A self-talk, azaz a belső beszéd nem feltétlenül jelent gondot a pszichológusok szerint. Gondolataink narrálása azonban kórossá is válhat, és ebben az esetben nem árt a szakértői segítség.
A szakértők szerint a self-talk, azaz a magunkban beszélés folyamata két fő jellemzővel bír: verbalizált, azaz a gondolatokat ilyenkor szavakba öntjük, az üzenet küldője pedig egyúttal a címzettje is.
Önmagunkkal beszélgetni több okból különleges
Bár a definíció egyértelműnek tűnhet bárki számára, valószínűleg kevesen gondolkodnak el a magától értetődő jelenségen valójában. A belső beszéd ugyanis mindannyiunk egyik leghétköznapibb tevékenysége, és vannak, akik hangosan ki is mondják annak a párbeszédnek egyes mondatait, amit mások csak gondolatban futtatnak le.
Nem véletlen, hogy számtalan kutatást folytattak már az ügyben, mennyire normális magunkkal megtárgyalni ügyes-bajos dolgainkat, és van-e határ, amit követően kórossá válik ez a sokszor bizony szégyellt szokás.
Erre keresték a választ a dél-koreai Yonsei University kutatói is, amikor közel 50 korábbi kutatást, és 46, minden pszichés betegségtől mentes embert vizsgáltak meg legutóbbi kutatásuk során.
Mivel a belső beszéd előnyös hatással van a figyelemre és az érzelmi szabályozásra, ezért széles körben használják a teljesítmény növelésére a sportokban és akadémiai programokban, valamint klinikai kezeléseknél a szorongás és depresszió menedzselésére – összegezték a tanulmány koreai szerzői.
És nemcsak ők, de számos korábbi vizsgálat is megállapította már, mekkora jelentősége van annak, ha magunkkal is megtárgyaljuk ügyeinket. A most publikált összefoglaló szerzői azonban fontosnak tartották kiemelni, hogy mennyire komplex dolog is ez, ugyanis a belső monológ, az önmagunkkal folytatott párbeszéd, a privát beszéd és az önmagunkkal kapcsolatban tett kijelentések, minősítések mind más-más verziói annak a folyamatnak, melyet mi általában elintézünk annyival, hogy „magában beszél”. Sokszor azonban a self-talk hatásai sokkal erőteljesebbek, mint hinnénk.
Te is szoktál magadban beszélni? Nem para, sőt előnyei is vannakA magaddal folytatott belső párbeszéd főleg sportolóknak tehet jó szolgálatot.
Tovább olvasomTe is szoktál magadban beszélni? Nem para, sőt előnyei is vannakA magaddal folytatott belső párbeszéd főleg sportolóknak tehet jó szolgálatot.
Tovább olvasomAmi a lényeg, hogy nem számít önmagában betegesnek vagy abnormálisnak.
Önmaguk megszólítása segíthet a koncentrációban, a fókusz fenntartásában, az érzelmileg megterhelő helyzetek esetében is. Kiderült az is, hogy a kiejtett és a gondolatban hallott, negatív töltetű párbeszédek egyaránt képesek javítani a kognitív és a fizikai teljesítményt is.
Az önkritika is lehet építő, de nem minden esetben
Arról azonban, hogy mikor válik kártékonnyá mindez, megoszlanak a kutatási eredmények. A önmagunkhoz való túl kritikus hozzáállás ugyanis fokozhatja a stresszhelyzetet, blokkolhatja a megoldási stratégiákat, és hatással lehet teljesítőképességünkre. Ha folyamatosan kritikusan szemléljük magunkat, és ennek hangot is adunk, és emiatt depresszió alakul ki, netán ha a self-talk hallucinációkkal is párosul, az már mentális gondokra, szélsőséges esetben akár skizofréniára is utalhat, és ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni.
A mentális betegségekkel is együtt lehet élni. Ha mindig is érdekelt, miként, az itt olvasható történetet ajánljuk neked.
Lediplomázott és boldog kapcsolatban él: skizofréniával is teljes Dani életeVajon milyen az élet skizofréniával? Egy tehetséges festőművész a párjával együtt meséli el, milyen nehézségek és szépségek adódnak.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
