Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem, nem fogja elfújni a farkas, cserébe viszont több száz év tartósságú, olcsón fűthető otthona lehet, légkondi pedig nem is kell bele.
A világ gondolkodásmódja egyre inkább elmozdul a környezettudatosság felé, ami nem csak a szabad tartású állatok, az elektromos/hibrid autók, vagy a szelektív hulladékgyűjtés területén érhető tetten. Olyan lehetőségek is felbukkannak - vagy inkább újra felfedezzük őket -, mint a szalmabála, mint épületanyag. De valóban annyival jobb egy összekötözött növényszárakból épített ház, mint a beton vagy a tégla? Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy mint mindennek, ennek is megvannak a maga előnyei, de persze a hátrányai is.
És a farkas vett egy nagy levegőt…
A szalmából épült házakról első hallásra nem éppen a stabilitás vagy a tartósság jut senki eszébe. Nyilván először az ugrik be róla, hogy egy eltévedt tehén könnyedén lukat legel a falba, vagy a gyerekkori mese a kismalac kunyhójáról, amit a gonosz farkas csak huss, elfújt.
De nem lenne egyre több rajongója a szalmabála-építészetnek, ha ez ilyen egyszerűen lerombolható anyag lenne. Márpedig rajongója akad bőven, és ha már több mint 20 000 házat építettek belőle, akkor csak nem lehet vele nagy gond. Ez ugyan önmagában még nem kell meggyőzzön senkit a stabilitásáról, hiszen azok a házak épülhettek szélmentes völgyekben, a trópusokon, ahol nem kell számolni a hideggel sem. Nos, a szalmabála egy igen strapabíró anyag bárhol máshol is, ha odafigyel a kiválasztásánál néhány részletre.
„A szalmabála akkor jó építőanyag, ha néhány alapvető fizikai feltételnek megfelel. Fontos hogy megfelelően tömör legyen: a 100 Kg/m3 sűrűség már nagyon jó. A tömörség a vakolat tartásában, a hőszigetelésben és a rágcsálómentesítésben játszik fontos szerepet. Vannak un. önhordó szalmaházak, ahol a bálákon nyugszik a tető teljes tömege: a megfelelő sűrűség itt még inkább kulcsfontosságú.
A következő szempont a nedvességtartalom. Leginkább az alacsony nedvességtartalom az optimális, ugyanis bármily fura, a báláknak nem a tűz a legnagyobb ellenségük. Az 5 cm vastag vakolat ugyanis távol tartja az égéshez szükséges oxigént, ha azonban vizes a bála, akkor a cellulózbontó baktériumoknak kedvező a környezet. Ezért nagyon fontos, hogy csakis száraz bálát építsen be, mert a levegőből később már nem vesz fel annyi nedvességet a szalmafal, hogy a rothadási folyamatok beinduljanak. Így akár 3.000 évet is kibírhatnának ezek a falak, bár persze hamarabb építjük át a lakóházainkat.
A harmadik fontos tulajdonság a bálák mérete. Ez főleg akkor érdekes, ha egy fa vázszerkezetbe, falazatkitöltésként építjük be a szalmát. A bálákat egy kicsit ugyan össze lehet nyomni, de ha nagyobb a távolság a vázszerkezetben, mint a szalmabála, akkor sokat kell szabni a bálákat, hogy szorosan kitöltsenek minden hézagot. Ez pedig nagyon megnöveli az építkezés munkaerőigényét. Mivel ma még hazánkban nem lehet Tüzép-telepekeken építési célú szalmabálát vásárolni (ellentétben pl. Ausztriával), ezért legjobb, ha a leendő építkezés előtt megkeresünk egy környékbeli gazdálkodót, és megnézzük, hogy milyen bálát tud készíteni. Ha kellően tömör és mérettartó, akkor az adott méretekkel kell az építésznek megterveznie a vázszerkezet kiosztási távolságait. A természetes anyag használatáért ennyi pluszmunkát még be kell vállalnunk.
Többféle szalmabála van és többféle szerkezet. A legrégebbi a kis bálából épült önhordó rendszer. Már több, 100 évnél idősebb ilyen ház is áll a Földön. Ezek az épületek egyszintesek, mert a kis bálából legfeljebb 3 méter magas teherviselő fal építhető. Ezért nemzetközileg is elterjedtebb a vázas szerkezetű épület, amit fa-, fém- vagy vasbeton vázszerkezettel és szalmabála falazat kitöltéssel építenek. Itt az emeletek számát a vázszerkezet statikája határozza meg, létezik például 7 emeletes szalmaház is ilyen rendszerben.
A harmadik nagy csoport az, amikor üzemekben előregyártják a komplett szalmabála falszakaszokat. Egy fa keretbe préselik a szalmabálát és az első vakolatréteget is felviszik az üzemben. Így is több emelet magas épületeket lehet megtervezni, mert a fa keretet lehet jól méretezni statikai szempontból.
A negyedik alapszerkezet az, amikor un. nagy bálából építkezünk. Ezek már valóban hatalmasak, több száz kilogramm tömegűek, az ezekből rakott szalmafal akár 1,3 m vastag is lehet. Ezek a nagy bálák akár 10 tonna nyomást is kibírnak roskadás nélkül, vagyis akár 4 emeletes épületeket is létre lehet hozni, amire az Alpokban van is példa. Az ilyen vastag szalmafalak hőszigetelő képessége ráadásul az összes létező előírást messze felülmúlja!
Hazánkban az érvényes jogszabályok meghatározzák, hogy mely szerkezetnél hogyan lehet a szalmát beépíteni, tehát az engedélyezési folyamat jól ki van dolgozva. A nagy bálás önhordó épületek esetében pl. kell egy akkreditált laborban elvégzett nyomásteszt. Az Energia és Környezet Alapítvány egy közösségi finanszírozásos projekt keretében el is készíttette ezt a mérést. Így akik nagy bálából szeretnének építkezni, az eredeti ár töredékéért hozzájuthatnak a teszt eredményéhez” – mondja Zalatnay László, az Energia és Környezet alapítvány elnöke.
Energiatudatosan
Az hagyján, hogy egy szalmabálákból készült ház kivitelezése sokak szerint messze sokkal olcsóbb, mint egy kőházé, de ettől még nem lenne környezettudatos. Hiszen ha ezt a szalmát nem építenénk be, megennék az állatok, így semmiképp sem lenne belőle szemét, ráadásul szerves anyag, tehát magától lebomlana.
„A szalmabála épületek építése a közhiedelemmel ellentétben nem sokkal olcsóbb, mint bármely más házé. Ugyanúgy kell hozzá alap, tető, ablakok, ajtók, belső válaszfalak, burkolatok, gépészet. A fal építőanyaga olcsóbb, mint más építőanyagok, de cserébe például a vakolási munkálatok több munkaidőt igényelnek. Jóval olcsóbban akkor lehet szalmaházat építeni, ha sok bontott anyagot és sok kaláka munkát alkalmazunk, legalábbis azoknál a részleteknél, ahol erre jogszabályi lehetőségünk van.
Viszont egyetlen építőanyag vagy hőszigetelő anyag előállítása sem igényel olyan kevés energiát, mint a szalmabála. A polisztirolhoz képest negyvenszer kevesebb fosszilis energiát kell elhasználni az alapanyag gyártásakor.
Ha pedig mondjuk 100 vagy 150 év múlva valaki lebontja a szalmaházat, akkor a ház anyagai komposztálhatóak, tehát sem a hulladékszállítás, sem az ártalmatlanítás nem igényel plusz környezetterhelést (és költségeket).
További előnye a szalmafalaknak az extrém jó hangszigetelő képességük. Egy 50 cm vastag vakolt szalmafal 53dB hangcsillapító képességgel rendelkezik.
Fontos megemlítenünk a szalmaházak jó páragazdálkodó képességét. A belső térben mindig az emberi egészségnek optimális nedvességtartalmú levegőt biztosítanak, és a klímaberendezések használatától fakadó légúti megbetegedésektől sem kell tartanunk.
A jól megépített szalmabála ház nagyon kevés energiahordozóval tartható télen melegen. Az EU-ban 2020-tól csak un. alacsony energiás épületek építhetőek. A szalmabála technológiák ezt tudják. Egy jól megépített szalmabála ház azt is tudja, hogy ha az energia ellátó rendszerek akadoznak, akkor sem kell az épület kihűlésétől tartanunk. Tartós mínusz 20 fokok esetén sem mértünk fűtetlen szalmaházakban a mi klímánkon +10 C foknál hidegebbet. Akik pedig a hálózatoktól független un. off grid házakra vágynak, számukra is optimális választás a szalmabála.”
A környezettudatossága abban rejlik, hogy a szalmabála hőszigetelő képessége százszorosa a betonnak, de legtöbbször még a szigetelt téglafalak sem képesek olyan mértékű takarékosságra, mint a ez a természetes hőszigetelő anyag. Persze a hagyományos épületek esetén a teljesítmény a hőszigetelő anyagok vastagságától függ: egy porotherm 38-as téglafal 10 cm polisztirollal már tudja azt, amit egy 50 cm-es szalmabála.
A bálákat természetesen nem vakolatlanul használják. Az elkészült falakra 3-5 rétegben vályog kerül, ami egyrészt tűzbiztossá teszi a szerkezetet, másrészt teljesen átlagos háznak láttatja a kész épületet. Az így elkészült fal olyan jól tartja a hőt, hogy a fűtési energia nagy részét megtakaríthatjuk, ami jóval kisebb rezsit is jelent. És ami még jobb: hűteni a szalmaházakat a mi klímánkon nem szükséges. A belső falak, a szalma párolgása, a jó hőszigetelő képessége és a ház alatti talaj pufferkapacitása az un. kellemetlen órák számát 0-ra tudja levinni. Vagyis egy szalmabála házban nyáron sincs 26 foknál melegebb, akkor sem, ha tartós a kánikula!
Jó, ezek után mi szólhatna ellene?
Mint mindennek, a szalmabála házaknak is megvannak a maguk hátulütői, vagy inkább azok a tulajdonságok, amelyekre nagyobb figyelmet kell fordítani.
A szalma nagyon jó vacok volna a rovaroknak, rágcsálóknak, de alapjáraton egy ilyen sűrűre összenyomott bálába nem nagyon tudnak fészkelnek. A bálák közötti rosszul tömített hézagokba azonban igen, ami viszont kivitelezési hiba. Emellett a szakemberek jó vakolattal és a kényes részeken apró szemű, pont-hegesztett acélháló vakolatba építésével szoktak védekezni.
Az építés során az elkészült szalmabála falakat a lehető leggyorsabban vakolni kell. Ezzel kiküszöbölhető mind az, hogy a pockok, egerek, vagy a rovarok beköltözzenek, valamint tűzbiztonsági szempontból is ekkor lehet garantálni a nyugalmunkat.
A szalmát az építési munkálatok alatt mindenképpen meg kell óvni az esőtől, mert akkor tönkremehet. Ha a nedvességtartalom tartósan 18% feletti, akkor indul el a rothadás, egyébként nem. A nedvesség egyébként minden ház építésénél gondot jelenthet, ebben az esetben azonban fokozottan kell rá figyelni. A tető tervezésénél gondolni kell arra, hogy a falakat a lehető legkevesebb eső érje, a talajból érkező nedvesség ellen pedig szigeteléssel kell védekezni, mint minden épület esetében. Fontos, hogy a szalmabála falakon nem szabad párazáró anyagokat használni, így például a szintetikus festékeket is kerülni kell, mivel a fal nem tud lélegezni, és a nedvesség bent ragad, ami nedvesedést okozhat a szalmában. Abban az esetben, ha a vályog megsérül, azt mielőbb ki kell javítani, hiszen a nedvesség így akadálytalanul juthat az építőanyaghoz. A szalmaházak vakolata természetes anyag, így kissé könnyebben sérülhet, jobban kell rá vigyázni. Bár az is igaz, hogy szalmafalak vakolata a vakolás során egy kissé behatol a szalmaszálak közzé, így ha kellően száraz a fal, amit a nagy eresztúlnyúlással biztosíthatunk, szinte beton szilárdságú felületet kapunk.
„Bár hazánkbanrohamosan terjednek a szalmaházak, a legnagyobb akadályt az alapanyag beszerzése, valamint a megfelelő szaktudással rendelkező tervezők és kivitelezők kis száma jelenti. A szalmaházak esetében azt tartjuk üdvözítőnek, ha a tervező és a kivitelezést végző szakemberek a tervezés során már többször konzultálnak egymással. A szalmaházak építése jobban igényli a szakemberek kooperációját, mint más építési technológia. Ez persze akár előnyére is válhat az épületnek, mert több szaktudás tud érvényre jutni a tervezés során, így akár felesleges költségeket is el lehet kerülni.
A szalmabála építészetnek 17 éves múltja van hazánkban. Újszerűsége ellenére mind többen kedvelik ezt az építési módot. Ezt jelzi az is, hogy a szalmabála építészet Facebook oldalát már több mint 27.000 ember követi és több online közösség is alapult erre a témára.
5 éve vannak szervezett képzések a témában, amelyeken már több mint 1000 fő vett részt. Több civil szervezet is foglalkozik a szalmabála építészet elterjesztésével, és egyre több építész tanulja meg a technológiai fogásokat. Rengeteg ingyenesen elérhető anyag létezik már a témában magyar nyelven is: videók, típustervek, és egyéb publikációk.
A szalmabála építészet a jövőben komoly szerepet kaphat a környezetvédelemben, mert igen kevés energiát kell az épület teljes életciklusa alatt elfogyasztani ezzel a módszerrel. De komoly szerep juthat a helyi gazdaságfejlesztésben is neki, mert alapvetően helyi alapanyagok felhasználását és sok élő munkát igényel az építése. Nem utolsó szempontként pedig meg kell említeni a szegénység felszámolását, vagy legalább az elviselhetővé tételét. Szalmabálából nemcsak olcsón fűthető lakásokat, de ilyen melegedőket, túlélő házakat lehet építeni a téli fagyok idejére is. Utólagos hőszigetelésként alkalmazva pedig talán elérhetjük, hogy a szegény társadalmi csoportok sem fognak szeméttel tüzelni, mert az olcsón leszigetelt épületeket már melegen tudják tartani” – fűzi hozzá a szakértő.
