A Dívány a Philips Air sajtótájékoztatóján járt, ahol Pataki Zita televíziós műsorvezető és időjós, dr. Réthy Lajos allergológus-immunológus főorvos, a cég szakértője és dr. Szigeti Tamás, az Országos Közegészségügyi Intézet Levegőhigiénés és Aerobiológiai Osztályának vezetője vezetett be minket a szennyezett levegő világába.
Nyáron pollenek, télen szmog
A szakemberektől megtudtuk, hogy míg tavasszal és nyáron a különböző fák, fűfélék és virágok pollenszemei váltanak ki légúti tüneteket, addig ősszel és télen a szmog károsíthatja szervezetünket.
Az Országos Közegészségügyi Intézet mérései szerint a parlagfű pollenkoncentrációjának országos átlaga tavaly 28 napon át mozgott nagyon magas szinten, ami erős tüneteket váltott ki az allergiásoknál, a legutóbbi fűtési szezon során pedig különösen rossz volt a légminőség, a szálló por koncentrációja 11 napon keresztül érte el a tájékoztatási fokozatot.
Hogy védekezzünk a szmog ellen?
A szmog, más néven füstköd kialakulása a földrajzi, időjárási körülményektől, illetve a légszennyező anyag kibocsátástól függ, és magas szállópor-koncentráció jellemzi, amelynek a lakossági fafűtés és a városi autózás a fő forrása.
Szmogriadó esetén lehetőleg ne csinálj szabadtéri programot, és ne hagyd nyitva egész napra az ablakot, inkább gyakran és rövid ideig, kereszthuzattal szellőztess ki. Ugyancsak fontos, hogy semmiképp se fűts szennyező fűtőanyagokkal, nedves vagy festékkel kezelt fával, műanyaggal és színes papírral, és ne égesd el az avart, még akkor sem, ha ezt a helyi rendelet megengedi.
Ezrek halnak bele évente
Lesújtó adat, hogy hazánkban éves szinten 8500-9000 ember veszti életét a légszennyezettséggel összefüggésben.
A felső légúti allergiában szenvedők aránya közel 18-20 százalék, ami megduplázódott az elmúlt években;
az allergiás náthások megközelítőleg harmada szenved asztmában, és táplálékallergiával küzd a csecsemő- és gyermekkorúak 5-10 százaléka, illetve a felnőttek 1-2 százaléka – hívta fel a figyelmet dr. Réthy Lajos allergológus-immunológus főorvos.
A legnagyobb kockázat a gyermekeket fenyegeti. Egy felnőtt légzésszáma 12-16/perc, a csecsemők viszont percenként 35-ször vesznek levegőt. A légszennyező anyagok belélegzésének hatása ezért az ő esetükben hatványozottabban, tartósan károsíthatja a légutakat és a fejlődő tüdőt.
Néha rosszabb bent, mint kint
A kültéri levegő minden egyes ablaknyitásnál, szellőztetésnél beáramlik az életteredbe, majd onnan a tüdődbe. Bár a beltéri légszennyezettség nagyrészt kintről származik, otthonod levegője bizonyos feltételek mellett szennyezettebbé válhat, mint egy zsúfolt utcáé. Egyes légszennyezők ugyanis magasabb koncentrációban lehetnek jelen a levegőben.
Pontosan mit rejt a lakás levegője?
Számos olyan részecskét, ami egészségügyi problémákhoz vezethet. Egy részük a természetből érkezik és légúti allergiát válthat ki. Ezek a légkörben lévő pollenekben, állati szőrökben és/vagy poratkákban, penészgombákban, vírusokban és baktériumokban fellelhető fehérjetermészetű molekulák. A többi azonban az emberi tevékenység miatt keletkezik: például a közlekedésből származó szálló por, a gáz halmazállapotú légszennyezők (mint a nitrogén-dioxid és a szén-monoxid), valamint a bútorokból, festékanyagokból, vegyszerekből kipárolgó illékony szerves vegyületek.
Otthonod légminőségét egyébként már az is kedvezőtlenül befolyásolja, ha elszívó nélkül sütsz rántott húst, vagy meggyújtasz pár gyertyát. A füstölő még rosszabb: a silány minőségű terméknél fennáll a veszélye, hogy rákkeltő anyagok juthatnak a légtérbe.
10 év alatt összesen kétkilónyi poratka
Az allergiások egyharmadánál tüneteket okozó poratka leginkább a párnákban, ágyneműkben, szőnyegekben, plüss gyerekjátékokban és egyéb textíliákban található meg. Statisztikák szerint 1 gramm porban 200 atka is élhet. Az ágymatracod különösen vonzó a számukra, mert szeretik a meleget és a párát. Itt akár összesen kétkilónyi mennyiség gyűlhet össze belőlük egy tízéves időszak alatt.
A poratkák napközben az ágymatrac alján tanyáznak, majd éjszaka felvándorolnak. A porszívózás sajnos nem hatékony ellenük. A legjobb, amit tehetsz, hogy reggel szétdobod az ágyneműket, negyedórán át hagyod szellőzni, majd beágyazol és letakarod az ágyat.
A poratkák egész váratlan helyeken is megtelepedhetnek. Ide tartozik a haj és a szemöldök. A gyermekeknek ezért ajánlatos naponta megmosni vagy legalább leöblíteni a haját. Ne feledkezz meg a plüss játékokról sem! Ezeket minimum 60 fokon mosd ki, vagy csomagold fóliába, majd három napra tedd be a mélyhűtőbe. Így garantálhatod, hogy hírmondó se maradjon a poratkákból.
Mit tehetünk még?
Dr. Réthy Lajos a következőket javasolja:
A beltéri légtisztaság folyamatos biztosítása nagyon fontos lenne, de sajnos méltatlanul keveset foglalkozunk a témával.
Különösen igaz ez akkor, ha gyerekekkel, idősekkel vagy légrendszeri betegséggel küszködőkkel élünk együtt. Érdemes tudatosan, rendszeresen szellőztetni, megfelelően párásítani, és amennyiben lehetséges, légtisztító berendezést használni.
Ahogy már fentebb is utaltunk rá, a túlfűtött, párás környezet az atkák elszaporodásnak kedvez. A hőmérsékletet 22-23 Celsius-fokra tanácsos belőni, a páratartalom tekintetében pedig 50 százalék körüli értéket célozz meg. Az, hogy szobanövényekkel bástyázod körül magad, nem elégséges. Dzsungelre emlékeztető otthonoddal ellentétes hatást érhetsz el, mivel a sok növény sok gombaspórát jelent.
Ha megengedheted magadnak, fontold meg egy párásítóval kombinált légtisztító beszerzését. A modern készülékek mérsékelhetik az allergiás és egyéb légúti tünetek előfordulását, továbbá megszabadítanak a száraz levegő problémájától.
