Szellemmennyasszonyok a Margitszigeten
Őrület és világokon átívelő szerelem. Mi kell még egy kellemes nyári estéhez? Ön és a német mondakörből megalkotott romantikus balett, a Giselle. Csak aztán ne lepődjön meg azon, ha a kissé misztikus darab után szellemmenyasszonyokat lát majd a Margitszigeten.
Hogy mire képes a szerelem, azt senkinek sem kell bemutatni. Tonnányi irodalmi és zenei művet köszönhetünk ennek a sokszor ellentmondásokkal teli érzésnek. De nem csak egy boldog szerelmi történet képes nagy dolgokat kihozni az emberből. A viszonzatlan érzelmek számos jeles mű alapjául szolgáltak.
A bűbájos villik és az esküvőjük előtt meghalt menyasszonyok történetét feldolgozó Giselle is egy reménytelen szerelem történetét meséli el. A címszereplő, Giselle, egy életvidám, naív parasztlány előbb beleőrül, majd belehal abba, hogy Albrecht gróf hazudott neki és nem lehetnek egymáséi.
Az első felvonás történetmesélése csak egy apropó arra, hogy a második felvonásban árnyalakokat láthassunk táncolni. A becsapott és elárult szerelmes ugyanis halála után kísértő villivé válik, olyan szellemmenyasszonnyá, aki éjfélkor megjelenik és új áldozatokat keres az élők között, hogy halálba táncoltassa a hűtlen férfit.
Akár legyinthetnénk is, mondván, előfordul, hogy az ember lánya csalódik, de ebben a szenvedélyes balettban sokkal több van. Kevesen tudják, de a Giselle női főhőse radikális fordulatot jelentett a balett történetében. Addig ugyanis nem volt jellemző, hogy egy női alak legyen a történet középpontjában. Ráadásul a hősnő jellemfejlődése is szembetűnő: a naiv lányból drámai hősnő, majd túlvilági lény válik. Giselle-nek a második felvonás végén már óriási belső ereje van: ahelyett, hogy bosszút állna Albrechten, amiért eltitkolta előle menyasszonyát, megakadályozza, hogy a villi-királynő, Myrtha halálba csalogassa őt. A síron túl is megmarad a szerelme.
A Giselle híres „megőrülési jelenete” az első felvonás végén a balettrepertoár egyik legnehezebb jelenete, mind tánctechnikai, mind pedig a színészi megformálás tekintetében. Éppen ezért sok balerina szerepálma a Giselle. Az pedig már történelem, hogy ez az egyik első olyan, egész estés balett, amiben a táncosok lábujjhegyre emelkedtek és spicc-cipőt használtak. És ha már történelem, Giselle a kor divatikonja is lett. A középen elválasztott és fület eltakaró frizura a címszerepet táncoló művésznek köszönhette sikerét. Az 1841-es premier után mindenki ilyet akart.
A romantikus történet egy titokzatos, elhagyott erdőben játszódik. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadot ősfás környezet veszi körül, éppen ezért remek helyszín a darab bemutatására. A Giselle, klasszikus balett két felvonásban a fővárosi színpad történetében először kerül az itteni közönség elé, 2019. június 20. (csütörtök) és 21. (péntek) 20.00 órától. A főszerepet Olga Grishenkova, a Novoszibirszki Állami Akadémiai Opera és Balettszínház művésze táncolja.
