Sokan számba vették már a drágábbnál drágább sportolási lehetőségeket különböző szempontok mentén. A versenysportok idő-, befektetés-, edzés- és eszközigénye nyilván összehasonlíthatatlan az utca embere által hobbisportként űzött lehetőségekhez képest.
Költséges versenysportok
- A szumósok mérhetetlen összegeket invesztálnak már csak abba is, hogy elérjék a versenyhez szükséges állapotukat.
- A Forma–1-es versenyzőknél szintén alapkritérium bizonyos testi adottságoknak eleget tenni, de emellett gyerekkortól érdemes tudatosan készülni erre a pályafutásra, ami már edzések szintjén is komoly anyagi ráfordítást jelent, és az sem kis összeg, hogy egyre komolyabb kategóriában versenyezve jusson valaki az autósport egyik csúcskategóriájába.
- A vitorlásversenyekhez nemcsak a megfelelő hajó egyszeri beszerzésével kell számolni, hanem annak folyamatos tárolásával, szállításával, karbantartásával, a felszerelés naprakészen tartásával.
- A síugrás és a bob versenyszintű művelése eleve megköveteli, hogy olyan helyre költözzünk, ahonnan napi szintű gyakorlásra van lehetőségünk: a mediterrán térség, de még Magyarország is kizárt. Azonban nem a svájci Alpok-beli házikóra megy majd el hosszú távon valószínűleg a legtöbb zseton, hanem a megfelelő edző, csapat, apparátus, kellő technikai háttér és a sérülések miatt bekövetkező kiadások, biztosítások fedezésére.
- A lovas versenysport is szemmel jól látható összegeket emészt fel, hiszen nem egy pacira van általában szükség, bizonyos válfajokhoz akár 5-6 ló is kell, más ágakhoz pedig eleve olyan trenírozott állatot kell beszerezni, amelynek megvásárlása nem a hobbilovacska árkategóriája.
És akkor a teljesség igénye nélküli felsorolásunkban még meg sem említettük a gyorsasági helikopterrepülést, amivel kapcsolatban gondolom, részleteznem sem kell, milyen összegek röpködhetnek…
De mit sportol a jómódú amatőr?
Az utca embere, ha hobbisportban gondolkodik, de azért azt sem bánja, ha közben jó üzleteket köthet az irodán kívül, kötetlen formában, vagy olyan kapcsolati tőkére tehet szert, amire az ingyen, parkban futás magányos és spórolós gyakorlása közben aligha nyílna lehetősége, az is számos státuszszimbólum-sportág közül választhat.
Vadászat
Egy töltény ára 3-5 ezer forint. A legolcsóbb fegyver ára 7-800 000 forinttól a csillagos égig terjed. Természetesen aranyravasszal és egyedi faragott vagy berakásos tussal, fegyvermester által személyre szabva nem ennyit kóstál. Távcső nélkül minek is? De a jó távcső ára szintén minimum 7-800 000 forint, viszont az infrás távolságmérő azért ennél többe fáj. A vadásztársaságokhoz belépést engedő egyszeri, örökös tagsági díj többmilliós összeg, amely felett havonta tagdíjat kell fizetni, ami szintén több tízezer forint. De nem ez a legnagyobb summa: az éves vadkárt fedező pótbefizetések is fejenként százezres nagyságrendig érhetnek.
Ezekért a pénzekért a hobbivadász elsütheti fegyverét, de ha azzal el is talál egy vadat, és annak húsát később meg is kóstolná, akkor azt a vadásztársaság által meghatározott kilónkénti áron megvásárolni köteles, különben lopásnak számít. És akkor még mindig csak a hazai vadászmezőkről beszélünk, de ha valaki a himalájai ilyen-olyan speckó törpekecske-trófeájára vágyik, amihez csak serpák segítségével és helikopterrel jut el, és ritkasága miatt az állat kilövésének díja is még borsosabb, akkor összességében sok millió forintnak megfelelő pénzeket is elkölthet úri passziójára néhány nap alatt.
Horgászat
Bár néhányunk fejében él még olyan romantikus, de elavult kép is a horgászatról, hogy belógatunk egy bambusznád végéről a damilon egy kukacot, kinyitjuk a csíkos kempingszéket, és halkan bezizzentjük a recsegős rádiót, majd várjuk, míg megmoccan a tükörsima vízfelület. A hobbihorgászat 21. századi változata mindezzel szinte már köszönőviszonyban sincs. A botok, a kellékek csak egy apró, bár nem jelentéktelen költséget képviselő részét képezik. A halradar, etetőhajó, speciális időjárásoknak megfelelő sátor, akkumulátoros éjjellátó készülékek, lebegtetők, a beetetéshez szükséges etetőanyagok: ízesítők, aromák, kényelmes szék és a sportot komolyan űzőknek fontos mobil grillsütő, tévé, hűtő és egyéb luxuseszközök is fontos elemei a hobbihorgászatnak.
Még a kifogott hallal sem lehet legalább az ebéd árát visszanyerni, a halat ugyanis kifogás, mérlegelés, mérés és a kötelező selfie után rögtön visszadobják a vízbe. Illetve nem dobják, hanem speciális pontymatrac vagy egyéb kötelező kellék segítségével, sérülésmentesítve, a sokkhatást elkerülve, finoman kell visszaengedni a halat a vízbe. Mindemellett pedig, a különböző bérletek és engedélyek kiváltása szintén jelentős összegekre rúgnak, a végén milliós nagyságrendről beszélünk, mégis a horgászoké az egyik legtöbb tagot számláló sportközösség hazánkban több százezres tagszámmal.
Golf
A fentiek fényében a kifejezetten elitsportként számontartott golf gyakorlatilag kész megtakarítást jelent. Igaz, hogy nem ritka a félmillió forintos TaylorMade golfütő, de már pár tízezerért is hozzá lehet jutni távoli rokonához, a kommerszebb, takarékosabb változatokhoz. A pályabérlések is néhány órára pár tízezer forintból kihozhatók, bár akármiben azért a magára adó játékos nem lép a gyepre, így érdemes félretenni egy csinosabb összeget a kellő öltözék beszerzésére is.
Fallabda (squash)
Ha edzőtől veszünk egy órát, akkor a terembérlet eltörpül a mester óradíja mellett, s összességében hosszabb távon az adekvát cipő, ütő, táska, labdák, tokok és ruházat ára is alulmarad az edzések költségei mögött, de még így is, a squash labdába sem rúg kiadások terén egy hobbihorgász pár órás programjához képest.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés