veszélyes diéta

A fogyásnak mára nem sok titka maradt. Csakis akkor fogja a test saját tartalékait felhasználni, ha kevesebb tápanyagot kap, mint amennyire a működéséhez szükség van. Léteznek ugyan olyan szerek, melyek ezt a működést képesek befolyásolni, ezek mégsem jelentenek tényleges megoldást, sőt, akár veszélyesek is lehetnek.

 A túl szigorú és korlátozó diéták sem működnek, hiszen a szervezetnek minden tápanyagra szüksége van, ráadásul kiegyensúlyozott arányban. A népszerű Atkins-diéta inkább fehérje- és zsíralapú, ami, ha rosszul csinálják, káros lehet a vesékre és a májra, ráadásul szív- és érrendszeri betegségeket okozhat. Nem beszélve egy egy éven át tartó kutatás eredményéről, melyből kiderül, hogy ez a fajta fogyókúra megnöveli az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét is, és jelentősen nő általa a HDL-koleszterinszint a vérben.

Szakértők szerint a ballondiéta továbbra is biztonságos módja a fogyásnak

Tizennyolc ember halt meg az elmúlt években az Egyesült Államokban a ballondiétás eljárás után, de az európai kutatások csak „enyhe” szövődményeket mutattak ki.

A halálesetek ellenére az elhízás kezelése, amelynek során folyadékkal töltött ballonokat helyeznek a betegek gyomrába, nagyrészt biztonságos és hatékony, vallják a szakértők.

A Food and Drug Administration (FDA) egy korábbi jelentésében közölte, hogy 5 ember halt meg másfél év alatt, mindegyik az eszközök behelyezését követő egy hónapon belül. Az újabb jelentések sem fényesek, csak egy kicsit színesebbek: a betegeket egy friss kutatásban a nemkívánatos események szempontjából elemezték a szakemberek, amely több mint 1000 eljárást tartalmazott 2016 és 2017 között. A betegek megközelítőleg 7,2%-a igényelt kezelést kiszáradás miatt, 2%-uknál volt szükség a ballon újra behelyezésére, 1,1%-uknak volt szüksége ismételt műtétre, 6,2%-uk pedig valamilyen beavatkozásra szorult az első 30 napon. Később egy jóval nagyobb, több mint 145 ezer beteg bevonásával végzett vizsgálat megállapította, hogy az intragasztrikus ballonterápia nagyobb arányban járt a nemkívánatos eseményekkel, mint a laparoszkópos bariátriai műtét. A gyomor-bél rendszeri tünetek, köztük az émelygés, hasi fájdalom, hányás, dyspepsia, székrekedés, savas reflux és böfögés tipikus tünetek az intragasztrikus ballonterápia során. 

A halálos esetek ellenére a szakértői állásfoglalás szerint a módszer nem sorolható a veszélyes beavatkozások közé. A ballonból eredő súlyos nemkívánatos események, beleértve a gyomor perforációját, a ballon vándorlását és a mortalitást, ritkák. Egy erről szóló metaanalízis megállapította, hogy a gyomorperforáció aránya körülbelül 0,1%, a ballon migrációja, elmozdulása 1,4%, a mortalitás pedig 0,08%. (A 2022-es összefoglaló tanulmány 18 halálesetről ír.)

A korábban említett csapat a halálesetekről azt mondta, egyelőre nem világos, hogy az eszközökhöz vagy az elhelyezési eljárásokhoz kapcsolódnak-e, illetve hogy a halálozások száma hogyan viszonyul az eszközöket használó betegek teljes számához.

Az FDA arról is beszámolt, hogy több tucat bejelentést kapott a ballonokhoz kötődő káros hatásokról. Ezek közé tartozott az akut hasnyálmirigy-gyulladás, valamint a túltöltött léggömbök, amelyek mindkét esetben az eszközök azonnali eltávolítását igényelték. Az ügynökség azonban nem rendelte el az elhízás kezelésére szolgáló eszközök visszahívását vagy betiltását.

Hogyan működik a módszer?

Mindegyik kicsit más, de az alapelemek ugyanazok. Egy ballont helyeznek a gyomorba, és sós folyadékkal töltik fel, hogy helyet töltsön ki a gyomorban. Legfeljebb hat hónapig ott hagyják, ez idő alatt könnyebben veszít súlyt a páciens.

Dr. Scott Kahan, a National Center for Weight and Wellness igazgatója és az Obesity Society klinikai bizottságának elnöke szerint az eszközöknek „teljesen biztonságosnak kell lenniük”. Kahan az eset kapcsán kifejtette, hogy az eszközöket használó amerikaiak átlagos súlyvesztése hat hónap alatt testtömegük 5-10 százaléka.

„Nem fogy feltétlenül többet a páciens, mint gyógyszerekkel, és nyilvánvalóan sokkal kevesebbet, mint amennyi bariátriai műtéttel lehetséges” – mondta.

„Ez a súlycsökkenés azonban mégis gyakran elegendő számos klinikai eredmény javításához, például csökkenti a vérnyomást, a vércukorszintet és a cukorbetegség kockázatát” – fűzte hozzá Kahan.

Ez egy „híd a műtéthez” jellegű beavatkozás is lehet azoknak a betegeknek, akiknek le kell fogyniuk a bariátriai műtét előtt. És mint egyfajta kezdeti lépés a fogyás felé, közvetett, motiváló előnyei lehetnek.

„Ha a ballont tanácsadással, támogatással, oktatással és útmutatással kombináljuk, akkor mindez együtt ahhoz vezethet, hogy a páciens aktív kísérletet tesz arra, hogy megváltoztassa, mit eszik, és elkezdje a rendszeres testmozgást” – összegez Kahan, aki továbbra is jó megoldásnak tartja a beavatkozást.

Mit mondanak a kutatások?

Horvátországi kutatók 2011-ben megállapították, hogy a kezelés biztonságos és hatékony módszer a műtét előtti kockázatok csökkentésére kórosan és rendkívüli mértékben elhízott embereknél.

Portugáliában egy elhízással foglalkozó konferencián bemutatott kis tanulmány szerint 38 ballonos eszközöket használó beteg átlagosan csaknem egyharmadát veszítette el túlsúlyának.

Egy spanyol kutatók által 2008-ban végzett metaanalízis hasonló eredményeket mutatott ki, a kezdeti súly 12 százalékos és a túlsúly 32 százalékos csökkentéséről számoltak be.

A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy hiányoznak az adatok arról, hogy a vizsgálati résztvevők megtartották-e a súlyukat a ballonok eltávolítása után. A tanulmány azt is megállapította, hogy a szövődmények többsége „enyhe”, az eszközök 4 százalékát kellett csak idő előtt eltávolítani.