Milliónyi magyart érint az egészségügyi áremelés: 50%-kal kell idén többet fizetnünk

Olvasási idő kb. 2 perc

Két év alatt majdnem 50 százalékkal drágultak a szemüveglencsék, de a keretekért és a kontaktlencsékért is sokkal többet kell fizetni, mint két éve.

A legutóbbi népszámlálási adatok szerint mintegy 1,3 millió embernek van gond a látásával, több százezerre tehető azok száma, akik szemüvegviselésre kényszerülnek. Az optikák árai meredeken nőnek, minden szemészeti eszköz ára jócskán magasabb idén, mint 2022-ben. 

A drágulásra az érintettek változatos módon reagálnak: van, aki halogatja az új eszköz beszerzését, mások olcsóbb márkákra váltanak, egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy pusztán megszokásból vagy ízlés alapján válasszanak szemüveget. 

Nagyot nőtt a szemüvegek ára
Fotó: Hartyanyi Norbert

Egyre nő a szemüvegek ára

Két év alatt majdnem 50 százalékkal drágultak a szemüveglencsék Magyarországon, a szemüvegkeretekért pedig negyedével kell manapság többet fizetni, mint 2022-ben, a kontaktlencse pedig ezen idő alatt csaknem 15 százalékkal drágult – mindez több százezer magyart érint – áll a Pénzcentrum összefoglalójában. 

2022 februárjához viszonyítva a szemüveglencse több mint 47 százalékkal lett drágább, és a szemüvegkeretek ára is majdnem negyedével emelkedett., de az idei infláció sem kímélte a szemüvegeseket, a szemüvegkeretek ára 7,28 százalékkal nőtt alig egy hónap alatt

A hazai optikai piac termékeinek csak kis részét gyártják itthon. Az alapanyagot, félkész és késztermékeket külföldről, első sorban az EU-ból és Kínából importáljuk. Az euró és a dollár árfolyam-ingadozása alapjaiban határozza meg egy termék hazai árát. Ezenkívül az EU-ban is jelentős az infláció (ha nem is annyira, mint itthon), valamint a munkaerőhiány. Mindehhez hozzátartozik az üzemanyagok árának folyamatos ingadozása, ami azt eredményezi, hogy megnőttek a szállítási költségek – nyilatkozta a lapnak a Magyar Optikus Ipartestület elnöke, Kiss Arnold. 

Bár a drágulás a kontaktlencséket is érinti, azok, akik ilyen segédeszközt használnak a megfelelő éles látáshoz, mégis jobban jártak. Ezek átlagára az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal csökkent a statisztikai hivatal adatai szerint, és 2022. februárhoz képest is az infláció mértékénél kevésbé, mintegy 14,1 százalékkal kerül most többe. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.