Pedig az Életemet a szerelemért - a társfüggőség című cikkünkben bemutatott élethelyzet gyakoribb, mint gondolnánk. Megoldás és segítség szerencsére létezik, de csak akkor, ha engedjük, hogy segítsenek, lehetőleg egy szakember.
Szipu, hasis, alkohol, ecstasy, nikotin. Függőség okozók. Ilyen címszavas színes kártyákat kaptam, mikor megérkeztem. Ezek emblematizálják a leggyakoribb témákat a Kék Pont civil alapítvány előadásain. Ezúttal Női Napot tartottak. Azokról a nőkről, akik függő párkapcsolatban éltek, élnek és azokról, akik épp nem vállalják ezt... mert félnek. Félnek a társtól, a függőségtől, a kiszolgáltatottságtól, de leginkább önmaguktól. Újabb színes kártyalap: társfüggőség.
Ezen az estén Komáromi Éva, klinikai és addiktológiai szakpszichológus A szerelem mítosza, azaz a társfüggőség valósága címmel tartott előadást. Olyan problémás társkapcsolatokról esett szó, ahol a másik fél valamilyen problémával küzd, addikcióban, személyiségzavarban szenved, mégis az ennek következményeit önként vállalva megélő áldozat a mentális sérült.
A Széchenyi Fürdő Pálmatermében jöttünk össze közel ötvenen. Azon gondolkodtam, hogy vajon ki miért lehet itt. Mit várnak ettől az estétől az itt ülők? Iszik a férje, drogozik a kedvese, netán mindennapos az erőszakos a családban, vagy csak beleragadt egy rossz párkapcsolatba, s most tanácstalan, hogy lépjen-e? Akármelyik is, ide inkább csak informálódni, beszélgetni jöttek talán önmaguk, talán a család vagy ismerősük számára.
A veszélyes társas magány
Hamar kiderült, a társfüggőség betegség. Probléma, melyet gyógyítani, kezelni kell. A társfüggő nő, merthogy többnyire nőkre jellemző, kényszeresen gondoskodik a kapcsolatban a másikról és irányít. Mindent, a másik helyett. Önmagát jelentéktelennek tartja, látszólag csak a másik boldogulásáért él. Beszűkül, izolálódik a környezetétől, személyisége torzul, míg állapota drasztikus gyorsasággal romlik. A társfüggő ember tűr, nyel, megalázkodik, és természetes módon viseli a mártír szerepét. Szenved a kapcsolatában. Annak áldozatává válik.
Szerelem, vagy függőség?
Nehéz meghúzni a határt, amely a még egészséges, de nem kóros függést jelenti a szerelemben. Hiszen a szerelmet állandóan keressük. Ha megtaláltuk, hát hajlamosak vagyunk mindent tenni a megtartásáért. Ezért mítoszokat gyártunk annak végeérhetetlenségéről, szoros kötelékéről, kizárólagos prioritásáról. Ez alapján, akár bármely szerelmes emberről elmondhatnánk, hogy függő...
Csakhogy ez a kötelék idővel fullasztóan fojtogató, mégis benntartja a kapcsolatban az embert. Torz képet mutat a szenvedőnek önmagáról, a partnerről, és az élet élhetőségéről. A szerelemnek álcázott kapcsolat betege lesz, amelytől képtelen szabadulni, s egyedül képtelen élni. Felismerni pedig pláne nem képes a problémáját.
Rácz Zsuzsa, a Kábítószeretet és a Terézanyu könyvek írója, is részt vett az előadás utáni beszélgetésben. Elmondta, hogy utóbbi könyveinek főszereplője, maga is társfüggő. Irtózik a klasszikus párkapcsolat unalmas biztonságától, mégis nyughatatlanul keresi az igazit. Kéki Kata azonban tudja magáról, hogy társfüggő.
Védőhálóként működve...
Éppen elérkeztünk a beszélgetés végén a szociális háló fontosságáról szóló részhez, amikor észrevettem, hogy a pálmalevelek is méteres, kifeszített hálókban lógtak a plafonról. A pálmák a cserépben a mennyezetre függesztve biztonságban voltak, mégis kellett alájuk valami tartalék biztosíték. Valami hasonló szerepet tölt be ez a civil szervezet is.
A Kék Pont Ambulancia, ilyen és sok egyéb, nőkkel kapcsolatos problémával foglalkozik alkalmi előadásaiban és nyilvános beszélgetéseiben. Olyan programot indított el, amely felöleli a prevenciót, alternatívákat nyújt a drog és alkoholproblémák kezelésére, általános életvezetési tanácsokat ad az érintettek és hozzátartozóik részére. Ambulánsan, csoportosan, vagy egyénileg. Hol egy kávéházban, hol egy klub-teremben, hol egy fürdőben. A lényeg, hogy együtt legyenek, beszélgessenek egymással, önmagukról, akár másokról, s a vállalható, megélhető nőiségről.
Életemet a szerelemért - a társfüggőség
