3 negatív érzés, ami akár a hasznodra is válhat

Amikor a homo sapiens több mint 200 000 évvel ezelőtt megjelent a Földön, rengeteg veszélynek volt kitéve. Az ókorban aztán azok az emberek, akik képesek voltak gyanút, szorongást, félelmet vagy dühöt érezni, nagyobb eséllyel kerülték el a veszélyt. Pszichológusok szerint a sok, látszólag negatív érzelem igenis hasznos funkciót tölt be az életünkben.

#Szorongás

Talán minden érzésünk közül a szorongás felel a leginkább azért, hogy biztonságban legyünk. Őseink hamar megtanulták, hogy amikor gyűjtögetni indulnak, érdemes résen lenni az esetlegesen felbukkanó ragadozók miatt. Vegetatív idegrendszerük gyors reakciója ilyen esetekben nagyban segítette a menekülést vagy a harcot. Ez az érzés nagyjából ahhoz hasonlítható, amikor sötétben, gyalog mész haza, vagy nagyon sokat készülsz egy megmérettetésre.

A legtöbbünknek ismerős az úgynevezett vizsgadrukk, ami egy kicsit még segít is koncentrálni és javít a teljesítményünkön. Kutatások bizonyítják, hogy a vegetatív idegrendszer izgalmi állapota egy bizonyos pontig növeli a teljesítményünket, azon túl viszont a szorongás megbénít. A legtöbb negatív érzelemhez hasonlóan tehát bizonyos mértékben maga az érzés itt sem feltétlenül rossz.

#Bűntudat

A legtöbben igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy elkerüljük a bűntudatot. Ennek leghatékonyabb módja talán, ha igyekszünk nem rosszat tenni másoknak – ami már magában is foglalja, hogy hogyan válhat hasznunkra ez az érzés. Kutatások eredményei szerint a bűntudatra hajlamos emberek ritkábban vezetnek ittasan, használnak illegális szereket, lopnak vagy bántalmaznak másokat. Egy börtönlakókat vizsgáló utánkövetéses kutatás eredményei szerint azok, akik röviddel a börtönbe kerülés után bűntudattal gondoltak vissza tetteikre, a szabadulásukat követő évben kisebb valószínűséggel estek vissza.

Természetesen nem minden esetben van hasznunkra a bűntudat. Mind ismerünk olyan embereket, akik olyankor is bűntudatot éreznek, amikor valójában semmi rosszat nem tettek. A túlzott bűntudat egy idő után szégyenné és önutálattá alakulhat, ami nemcsak a mindennapjainkra, de a mentális egészségünkre is hatással van. Kis mennyiségben azonban a bűntudat is hasznunkra válhat, hiszen segítségével távol tudjuk tartani magunkat a bajtól, helyrehozhatjuk a kapcsolatainkat, és abban is segít, hogy helyesen cselekedjünk.

#Harag

Maga a harag nem jó, de nem is rossz. A kérdés az, hogy mit kezdünk vele. A harag érzése ugyanis erőszakot is szülhet, de motiválhat is, hogy békés és határozott módon érveljünk az álláspontunk mellett.

Egy kísérletben arra kérték a résztvevőket, hogy a lehető legmagasabb áron próbáljanak értékesíteni egy mobiltelefont. Minél jobb megállapodást kötöttek, annál nagyobb jutalmat kaptak a kísérlet után. A résztvevők közül néhányan azt hitték, hogy a vásárlót játszó ember egyre dühösebb, míg másoknak egyre boldogabb vásárlókkal volt dolguk. A kísérlet végére azok, akik dühös vásárlónak próbálták eladni a terméket, több mint 30 százalékos kedvezményt kínáltak, mint azok, akik boldog vevővel üzleteltek. Az erőszakos viselkedést semmi nem igazolja, de a megfelelő mennyiségű harag segít abban, hogy békésen érvényesítsük az álláspontunkat.

Természetesen senki nem állítja, hogy a boldog élet titka az állandó düh, szorongás vagy bűntudat. A szakemberek valójában egy úgynevezett 20 százalékos szabályt javasolnak, aminek lényege, hogy a kellemes érzések nagyjából 80, míg a kellemetlenek az érzéseink 20 százalékát teszik ki.

Persze a legtöbben szívesebben éreznénk magunkat boldognak vagy elégedettnek az esetek 100 százalékában, de bizonyos mennyiségű negatív érzés elkerülhetetlen. Azzal, hogy megpróbáljuk ezeket távol tartani magunktól, figyelmen kívül hagyjuk, amit adhatnak nekünk. A boldog élet elérése érdekében pedig jobb, ha megtanuljuk kezelni a negatív érzéseket is, ami talán könnyebb, ha tudjuk, hogy akár a hasznunkra is válhatnak.