Egy csomó, evéssel és sportolással kapcsolatos tévhitet próbáltunk már eloszlatni, de úgy látszik, még mindig akadnak félreértések, amiket nem árt tisztázni. Ezúttal a Tech Insider egészséges életmód témában készült mítoszgyűjteményéből szemezgettünk, íme:
1. A bioélelmiszerek növényvédőszer-mentesek
A biozöldségek- és gyümölcsök nem feltétlenül egészségesebbek, mint a nem bioélelmiszerek és az sem igaz, hogy mentesek a növényvédő szerektől. Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma és hazai szakértők szerint is legyen szó organikus eredetű vagy hagyományos módon termesztett növényekről, a növényvédő szerek aránya azokban elhanyagolható, és az engedély nélküli mérgező rovarirtóval szennyezett termékekből is naponta 15-20 kilogrammot kellene enni ahhoz, hogy egészségügyi kockázata legyen. Mindemellett mintegy 99 ezer releváns tanulmányból azt a következtetést vonták le a szakértők, hogy a bioélelmiszerek tápanyagtartalmukat tekintve sincsenek előnyben a hagyományos ételekkel szemben. De ezzel persze nem mindenki ért egyet.
2. A csokitól pattanásos lesz a bőr
A pattanásokkal és mitesszerekkel kapcsolatban tisztáztunk már jó néhány félreértést, arról azonban nem esett szó, hogy sokan arra hivatkozva kerülik a csokoládét, hogy ragyás lesz tőle a bőrük. A tudósoknak azonban sikerült ezt a rémhírt is megcáfolniuk: vizsgálatukba több tucat felnőttet vontak be, akiknek egy része egy hónapon keresztül minden nap a szokásosnál tízszer több csokoládét tartalmazó édességet kapott, míg a többieket hamis csokoládé szeletekkel etették. A kísérleti időszak elején és végén megszámolták az alanyok pattanásait és az egy hónapos csokidiétát követően semmilyen különbséget nem találtak a két csoport tagjainak pattanásait illetően: kiderült, hogy sem a csokoládénak, sem a bevitt zsír mennyiségnek nem volt köze a pattanások megjelenésére.
3. A természetes cukor jobb, mint a feldolgozott
Azt hitte, hogy a mézzel édesített müzliszelettel jobban jár, mint a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupossal? Tévedett. A természetes és a mesterséges eredetű cukor ugyanis valójában ugyanaz. „A tudósok meglepődnének, ha a méz kizárólagos felsőbbrendűségéről hallanának, hiszen a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupnak és a méznek alapvetően ugyanazok a biológiai hatásai” – nyilatkozta a Business Insidernek Alan Levinovitz, a James Madison Egyetem munkatársa. A különbség - és a gondok forrása – az, hogy a feldolgozott édességek egy-egy adagja jellemzően több finomított cukrot, vagyis több kalóriát tartalmaz, tápanyagokban és vitaminokban viszont jóval szegényebb, mint a finomítatlan cukorforrást jelentő ételek.
4. A kávétól leáll a növekedés
A vonatkozó kutatások nagy része semmilyen összefüggést nem talált a gyerekeknél a koffeinfogyasztás és a csontnövekedés között. Felnőtteknél ugyan kimutatták, hogy a megnövekedett koffeinfogyasztás nagyon kis mértékben korlátozza a kalcium felszívódását, de ez a hatás annyira csekély, hogy egy evőkanál tej fogyasztásával ellensúlyozhatjuk egy csésze kávé csontokra tett hatását. A mítosz elterjedéséért a CW Post nevű amerikai gabonagyártó cég reklámfogásait teszik felelőssé: a vállalat egy koffeinmentes alternatív reggeli italt, a Postumot próbálta ugyanis piacra dobni olyan érvekkel, hogy a kávé egy gonosz idegméreg, és amit soha nem szabadna gyerekeknek adni.
5. A cukortól is lehet úgy függni, mint a herointól
Fat Chance című könyvében dr. Robert Lustig többek között arról ír, hogy a cukor ugyanúgy stimulálja az agy jutalomközpontját, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, sőt mint a kokain- és heroinhasználat, vagyis a drogokhoz hasonlóan függőséghez vezet. Lustig olyan tanulmányokra hivatkozik, amelyek szerint ugyanazok az agyi területek lépnek működésbe a cukorfogyasztás során, amelyek más, élvezetet nyújtó tevékenységek (alkoholfogyasztás, szex) során aktiválódnak. „A gond csupán annyi ezekkel a tanulmányokkal, hogy a képalkotó eljárások alapján nincs egyértelmű jele az addikciónak” – állítja Hisham Ziaudden étkezési viselkedés specialista. Egyelőre tehát a szakértők számára is rejtély a függőségek helye az agyban, addig azonban, amíg megválaszolják a miérteket és a hogyanokat, nincs értelme képzelt félelemben élni. Ha viszont úgy gondolja, a kelleténél jóval több cukrot fogyaszt, itt olvashat néhány tippet arról, hogy hogyan küzdheti le az állandó sóvárgást.
6. A cukortól hiperaktív lesz a gyerek
Sokan megkísérelték már bebizonyítani ezt a hipotézist, de egyelőre nem sikerült egyértelmű bizonyítékot találni a feltételezésre. A mítosz valószínűleg 1974-ből ered, amikor dr. William Crook egy az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémiának címzett, majd publikált levelében ezt állította: „az elmúlt három évben vált egyértelművé számomra, hogy a cukor hiperaktivitáshoz vezet”. Ez a levél azonban nem tartalmaz tudományosan alátámasztott érveket, és a Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet szerint „népszerű ugyan az az elképzelés, hogy a finomított cukrok ADHD-hez vezetnek vagy súlyosbítják a tüneteket, de sokkal több kutatás cáfolja ezt a teóriát, mint amennyi alátámasztja."
7. A barna cukor egészségesebb
A barna cukor semmivel sem egészségesebb vagy természetesebb a fehérnél, tulajdonképpen ugyanazzal az eljárással állítják elő – azzal a különbséggel, hogy a feldolgozás és finomítás után visszakevernek egy kis melaszt. Tény, hogy a melasz némi vitamint és ásványi anyagokat (kálium, magnézium) is tartalmaz, de egy átlagos adagban ez a mennyiség elhanyagolható, vagyis a fehér és a barna cukor a szervezetünk számára egy és ugyanaz.
8. Teli hassal életveszélyes úszni
Ezért evés után legalább egy órát kell várni. Az elmélet szerint az étel megemésztése miatt nagy mennyiségű vér áramlik a gyomorba, így az izmoknak kevesebb vér áll rendelkezésére és nagyobb eséllyel görcsölnek be. De egyelőre nem tudni olyan dokumentált esetről, ahol valakinek azért görcsölnek be a tagjai és süllyed el, mert teli hassal kezdett el úszkálni. Nem ritka, hogy úszás közben begörcsölünk, de ennek nem sok köze van ahhoz, hogy mi van a gyomrunkban. A legjobb megoldás ilyenkor, ha egy percig lebegünk a vízben és hagyjuk, hogy megszűnjön a kellemetlen érzet.
9. A joghurt helyrerakja az emésztést
A legtöbb joghurtreklám arról szól, hogy a belekbe kerülő jó baktériumoknak, vagyis a probiotikumoknak köszönhetően helyreáll az emésztés és még karcsúsodhatunk is. Más tényezők mellett az egészséges bélflórának köze van az anyagcseréhez és az elhízás arányával, ezért logikusnak tűnik az állítás. Ugyanakkor az még nem teljesen világos a kutatók számára sem, hogy az eleve a belekben lévő baktériumok milliói hogyan működnek együtt – arról nem is beszélve, hogy mi történik, amikor a joghurtban lévő probiotikumok is részt vesznek ebben az összjátékban. Nem arról van szó, hogy a joghurt ne lenne egészséges, csak egy kicsit túlmisztifikálják az előnyeit. Ráadásul egy csomó joghurt, amit zsírszegény vagy light jelzővel illetnek, tele van cukorral, ezért érdemes inkább olyan tejterméket választani, ami mentes az üres kalóriáktól.
10. A cukros üdítőktől híznak el a gyerekek
Az Amerikában járványszerű elhízás lehetséges okait kutató Fed Up című dokumentumfilmben állítják azt, hogy napi egy cukros üdítőital 60 százalékkal növeli a gyerekek esélyét az elhízásra. Az idézett tanulmány szerzői azonban nem tudták bizonyítani az ok-okozati összefüggést, a cukrot lejárató film gyártói azonban ezt figyelmen kívül hagyták. A kalóriadús üdítők fogyasztása valóban nem a legegészségesebb szokás, de az is túlzás, hogy ez lenne az egyetlen tényező, ami miatt rohamosan nő a gyerekkori elhízás mértéke. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) szakértői éppen ezért azt tanácsolják a szülőknek, hogy a cukrok teljes kiiktatása helyett egy egészséges és változatos étrendet nyújtsanak a gyerekek számára és bátorítsák őket minél több mozgásra.
11. A falás utáni léböjtkúra megszabadít a mérgektől
Az emberi szervezet természetes módon megszabadul az ártalmas vegyi anyagoktól a máj, a vesék és a gyomor-bél traktus segítségével, ezt a folyamatot pedig a különböző löttyök nem gyorsítják fel. A pépesítés, a facsarás vagy centrifugálás ráadásul eltávolítja az emésztést segítő rostokat a gyümölcsökből és a zöldségekből, a boltokban kapható rostos levek pedig még hozzáadott cukrot is tartalmaznak. Egyesek szerint ezzel az erővel bármilyen üdítőt fogyaszthatnánk. Lehet, hogy finomak a rostos zöldség- és gyümölcslevek, de semmi olyan extrát nem tartalmaznak, amit szervezetünk ne kapna meg, ha nyersen és egészben ennénk meg a gyümölcsöt.
12. Hét évig tart megemészteni a rágógumit
Szerencsére nem. A gumi ugyan valóban megemészthetetlen anyag, de az alkalmanként lenyelt kis darab gond nélkül áthalad a beleken és távozik, ahol kell – csakúgy, mint minden más olyan étel, amit a szervezetünknek nem kell vagy nem tud megemészteni. Akkor kell aggódni, amikor a rágóval együtt más, a belek számára idegen anyagot is lenyelünk: a Scientific American jelentése szerint egy négyéves kislánynál bélelzáródást észleltek, miután a gyerek egy rakás rágógumiba ragadt pénzérméket nyelt le. Ez azonban remélhetően nem mindennapos eset.
