vércukorszint csökkentés

A hiperglikémiát általában úgy határozzák meg, hogy az az állapot, amikor az éhgyomorra mért vércukorszint meghaladja a 7 mmol/l, illetve étkezés után a 8 mmol/l értéket. A leggyakoribb oka a nagy mennyiségű, finomított, gyorsan felszívódó szénhidrát fogyasztása, de gyulladásos megbetegedések, műtétek, hormonális változások, például várandósság, valamint stressz is előidézhetik.

A hiperglikémia hosszú távon súlyos szövődményekhez vezethet, károsíthatja például az ereket, az idegeket és a szemet, megnövelheti a fertőzések kialakulásának kockázatát is. A vércukorszint beállításához szakember segítségére van szükség, néhány alapvető ajánlást azonban nem árt szem előtt tartani, sokat segíthetnek az egészség megőrzésében. 

2-es típusú cukorbetegség: 10 órás étkezési ablak javíthatja a vércukorszintet

A kutatások azt mutatják, hogy az időszakos böjt segíthet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők vércukorszintjének szabályozásában. Az időkorlátozott étkezéssel kapcsolatos állatkísérletek, amelyek fogyást és alacsonyabb vércukorszintet mutattak ki, nehezen reprodukálhatók emberekben. Egy közelmúltbeli kis tanulmány azonban kimutatta, hogy az időben korlátozott étkezés pozitív hatással lehet a túlsúlyos, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő idős emberekre. 

Az elmúlt években a kutatók gyakran feltették a kérdést, hogy a napi meghatározott időablakban történő étkezésnek van-e valamilyen anyagcsere-hozadéka.

Az időben korlátozott étkezés az időszakos böjt egy formája, és a módszerről már állat- és emberkísérletek is kimutatták jelentős előnyeit, beleértve a vércukorszint javulását és a fogyást. A kutatók szerint a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők az egyik csoport, akiknek előnyös lehet az időkorlátozott étkezés, mivel a fogyás és a vércukorszint csökkentése segíthet mérsékelni a szövődmények kialakulásának kockázatát.

Egy 14 túlsúlyos és elhízott, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő hollandiai betegen végzett tanulmány kimutatta, hogy a 10 órás időkorlátozott étkezési ablak egyrészt javította az egészséges glikémiás tartományban eltöltött időt, másrészt csökkentette az éhgyomri glükózszintet.

Hogyan segíthet a böjt a cukorbetegséggel élőknek?

A 2-es típusú cukorbetegség a cukorbetegség egyik formája, amikor a szervezet sejtjei rezisztenssé válnak az inzulin hormonnal szemben, amely általában segít a glükóznak – egy cukorfajtának – a vérből a sejtekbe jutni, hogy energiával láthassa el azokat. A 2-es típusú cukorbetegeknél a sejtek kevésbé képesek erre. A vércukorszint emelkedésével a szervezet nem tudja megfelelően kompenzálni az inzulinaktivitást. Ez a vércukorszint-emelkedés számos szövődményhez vezethet, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket és az idegkárosodást, ha nem kezelik vagy nem kontrollálják az állapotot.

A 2-es típusú cukorbetegség eseteinek száma kevesebb mint 40 év alatt majdnem megnégyszereződött. A fogyás segíthet csökkenteni az inzulinrezisztenciát, a vércukorszint diétával történő javítása pedig csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatos kockázatokat.

Míg egyes tanulmányok kimutatták, hogy az időben korlátozott étkezés segíthet a fogyásban, a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek vércukorszintjére gyakorolt hatása eddig kevéssé volt megalapozott.

Működő időablak keresése

A kutatók eddig 6 órás, időkorlátos étkezési ablakokat vizsgáltak, de rájöttek, hogy minél rövidebb az étkezési időszak és hosszabb a böjt, annál nehezebben tartják be az emberek hosszú távon az ajánlott módszert. 

Dr. Lucy Chambers, a Diabetes UK kutatási kommunikációs vezetője a témában ezt nyilatkozta:

„Fontos emlékeztetni arra, hogy a 2-es típusú cukorbetegség számára nincs egyetlen diéta, és a legjobb étrend az, amelyet képesek is vagyunk betartani egy életen át. Ha valaki 2-es típusú cukorbetegségben szenved, és fogyni próbál, a megfelelő támogatás is kulcsfontosságú.”

Az egyik ok, amiért a kutatók úgy gondolják, hogy az időkorlátos étkezés segíthet javítani az anyagcserét, az az, hogy az embereket úgy tervezték, hogy a pihenési vagy alvási szakaszban mindennap böjtöljenek. A modern élet követelményei, beleértve a többműszakos munkát és az élelmiszerek megnövekedett elérhetőségét, kevésbé teszik lehetővé, hogy olyan időszakaink legyenek, amelyekben egyáltalán nem eszünk. 

A tanulmányban részt vevő kutatók azt feltételezték, hogy a glikogén szintje, amely a szervezet cukorraktározási módja, alacsonyabb lesz az időkorlátos étkezés után. Az eredmények azt sugallják, hogy a glükóz alacsonyabb elérhetősége javíthatja az inzulinérzékenységet a glikogénraktárak pótlásának fokozott igénye miatt.

Azt is meg akarták vizsgálni, hogy a 10 órás étkezési ablak javíthat-e az 50–70 év közötti túlsúlyos és elhízott 2-es típusú cukorbetegek anyagcseréjén, ami esetleg könnyebbé teszi a mindennapi életben való követést.

Ennek a hipotézisnek a tesztelésére a kutatók két csoportra osztották a résztvevőket: az első csoport étkezési idejét 10 órás időtartamra korlátozták, a placebocsoportnál pedig legalább 14 órára három hétig.

A kísérlet részeként a kutatók a háromhetes próbaidőszakban glükózmérő készülékkel látták el a résztvevőket, amely 15 percenként mérte a vércukorszintet. A kísérlet minden fázisának középső szakaszában megnézték az éhomi glikogénszinteket is. Végül 36 órán keresztül mérték a résztvevők testösszetételét és energiafelhasználását egy klinikán.

Az étkezés 10 órára való korlátozása a 14 órával szemben

A kutatók megfigyelték, hogy az egészséges glikémiás tartományban eltöltött idő körülbelül napi 3 órával nőtt, és az éhgyomorra mért glükózszint alacsonyabb volt, ha a résztvevők étkezését 10 órás időtartamra korlátozták.

A tanulmány ugyanakkor nem vette figyelembe néhány résztvevő glükózcsökkentő gyógyszereinek lehetséges hatását. A csoport viszonylag kicsi volt, a résztvevők pedig idősebbek, így az eredmények nem általánosíthatók szélesebb populációra.

„Lehetséges, hogy az önkéntesek fiatalabb csoportja érzékenyebb az időben korlátozott étkezési rendszerre, mivel az öregedés csökkenti az inzulinérzékenységet és a mitokondriális funkciókat is, amelyek fontos tényezők” – egészítette ki az információkat Andriessen.

„Fontos lenne, hogy a jövőben zajló kísérletekbe a menopauza előtti nőkkel szemben a posztmenopauzás nőket is bevonjuk, hogy a menstruációval együtt fellépő hormoningadozásokról is legyenek elérhető információink” – mutatott rá.

Az eredmények, mondta Andriessen, szintén nem általánosíthatók a prediabéteszesekre, egy másik csoportra, amelyről azt hangoztatják, hogy potenciálisan előnyös az időkorlátozott étkezés.

A tanulmány mögött álló szerzők szerint még nagyobb tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy megvizsgálják a „megvalósíthatóbb” 10 órás korlátozott étkezési ablakot, ami egyelőre nagyon jó megoldásnak ígérkezik a vércukorszint időszakos csökkentésére.