Ausztrál és dán tudósok egy kutatás során 78 430 brit állampolgárt vizsgáltak meg, akiknek 61 év volt az átlagéletkora, és sem demenciában, sem szívbetegségben nem szenvedtek.
Az alanyoknak lépésszemlálót kellett viselnie a hét minden napján, amellyel a tudósok nyomon követték az aktivitásukat. A kutatók a felmérés során nagyon sok különböző faktort figyelembe vettek, például a résztvevők nemét, életkorát, rasszát, társadalmi és gazdasági helyzetét, dohányzási szokásait és étrendjét is. A hétéves megfigyelés során kiderült, hogy a megfigyeltek körülbelül egy százalékánál, azaz 886 embernél alakult ki később demencia, írják a szakemberek.
A középkorúak rémálmai az Alzheimer-kór korai tünetei lehetnek
A tanulmány jelentős, mivel nagyon kevés olyan kockázati mutató van a demenciára vonatkozóan, amely már viszonylag fiatalon azonosítható. Azt is megállapították, hogy az idősebb férfiaknál nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának, mint a nőknél.
A Birminghami Egyetem Emberi Agyegészségügyi Központjának tudósai szerint azoknál a középkorúaknál, akik gyakran álmodnak rosszat, sokkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják később ezt a progresszív betegséget.
Kutatásaik azt mutatják, hogy a heti rendszerességgel rémálmokat átélő középkorúak (35–64 évesek) négyszer nagyobb valószínűséggel szenvednek kognitív hanyatlást a következő évtizedben, míg az idősebbeknél kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak demenciát.
A The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány azt is megállapította, hogy az idősebb férfiaknál, akik hetente rémálmokat tapasztalnak, ötször nagyobb valószínűséggel alakul ki demencia, mint azoknál az idősebb férfiaknál, akik nem élnek át rémálmokat.
A nőknél azonban a kockázat növekedése csak 41 százalék volt.
Dr. Abidemi Otaiku, a Birminghami Egyetem Emberi Agyegészségügyi Központjának munkatársa elmondta:
„Első alkalommal bizonyítottuk be, hogy a rémálmok összefüggésbe hozhatók a demencia kockázatával és a kognitív hanyatlással az egészséges felnőttek körében. Ez azért fontos, mert nagyon kevés kockázati mutatója van a demenciának, amely már középkorban azonosítható” – folytatta a szakember.
Hogyan zajlott a kutatás?
A kutatás során a résztvevőket arra kérték, hogy töltsenek ki egy hosszú kérdőívet rémálmaik gyakoriságáról, majd bevetettek egy szoftvert, amelyet a magasabb rémálom-gyakoriság és a kognitív hanyatlás közötti összefüggések azonosítására használtak.
Átlagosan kilenc, illetve öt évig követték nyomon az arra vállalkozókat.
A fiatalabb csoportban azok, akik heti rendszerességgel tapasztaltak rossz álmokat, négyszer nagyobb valószínűséggel tapasztaltak kognitív hanyatlást a következő évtizedben.
A felfedezés segíthet az egészségügyi szakembereknek kiszűrni a veszélyeztetett személyeket a korai diagnózis érdekében.
Dr. Otaiku hozzátette: „Bár még sok munkát kell végeznünk ezen összefüggések megerősítésére, úgy gondoljuk, hogy a rossz álmok adatolása hasznos módja lehet annak, hogy azonosítsuk a demencia kialakulásának magas kockázattal kitett személyeket. Mindez segíthet abban, hogy időben vezessünk be stratégiákat a betegségek kialakulásának lassítására.”
A hír egyébként hetekkel azután érkezett, hogy a kutatás kimutatta, hogy a rossz fogászati egészséggel és fogak elvesztésével küzdő embereknél 21 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakul ki az Alzheimer-kór idősebb korban.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
