Gyümölcs joghurt

A joghurtokat általában azért veszi az ember, mert azt gondolja, hogy nemcsak finomak, hanem egészségesek is. Ez azonban sok esetben csak illúzió. A szakember összefoglalójából most megtudhatod, hogy milyen jelekre érdemes figyelned a csomagoláson, hogy kiszűrhesd a gagyi termékeket.

Hogyan készül a joghurt?

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a gyümölcsjoghurtok, csakúgy, mint általában a joghurtok, a savanyított tejkészítmények kategóriájába tartoznak. „Tejből készülnek speciális mikrobatenyészetek felhasználásával. Ezek lényegében baktériumok, amelyeket szándékosan szaporítanak el az alapanyagban, hogy egy természetes erjesztési folyamattal létrehozzák a készterméket, azaz a joghurtot.”

A szakember szerint fontos különbséget tenni az élőflórás és a nem élőflórás joghurtok között. Az előbbiekről azt kell tudni, hogy nem kapnak utólagos hőkezelést, ezért a gyártási folyamat végére a hozzáadott mikroorganizmusok egy része életben marad, majd az emésztőrendszerünkbe jutva a természetes bélflóránk részévé válik.

Az utóbbiak, vagyis a nem élőflórás joghurtok ezzel szemben hőkezelésen esnek át, melynek hatására a romlást okozó baktériumok elpusztulnak. Sajnos az eljárás a hasznos mikroorganizmusokat sem kíméli, de a termék így hosszabb ideig eltartható marad – tudtuk meg Traszkovics Zsolttól.

Mennyi gyümölcs van a gyümölcsjoghurtban?

A gyümölcstartalommal kapcsolatban már a termék megnevezése is hasznos támponttal szolgálhat. Az „epres joghurt” és az „eperízű joghurt” például nem egészen ugyanazt jelenti.

„A Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint epres joghurtnak csak azt a joghurtot lehet nevezni, amelynek epertartalma eléri a 4 százalékot a késztermékben. Sok joghurtnál azonban az összetevők között az eperkészítmény kifejezés szerepel, ami nem azonos az epertartalommal, hiszen ennek a készítménynek csak egy része áll eperből. Természetesen ez igaz minden más gyümölcsjoghurtra is” – magyarázta a szakember.

Azok a joghurtok, amelyek az „ízű” kifejezéssel vannak ellátva, vagy még kevesebb gyümölcsöt tartalmaznak, vagy nem teljes egészében a termék nevében szereplő gyümölcsből készülnek. Ez azt jelenti, hogy előállításukhoz aromákat és színezékeket használhatnak fel.

„Egészségre ártalmas összetevőt nem tartalmaznak, de a minőség (és az ár) termékenként nagyon változó lehet, ezért a vásárlásnál mindig érdemes megnézni az összetevők listáját” – tanácsolta Traszkovics Zsolt.

A gyümölcstartalom a gyakorlatban 1-2 százaléktól 15 százalékig terjedhet.

A szakember szerint számolni kell azzal is, hogy a gyümölcsjoghurtoknak igen magas lehet a cukortartalma – olyannyira, hogy az meghaladhatja akár a kóláét is. Mint mondta, végső soron úgyis a fogyasztó ízlése a döntő, de szakmai szempontból azok a termékek tekinthetők értékesebbnek, amelyeknek magasabb a gyümölcstartalma, és nincsenek agyoncukrozva.