Elengedhetetlen, hogy ellenőrizzünk bizonyos részeket még a nyár beállta előtt.
Egyes tetőszerkezetek esetén kiemelt a viharkárok esélye. A májustól augusztusig tartó időszakban évről évre sokak háza sérül a heves szelek miatt.
A május elsejétől augusztus 31-ig tartó időszakban évente sok tízezer, egy-egy különösen viharos évben akár a 100 ezret is meghaladó számú viharkár keletkezik a hazai biztosítók adatai alapján. A Pénzcentrum utánajárt, melyek voltak hazánk történetében a legsúlyosabb esetek, illetve mit lehet tenni ezek megelőzése érdekében és mely épülettípusok a leginkább érintettek.
Sok múlik a tetőszerkezeten
Bár az utóbbi években a tavaszi és az őszi időszakban is volt példa erőteljesebb viharokra, a biztosítási szakma szerint a fent említett időszak az igazi viharidőszak, ezt a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) 2010 óta egységes metodika szerint monitorozza is. Oka van annak, hogy a szövetség jó fokozott figyelmet fordít a tavaszi-nyári szezonnak, hiszen a kérdéses négy hónapban évről évre több tízezerre rúg a regisztrált viharkárok száma, amik összességében több milliárd forintos kárkifizetéseket vonnak maguk után.
A kárkifizetések szempontjából különösen súlyos volt a tavalyi év, amikor is évtizedes rekordot döntöttek meg a viharszezon kárkifizetései – a Mabisz adatai alapján 2023-ban a társaságok közel másfélszer annyi pénzt fizettek ki, mint a korábbi csúcstartó 2021-es évben. Ez számszerűsítve közel 110 ezer bejelentést és több mint 13 milliárd forintot jelentett
- foglalta össze a Pénzcentrum. Megkérdezték a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot is azzal kapcsolatban, melyek voltak a legnagyobbak az elmúlt évek viharai közül. A katasztrófavédelem a tűzoltóság segítségével avatkozik be ilyenkor, a kármentésben ők játsszák az egyik legnagyobb szerepet. Egy-egy nagyobb vihart követően a károk felszámolása a tájékoztatás szerint napokat, akár egy hetet is igénybe vehet. A viharok nyomán a legtöbb tűzoltói beavatkozásra kidőlt fák, sérült épületek, illetve víz alá került pincék miatt van szükség.
Az utóbbi tíz év legtöbb tűzoltói beavatkozást igénylő viharai közül kettő is a tavalyi évre esett. A katasztrófavédők tájékoztatása szerint 2023-ban augusztus 4-6 között csapott le egymás után több nagy vihar is, mely az ország teljes területét érintette.
Kritikus hónapok elé nézünk ismét
"Az augusztus 5-i szombati vihar Budapestet érintette a leginkább. Ez volt az elmúlt tíz év legtöbb tűzoltói beavatkozást igénylő vihara. Összesen 5868 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 4493 esetben kidőlt fák, letört ágak miatt hívták a tűzoltókat. 843 esetben víz alá került pincékhez, alagsorokhoz, 195 alkalommal magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 271 esetben épületkárokhoz, 66 alkalommal pedig vízben elakadt járművekhez riasztották a tűzoltókat" - áll a tájékoztatójukban. Ehhez hasonló mértékű károkkal járó időjárás történt ugyancsak tavaly télen: február 4-én egy erős széllel járó vihar miatt 930 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 2276 esetben kidőlt fák, letört ágak, 533 esetben épületkárok miatt, 120 esetben pedig magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt hívták akkor a tűzoltókat. Összesen 561 épületben keletkezett kár aznap.
A megelőzés kiemelten fontos
Ahol a katasztrófavédelem munkája véget ér, ott kezdődik a biztosítóké, akik a legsúlyosabb helyzetek elhárítását követően beazonosítják a károkat, majd - nem minden esetben ugyan, - meg is térítik azokat. A viharszezon a biztosítók számára is az év kritikus időszakának számít, hiszen a szerződésben lévő ügyfelek évente akár 100 ezernél is több káreseményben érintettek.
A viharok során a megrongálódott épületek, leszakadt tetők, beázások, villámcsapás mellett az elektronikai berendezéseket és gépjárműveket ért, másodlagos károk is egyre gyakoribbak.
A megkérdezett biztosítási szakemberek szerint a megelőzés és az épületek karbantartása elengedhetetlen, ugyanis a rossz állapotú házak jellemzően könnyebben sérülnek. Egy 120-130 km/h sebességű szél akár meg is bonthatja a tetőszerkezetet. A megelőzéshez elengedhetetlen a rendszeres szakértői vizsgálat sem.
"Sajnos 100 százalékos védelem egy káreset ellen sem létezik, így a viharkárokat vagy villámkárokat sem tudjuk teljes mértékben megelőzni. Emiatt is fontos, hogy rendelkezzünk érvényes lakásbiztosítással, amelyet időről időre vizsgáljunk felül, hiszen a modernebb lakásbiztosítási termékek egyre szélesebb körű fedezetet nyújtanak, például másodlagos villámkárokra vagy akár a kerti növényeinkre"
- magyarázza az Allianz Biztosítő szakértője.
A viharok mellett a jégverések és a felhőszakadások okozzák a legtöbb kárkifizetést.
"Általánosságban elmondható, hogy a régi, 40 évnél korábbi építésű házak jobban kitettek a nagy viharok pusztításának. Családi házak esetén a szigetelés nélküli pala- vagy cserépfedésben jelentősebbek és gyakoribbak a vihar és a jégverés okozta károk. Lapostetős többszintes lakóépületek (legyenek panel vagy tégla falazatúak) esetén az elöregedett tetőszigetelés, vízelvezetés fokozza a károk mértékét" – árulta el az Allianz a lapnak, de ezzel a Groupama szakértői is egyetértettek, ugyanis ők is az elhanyagolt, illetvea nem megfelelően kivitelezett épületeket nevezték meg, mint a leginkább veszélyeztetettek.
