Nem új keletű dolog, hogy a társadalmunk a kiemelkedő képességeket inkább a férfiakhoz köti, és persze rengeteg tanulmány és kutatás készül sztereotípiákról rengeteg, ezeket szedte össze az AsapSCIENCE az egyik videójukban.
Különbözőek, de mégis egyformák
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a férfiak agyának 8-13 százalékkal nagyobb a térfogata mint a nőkének. Igaz, az is kiderült, ez csak a nagyobb testméret velejárója, és most már azt is tudjuk, hogy a nők agykérge sokkal vastagabb és barázdáltabb, azaz nagyobb a felülete. Persze nem (feltétlenül) a méret a lényeg, hiszen az ámbrásceteknek, a delfineknek és az elefántoknak is nagyobb az agya, mint az embereknek.
De más különbségek is vannak a két nem agya között: a férfiaknak több kapcsolódási pontja van az agyféltekén belül, míg a nőknek a két agyfélteke közti kapcsolatok a nagyon erősek. Egy 1400 résztvevővel készült kutatás közben pedig kiderítette, hogy a férfiaknál és a nőknél is megtalálhatóak azért a másik nemnek tulajdonított felépítés- és működésbeli jellemzők.
Az előbb említett kutatás során a sztereotipikus viselkedésekkel is foglalkoztak, vagyis arra voltak kíváncsiak, van-e bármi értelme annak, hogy bizonyos tevékenységeket - például a videojátékozást - miért a fiúkhoz társítjuk általában, másokat - például az emlékkönyvek és albumok készítését - pedig a lányokhoz. Az eredmény meglepő volt: a vizsgált alanyok csupán 0,1 százalékánál tapasztaltak kizárólag az egyik nemre jellemző viselkedési formákat.
Azonos IQ, eltérő erősségek
A nemek általános IQ-ja között nincsen különbség, de az igaz, hogy a férfiak általában véve jobbak a térbeli feladatok megoldásában, a nők viszont a verbális képességek terén vannak előnyben. Ami az iskolai teljesítményt illeti, a lányok sok országban kapnak jobb jegyeket pl. matematikából vagy más tudományos tárgyakból, ám a mostanában olyan sokat emlegetett PISA-teszt szerint pedig a legtöbb helyen nincs különbség a nemek között. Igaz, vannak kivételek, Izlandon például a lányok van előnyben, és a regionális különbségeket egyes szakemberek kulturális és környezeti tényezőknek tulajdonítják.
És valóban nem mindegy, hogy milyen környezetben növünk fel, gondolunk itt például a nemi sztereotípiákra, amik a lányok (és persze a fiúk) teljesítményét is nagyban befolyásolja. A videó szerint ráadásul a gyerekek otthon sincsenek biztonságban, a szülők is sárosak, hiszen 2,5-szer többen keresnek rá arra, hogy "tehetséges-e a fiam" mint arra, hogy "tehetséges-e a lányom", pedig az Egyesült Államokban például 11 százalékkal nagyobb a lányok aránya a tehetséggondozó programokban.
De mi történik hatévesen?
A videó kitér arra a kutatásra is, amiből kiderült, hogy már a hatévesek is elhiszik, hogy a férfiak okosabbak. A kutatás első részében elmondtak a gyerekeknek egy történetet valakiről, aki nagyon okos, és míg ötévesek a saját nemükhöz kapcsolták a sztorit, a 6 és 7 évesek már mind férfi főszereplőt választottak. A kutatás második részében két társasjátékot mutattak a kicsiknek: az egyikről azt mondták, hogy ez nagyon okos gyerekeknek valóak, a másik pedig nagyon szorgalmas gyerekeknek. Az ötéves fiúk és lányok egyaránt az okos gyerekeknek való játékkal akartak játszani. A 6-7 éves korosztályban a fiúk maradtak ennél a játéknál, azonban az ilyen korú lányok már a másik társast választották.
Később se lesz jobb, de van remény
Nyilván nem lep meg senkit, ha kijelentjük, ugyan egyre több a női kutató, a tudomány világát (is) még mindig a férfiak uralják, és hosszú út áll még előttünk, hiszen - és ezt kutatások is bizonyították - ha egy nő és egy férfi is jelentkezik adott tudományos állásra, akkor hiába írják szó szerint ugyanazt a jelentkezésükben, utóbbit sokkal szívesebben alkalmazzák és magasabb fizetést is ajánlanak neki. Persze ez ne tántorítson el senkit a tudományos pályától, rengeteg pozitív példa is van, vegyük csak Maryam Mirzakhanit, vagyis az első nőt, aki megkapta a matematika Nobel-díját.
