A leander vagy babérrózsa (Nerium oleander) egy közkedvelt örökzöld cserje, melyet elsősorban dísznövényként termesztünk. Rendkívül jó strapabíró képességgel rendelkezik, minek köszönhetően a szélsőségesebb időjárási körülményeket is sikeresen átvészeli. Éppen emiatt nem is igényel sok törődést. Előfordulhat azonban, hogy különféle betegségek támadják meg növényünket. A Gardening Know How szakértője elmagyarázza, melyek ezek, illetve miként védekezhetünk ellenük.
Ezek a legismertebb kórokozók
A leandert érő legtöbb betegség oka bakteriális fertőzés, de gombafélék is kárt tehetnek növényünkben. A káros mikroorganizmusok elsősorban a növény metszésekor kialakult vágási pontokon kerülnek be a cserjébe, általában az apró kártevőket hordozó különböző rovarok révén. Gyakran előfordulhat, hogy amit hasonló fertőzésnek gondolunk, valójában környezeti okokra visszavezethető probléma, mely abból adódik, hogy például vízben vagy tápanyagban szegény talajba ültettük növényünket.
Az egyik leggyakoribb betegség a levélperzselődés, melyet a Xylella fastidiosa nevű, rovarok által terjesztett kórokozó terjeszt. A fertőzés következtében a levelek sárgulni és hervadni kezdenek, majd szélük sötétsárgára vagy barnára színeződik, végül teljesen elhalnak. A fertőzés előrehaladtával egyre több vessző és levél kerül erre a sorsra. A levélperzselődés tünetei könnyen összekeverhetők a vízhiány következtében beálló szárazság jeleivel. A különbség, hogy utóbbi esetben a sárgulás és elhervadás az összes vesszőn egyszerre jelentkezik, nem pedig fokozatosan terjed egyikről a másikra.
Egy másik gyakori tünet a fiatal növény ágán és levelein megjelenő szemölcsös daganatok felbukkanása, más néven a leanderrák. Ezt a Pseudomonas savastanoi pv. nerii elnevezésű baktérium okozza. A levelek elkezdenek összetöpörödni, majd lehullani, huzamosabb távon pedig akár a virág elrothadását is okozhatja a betegség. A fitoplazma-fertőzés is gyakori a fás szárú növények esetében, melyet elsősorban gombák okoznak, például a Sphaeropsis tumefaciens. Ennek következtében szabálytalan hajtások kezdenek kinőni a fákon – az egy pontból kisarjadzó rengeteg rövid hajtás zsúfolt „dúcokat” hoz létre. Az így megjelenő abnormális kinövések leginkább madárfészekre vagy seprűre emlékeztetnek – ezért is kapták a köznyelvben a „boszorkányseprű” elnevezést.
Sajnos konkrét gyógymódot nem ismerünk a fenti betegségek ellen, azonban a megfelelő óvintézkedésekkel elkerülhetjük, hogy növényünket kórokozók támadják meg. Fontos, hogy a leandert megfelelő környezetbe ültessük el: jusson elegendő napfényhez és vízhez, és megfelelő időközönként fertőtlenítsük a talajt. Sose öntözzük a cserjéket kerti locsolóval, ugyanis ezzel túlságosan sok nedvességet kapnak, mely ösztönzi a különféle kártevők megtelepedését. Visszanyesés után nyirbáljuk ki a levágott és felesleges vesszőket, melyek szintén csak növelik a fertőzés kockázatát. Metszőollónkat mindig fertőtlenítsük, mielőtt nekikezdenénk a munkának.
