A tavasz beköszöntével aki csak teheti, kimegy a kertbe vagy a telekre, és élvezi a kellemes meleget és a napsütést. Aztán pedig nekiáll szépen a kertészkedésnek, mert ez az időszak a növények védelméről és a tavaszra való felkészítéséről is szól, és ezt nem érdemes elhanyagolni. Ennek pedig két oka is van: az egyik, hogy előbb vagy utóbb úgyis kénytelen lesz megcsinálni mindezt, és jobb még most, amíg még könnyebben megbirkózik velük. A másik, hogy ha nem teszi, akkor a most ellógott feladatok mellé még egy rakás kármentő teendő is társul majd, ráadásul az addig a növényekben esett károk sem lesznek olcsók.
Kártevők
A tavaszt a lemosó permetezéssel érdemes indítani, így a télen, vagy akár a napokban a növényekre került kártevőket el lehet távolítani. Ha ódzkodik a vegyszerektől, akkor használhat természetes anyagokból készített permetszereket is. „A lemosó permetezés a télen a növényeken telelő kártevőket és spórákat semmisíti meg. Ezt a védekezési módot a fásszárú növények esetében szoktuk alkalmazni. A lemosó permetezést azért nem érdemes kihagyni, mivel megelőzi, és gyakran gyéríti a már kihajtott növényeken végrehajtandó kezeléseket" - magyarázza Kálmán Kata kertészmérnök, a Kertelünk Kft. cégvezetője..
A kártevők mellett a gyomok irtása is ilyenkor esedékes, mármint nem egyszeri alkalommal: már most el kell kezdeni ezt az egész idényben ismétlődő rutint.
„A gyomirtás folyamatos munka, hiszen nem csak tavasszal csírázó gyomok, hanem évelők és más évszakban megjelenő egyéves gyomok is akadnak szép számmal. A vegyszermentes megoldások közé tartozik például a gyep folyamatosan jó kondícióban tartása, a talajtakaró évelő növények ültetése, a rendszeres kézi gyomlálás és a kapálás. Házikertben vegyszerekkel csak a már kihajtott, legalább 5-10 cm-es friss növényi részekkel rendelkező gyomokat lehet elpusztítani. Bár léteznek kétszikű növények közül egyszikű gyomokat irtó szerek és fordítva, érdemes a gazdabolt alkalmazottját megkérdezni, melyik terméket ajánlja adott esetben. Teljes gyomirtást egy már elhagyatott, gondozatlan kertben szoktunk alkalmazni, ha a területet újra szeretnénk tervezni és benépesíteni” – vázolja a teendőket és mikéntjeiket a szakértő.
Metszés
A fákat és bokrokat is most érdemes helyrehozni, formára vágni. Mielőtt azonban nekiesne a metszésnek, jó, ha tájékozódik, hogyan kell ezt jól csinálni, hisz akár túl hosszúra hagyja, akár nagyon visszavágja őket, mindkettővel alaposan elszúrhatja a dolgot.
A gyümölcsfák esetében például minden egyes fajt máshogyan kell metszeni, de azért általános szabályok is léteznek. "Az egymással keresztben növő, a koronát sűrítő és a beteg részeket mindig vágjuk ki a koronából! Léteznek olyan fajok, mint a szilva és kajszibarack, amit ritkító és fiatalító metszéssel érdemes karban tartani. A gyümölcsfélék metszése röviden nem foglalható össze, ezért érdemes szakkönyvekből, tanfolyamokon elsajátítani ezeket a nem túl bonyolult, de nagy tudásanyagot felölelő kerti praktikákat" - tanácsolja a kertészmérnök.
"A szőlő és rózsa metszésénél csapokra szoktuk vágni az előző éves hajtásokat. A dísznövények közül a cserjéket szoktuk tavasszal metszeni. A besűrűsödött ágrendszerű és idős növényeket ilyenkor érdemes alaposan visszametszeni, főleg a fiatal, tőről sarjadó hajtásokra. Az utakra és járdára benőtt hajtások eltávolítása is ilyenkor esedékes" - sorolja Kálmán.
A kert tavaszi nagytakarítása során (is) sok hulladék képződik, a legjobb megoldás ezek hasznosítására a komposztálás. Erre a levágott nyesedék, a még nem virágzó gyomok, moha, lomb és minden konyhai növényi hulladék is alkalmas. A lényeg, hogy kb. egyharmad apróra vágott fás részhez kétharmad lágyszárú növényi részt keverjen. A komposzt készítése egyszerű feladat, de ha mégsem akar ezzel foglalkozni, úgy minden önkormányzat biztosít a szerves, komposztálható hulladék számára zsákokat, amelyet a háztartási szeméttel egy időben (vagy más, külön megjelölt időpontban) elszállítanak. "A beteg növényi részek égetését újonnan törvény tiltja. A növényi hulladékgyűjtő zsákokba sem szabad belerakni, mert komposztálják. A kertben elásva viszont a beteg részek is elkorhadnak és a kórokozók spórái bolygatatlanul elpusztulnak a földben” – tanácsolja Kálmán Kata.
