Teszt: Nem nagyon van gyümölcs az epres jégkrémben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Tudatos Vásárlók Egyesülete szupermarketben kapható gyümölcs (epres) jégkrémeket tesztelt a termékcímke alapján. A szakemberek ellenőrizték a termékek gyümölcs- és cukortartalmát, valamint, hogy tartalmaznak-e aromát és egyéb adalékanyagokat.

Az egyesület összesen 13 olyan eper- vagy epres jégkrémet vizsgált, amelyek a nevük vagy a csomagolásukon lévő kép alapján azt a látszatot keltik a fogyasztóban, hogy gyümölcstartalmú terméket vesznek. Nagyon kritikus anyagot egyikben sem találtak, potenciális allergizálót, aromát és cukrot viszont nem keveset, a gyümölcs aránya pedig még a legjobb esetben is csak 20-25 százalék körül alakult.

Mennyi gyümölcs van a jégkrémben?

Vásárlóként abban a hitben választunk jégkrémet, hogy az a nevének megfelelően tényleg gyümölcsös. Ehhez képest a teszten még a legmagasabb gyümölcstartalmú termékben is csak 26 százalékra rúgott az eper aránya, míg a többinél jellemzően 6 és 16 százalék körül mozgott. Ha ezt kevésnek tartod, akkor el kell, hogy keserítsünk, mert ennél is van lejjebb.

Idézőjel ikon

A legalacsonyabb gyümölcstartalmúaknál inkább jelképesnek nevezhető ennek az összetevőnek az aránya: 0,3-1,6% között volt.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a 15 százalék feletti, illetve annál kisebb gyümölcstartalom esetén a gyártónak az elnevezésben is különbséget kell tennie. Míg az előbbinél helytálló a „gyümölcsjégkrém” név, az utóbbit csak „gyümölcsös jégkrémnek” lehet nevezni. Ha pedig a gyümölcsíz az aromából fakad, a terméket „gyümölcs ízű” jégkrémnek kell hívni.

Bár a vizsgált termékek elnevezése megfelelt az előírásoknak, az már más kérdés, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e a különbségekkel, és figyelembe veszik-e ezeket a vásárlásnál.

Eper csak mutatóban kerül beléjük
Fotó: Shutterstock

És adalékanyag?

A jégkrémeknél a tejtermékek számítanak az egyik legfontosabb összetevőnek. Az, hogy a termék tejszínnel vagy tejsavóporral készül, a beltartalmi értéket is jelentősen befolyásolja. Ennek ellenére tejszín csupán 4 termékbe került.

Az egyesület szerint egy jó minőségű jégkrém aroma nélkül is megállja a helyét, ezt mégis előszeretettel alkalmazzák a gyártók. Mesterséges aromát összesen 11 termék tartalmazott. A cukorral szintén bőkezűen bántak: az arány itt 16 és 27 százalék között változott. Habár a cukor egy része származhat a gyümölcsből is, a vizsgált jégkrémeknél a szakemberek nem tapasztaltak ilyen összefüggést.

A gyártók emulgeálószerek és stabilizátorok használatával érik el, hogy a jégkrém megőrizze kedvező állagát, ám ezek között vannak potenciális allergizáló hatásúak is, mint például a guargumi vagy a szentjánoskenyérmag-liszt. Ha azonban el akarod kerülni őket, nem lesz könnyű dolgod, mivel a termékek közül csak egy olyan akadt, amelyikben egyik sem fordult elő.

Melyik a legjobb?

A teszten a Haagen-Dazs Epres jégkrém kapta a legmagasabb pontszámot, amit azzal érdemelt ki, hogy ez volt az egyik legmagasabb gyümölcstartalmú termék 21 százalék eperrel, viszonylag alacsony cukortartalommal és adalékanyagok nélkül. Egy ponttal lemaradva a második az Unilever terméke, a Carte d'Or Classic Eper lett, a harmadik helyen pedig a Grycan Eper jégkrém végzett. Az utóbbi kettőnek ugyan magasabb a gyümölcstartalma (26-20%), de a mesterséges aromák és potenciális allergizáló adalékanyagok miatt értékes pontokat veszítettek.

A tesztgyőztes
Fotó: Tudatos Vásárlók Egyesülete

Azok a termékek, amelyek a lista végén végeztek, egyáltalán nem tartalmaznak gyümölcsöt (csak aromát), viszont annál több cukor és nem kívánatos adalékanyag van bennük. A különbség az árakban is jelentkezik. Miközben az olcsóbb termékek (350-800Ft/liter) az alacsony gyümölcstartalom és sok adalékanyag miatt rosszul szerepeltek, addig a jobb minőségű dobogós jégkrémek mind drágább egységáron (1250Ft/liter és 4000Ft/liter közötti) kaphatóak.

Inkább vaníliás jégkrémre vágynál? Ha ide kattintasz, megtudhatod, hogy szerintünk melyik a legjobb.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.