Az egyesület összesen 13 olyan eper- vagy epres jégkrémet vizsgált, amelyek a nevük vagy a csomagolásukon lévő kép alapján azt a látszatot keltik a fogyasztóban, hogy gyümölcstartalmú terméket vesznek. Nagyon kritikus anyagot egyikben sem találtak, potenciális allergizálót, aromát és cukrot viszont nem keveset, a gyümölcs aránya pedig még a legjobb esetben is csak 20-25 százalék körül alakult.
Mennyi gyümölcs van a jégkrémben?
Vásárlóként abban a hitben választunk jégkrémet, hogy az a nevének megfelelően tényleg gyümölcsös. Ehhez képest a teszten még a legmagasabb gyümölcstartalmú termékben is csak 26 százalékra rúgott az eper aránya, míg a többinél jellemzően 6 és 16 százalék körül mozgott. Ha ezt kevésnek tartod, akkor el kell, hogy keserítsünk, mert ennél is van lejjebb.
A legalacsonyabb gyümölcstartalmúaknál inkább jelképesnek nevezhető ennek az összetevőnek az aránya: 0,3-1,6% között volt.
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a 15 százalék feletti, illetve annál kisebb gyümölcstartalom esetén a gyártónak az elnevezésben is különbséget kell tennie. Míg az előbbinél helytálló a „gyümölcsjégkrém” név, az utóbbit csak „gyümölcsös jégkrémnek” lehet nevezni. Ha pedig a gyümölcsíz az aromából fakad, a terméket „gyümölcs ízű” jégkrémnek kell hívni.
Bár a vizsgált termékek elnevezése megfelelt az előírásoknak, az már más kérdés, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e a különbségekkel, és figyelembe veszik-e ezeket a vásárlásnál.
És adalékanyag?
A jégkrémeknél a tejtermékek számítanak az egyik legfontosabb összetevőnek. Az, hogy a termék tejszínnel vagy tejsavóporral készül, a beltartalmi értéket is jelentősen befolyásolja. Ennek ellenére tejszín csupán 4 termékbe került.
Az egyesület szerint egy jó minőségű jégkrém aroma nélkül is megállja a helyét, ezt mégis előszeretettel alkalmazzák a gyártók. Mesterséges aromát összesen 11 termék tartalmazott. A cukorral szintén bőkezűen bántak: az arány itt 16 és 27 százalék között változott. Habár a cukor egy része származhat a gyümölcsből is, a vizsgált jégkrémeknél a szakemberek nem tapasztaltak ilyen összefüggést.
A gyártók emulgeálószerek és stabilizátorok használatával érik el, hogy a jégkrém megőrizze kedvező állagát, ám ezek között vannak potenciális allergizáló hatásúak is, mint például a guargumi vagy a szentjánoskenyérmag-liszt. Ha azonban el akarod kerülni őket, nem lesz könnyű dolgod, mivel a termékek közül csak egy olyan akadt, amelyikben egyik sem fordult elő.
Melyik a legjobb?
A teszten a Haagen-Dazs Epres jégkrém kapta a legmagasabb pontszámot, amit azzal érdemelt ki, hogy ez volt az egyik legmagasabb gyümölcstartalmú termék 21 százalék eperrel, viszonylag alacsony cukortartalommal és adalékanyagok nélkül. Egy ponttal lemaradva a második az Unilever terméke, a Carte d'Or Classic Eper lett, a harmadik helyen pedig a Grycan Eper jégkrém végzett. Az utóbbi kettőnek ugyan magasabb a gyümölcstartalma (26-20%), de a mesterséges aromák és potenciális allergizáló adalékanyagok miatt értékes pontokat veszítettek.
Azok a termékek, amelyek a lista végén végeztek, egyáltalán nem tartalmaznak gyümölcsöt (csak aromát), viszont annál több cukor és nem kívánatos adalékanyag van bennük. A különbség az árakban is jelentkezik. Miközben az olcsóbb termékek (350-800Ft/liter) az alacsony gyümölcstartalom és sok adalékanyag miatt rosszul szerepeltek, addig a jobb minőségű dobogós jégkrémek mind drágább egységáron (1250Ft/liter és 4000Ft/liter közötti) kaphatóak.
Inkább vaníliás jégkrémre vágynál? Ha ide kattintasz, megtudhatod, hogy szerintünk melyik a legjobb.
