zene fejlődés

Zenét hallgatni mindenki szeret. Néha hagyjuk, hogy a dallamok elragadjanak agyunk legzeneibb részébe, és nyugodt dicsfénnyel övezve térjünk vissza a valóságba. Esetleg mindenünket beleadva tombolhatunk rá, egy csapat emberrel összehangolódva kiadhatjuk magunkból a belső feszültségeket. Máskor pedig az unalmunkat űzi el varázsütésszerűen, például egy-egy hosszabb kocsiút alkalmával vagy házimunka végzése közben. Azonban a zene még ennél is többet képes hozzáadni életünkhöz, ha megfelelően állunk hozzá: az agyunk is megnőhet a hatására egy bizonyos esetben.

A zene az élet sója, de az agyunkra is jó hatással van

Nemhiába rajongunk annyira a zenéért: az agyunkban dopamint termel, miközben az agyunk összes területét megmozgatja kicsit. Éppen ezért sokan használják fel a muzsika erejét arra, hogy megkönnyítsék saját maguk számára az edzéseket, hiszen rögtön valami boldogságot okozó élménnyel fogják összepárosítani. A nehéz helyzetekben is gyakran a dallamok világa felé sodródunk, és előkapjuk a kedvenc előadóink slágereit. Így tettünk a Covid-járvány idején is, ugyanis egy reprezentatív felmérés kimutatta, a magyarok 64 százalékát segítette át nehéz élethelyzeten a zenehallgatás ebben az időszakban. Főként a pop, a rock és a rap/trap/hiphop hódítja meg a szívünket, bár ez generációnként és nemenként változó lehet.

Azonkívül, hogy boldogsághormont termel agyunkban a zene, még a kognitív teljesítőképességünkre is hatással lehet. Ugyan egy körülbelül 30 évvel ezelőtti tanulmány azt a következtetést vonta le, hogy Mozart szerzeményeinek vagy egyéb klasszikus zenéknek a hallgatása növeli a gyerekek ezen teljesítményét, ezt nem az agy megnövelésével éri el, hanem azáltal, hogy javítja a hangulatot, és elősegíti az izgalmi állapot létrejöttét (szemben az álmossággal). 

Azonban a memóriának biztosan jót tesz: egy 2018-as és egy 2021-es kutatás is azt találta, hogy a demenciás betegeknél az ismerős zene hallgatása segít előhívni a hozzá kapcsolt emlékeket.

Milyen esetben növelheti meg az agyunkat a zene?

Bár azt az előbb felsoroltak alapján bátran kijelenthetjük, hogy zenét hallgatni nemcsak kellemes, de hasznos is, a legnagyobb hatást mégsem a passzív élvezet fogja meghozni, hanem az aktív alkotás. Ugyanis kimutatták, hogy az valóban képes megnövelni agyunk méretét, ha megtanulunk játszani egy hangszeren. A legnagyobb hatás érdekében már gyermekkorban érdemes elkezdeni zenélni, azonban a felnőttkorban elsajátított tudás is képes erre, noha kisebb mértékben. 

Az agy azon részeiben fedeztek fel pozitív változást, amelyek a zene hallgatásáért és végzéséért felelnek: a kéregtestben, a kisagyban a hipokampuszban és a temporális neocortexben. A fizikai változásnak funkcionális jelentősége is van, ugyanis számos kutatás azt találta, hogy a képzett zenészek jobban teljesítenek a vizuospaciális feldolgozást és a vizuális memóriát mérő teszteken a nem zenélő társaiknál. 

Összességében tehát mindegy, hány évesek vagyunk, a zenehallgatás és a zene művelése is kifejezetten jótékony hatással bír életünkre. Az előbbi javítja a hangulatunkat, a memóriánkat, és segít megküzdeni a nehéz helyzetekkel, míg az utóbbi segít megnövelni az agyunkat, fejleszteni a kognitív képességeinket.