezelőtt újabb olajfajta használata terjedt el az egészségtudatos magyar háztartásokban. A korábban szinte ismeretlen, hő hatására olvadó, opálosan fehér kókuszolaj egyik pillanatról a másikra hódította meg a konyhatündérek szívét. A viszonylag olcsó, semleges ízvilágú és széleskörűen felhasználható olajfajta hamar leváltotta a korábban használt étolajat.
Nemcsak főzéshez, de kozmetikumok alapanyagaként, fogtisztításra, sőt még a koronavírus ellen is javasolták a kókuszolaj használatát néhány éve. Az egykor szuperélelmiszernek tartott olajjal kapcsolatban legutóbb napvilágot látott kutatás eredményei azonban komolyan megrengethetik a fehér olaj pozícióját.
Egérkísérletekre alapozva állítják most a kutatók, hogy az éppen leginkább divatos olajfajta fogyasztása olyan egészségügyi kockázatokkal járhat együtt, melyek befolyással lehetnek az anyagcsere-folyamatokra.
Amint azt az egereken kimutatták, a kókuszolaj fogyasztása a központi idegrendszert károsítva okozhat szorongásos problémákat, súlygyarapodást, májgyulladást, illetve hormonális zavarokat is.
Mégsem olyan egészséges, mint hitték
„Az eredmények arra utalnak, hogy bár a folyamat lassú és csendes, a kókuszolaj fogyasztása jelentős anyagcsere-elváltozásokhoz vezethet, melyek hozzájárulhatnak az elhízás és az azzal kapcsolatos társbetegségek kialakulásához” – magyarázta Marcio Alberto Torsoni, a kutatás egyik vezetője. Mint mondta, a kókuszolaj nem alkalmas betegségek kezelésére és az egészség helyreállítására sem.
A vizsgálat során a kutatócsoport napi egy adag – embermértéket tekintve egykanálnyinak megfelelő – kókuszolajat adott be két hónapon keresztül az egészséges kísérleti állatoknak. A kísérlet végére úgy találták, hogy az egerek kulcsfontosságú metabolikus hormonjai, a jóllakottságért és a vércukorszint szabályozásáért felelős leptin- és az inzulin szintje egészen megváltozott. A kókuszolaj fogyasztása a zsírszintézisre is befolyással volt az egerek esetében. A kutatók szerint ez nem meglepő, hiszen a telített zsírsavaknak ez az egyik legjellemzőbb tulajdonsága: elősegítik az inzulin- és leptinrezisztenciát. A kókuszolaj pedig 88 százalékban telített zsírsavakat tartalmaz. Ugyan emellett telítetlen zsírsavakban is bővelkedik, az arány nyolcszoros az előbbi javára.
Korábban éppen a fogyás elősegítésére javasolták a fogyasztását
Mivel a hidegen sajtolt kókuszolaj nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat és két olyan vegyületet, laurinsav és kaprinsav is található benne, mely baktériumölő hatású, sokáig kifejezetten ajánlották egyes vesebetegségben szenvedőknek, vagy éppen az influenzaszezonban a betegség megelőzésére. Bár ekkor is ismert volt magas telítettzsírsav-tartalma, mivel ez eltér a hazánkban tömegével előállított, hasonló zsírsavakkal bíró olajfajtáktól, igyekeztek kihangsúlyozni ezeket a különbségeket. A jelen kutatás szerzői azonban többféle vizsgálatnak is alávetették a kókuszolajat az elmúlt években, és arra a megállapításra jutottak, hogy az egészségügyi hatásait tekintve messze elmarad sok másik olaj mögött.
Az American Heart Association is figyelmeztetett a kókuszolajban rejlő veszélyekre. A szívbetegségekkel foglalkozó szervezet azt javasolja, hogy érdemes a kókuszolajat lecserélni másféle olajra, mivel növelheti az LDL-koleszterinszintet, és még csak olyan kedvező hatása sem ismert, ami ezt kompenzálná.
S hogy akkor mit is tegyünk a sütni való húsaink és zöldségeink alá? A tanulmány szerzői a repceolajat javasolják.
A környezetre is káros a kókuszolaj
Korábban a pálmaolajjal kapcsolatban írtunk arról, mekkora terhelést jelent a környezet számára maga az olaj előállítása. Ha nem is akkora mértékben – bár egyes biológusok szerint még veszélyesebb –, mint az olajpálmák telepítése, de bizony a kókuszolaj elkészítése sem környezetbarát. A trópusi ökoszisztémára rótt teher, mely a fák ültetésével és egyéb növények kivágásával jár együtt, több állatfajt is kihalásközeli helyzetbe sodort.
