etikus mindenevő

Régóta halljuk: a húsfogyasztás sem a pénztárcádnak, sem a környezetnek nem a legjobb megoldás. Az Amazonas menti erdőségek 70 százalékának pusztulásáról például a marhatenyésztés helyigénye tehet, a hústermelés pedig sokkal több szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint bármely más fehérje előállítása. Persze nem kell átállnod a vegán étrendre, ha nem akarsz, viszont ha beiktatsz néhány vegetáriánus menüt a hetedbe, egyszerre spórolhatsz pénzt, ismerhetsz meg új ízeket, és segíthetsz a bolygónkon is egy keveset.

Egy másik érv is a kedvenc steaked ellen szól: a tudósok nemrég rájöttek, miként élhetnénk 10 évvel tovább, és a válasz az, hogy  a hús és a tejtermékek elhagyásával.

Ám ha mégis rajongsz a húsfélékért, nulladik lépésben arra érdemes figyelned, hogy a lehető legkevesebb élelmiszer kerüljön a kukába főzés vagy akár az ételek rendelése után. Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki. Ez azt jelenti, hogy az ezek előállítására felhasznált energia is kárba megy. A legtöbb hulladékot az éttermek és a szupermarketek termelik, de a kidobott maradékokkal mi is hozzáadunk egy keveset a naponta felhalmozódó szemétmennyiséghez. Ezen a helyzeten úgy segíthetsz a legkönnyebben, ha valóban csak azt vásárolod meg, amire szükséged van.

A vegetáriánus és vegán étrend általában környezetbarátabb, ha te nem közéjük tartozol, most megmutatjuk, hogyan lehetsz etikus mindenevő.

Az élelmiszerek környezeti hatása

Az élelem, az energia és a víz iránti kereslet a világ népességének gyarapodásával tovább növekszik, és bár az ilyen erőforrások iránti keresletet nem lehet teljesen elkerülni, fontos, hogy tájékozódjunk róluk, hogy fenntarthatóbb döntéseket hozhassunk az élelmiszereinkkel kapcsolatban.

Mezőgazdasági földhasználat

Mivel a világ lakható földterületének felét mezőgazdasági céllal használják, a földhasználat nagy szerepet játszik az élelmiszer-termelés környezeti hatásaiban. Bizonyos mezőgazdasági termékek előállítása (bárányhús, birkahús, sajt) a világ mezőgazdasági területeinek nagy részét veszi igénybe. Az állattartás a globális mezőgazdasági területhasználat 77%-át teszi ki, ha figyelembe vesszük a legelőket és az állati takarmánytermesztésre használt földeket. Ennek ellenére a világ kalóriabevitelének csak 18%-át és a világ fehérjéjének 17%-át jelentik ugyanezek az alapanyagok.

Ahogy egyre több területet használnak fel ilyen céllal, a vadon élő állatok élőhelyei egyre kisebbek lesznek.

Pozitívum, hogy a mezőgazdasági technológia drasztikusan fejlődött a 20. és a 21. század során. A technológia ezen javulása megnövelte az egységnyi földterületre jutó terméshozamot, aminek következtében kevesebb mezőgazdasági területre van szükség azonos mennyiségű élelmiszer előállításához. Az egyik lépés tehát, amelyet megtehetünk a fenntartható élelmiszerrendszer létrehozása felé, az, hogy elkerüljük az erdőterületek mezőgazdasági területté alakítását.

Üvegházhatású gázok

Az élelmiszer-termelés másik jelentős környezeti hatása az üvegházhatású gázok kibocsátás. Az élelmiszer-termelés a globális kibocsátás mintegy egynegyedét teszi ki. A fő üvegházhatású gázok közé tartozik a szén-dioxid (CO2), a metán, a dinitrogén-oxid és a fluortartalmú gázok. 

Az üvegházhatású gázok a klímaváltozásért felelős fő tényezők közé tartoznak, csökkentésükért sokat tehetünk a megfelelő élelmiszer-választással. 

Vízhasználat

Bár a víz a legtöbbünk számára végtelen erőforrásnak tűnik, a világ számos területén vízhiány tapasztalható. A világ édesvíz-felhasználásának mintegy 70%-áért a mezőgazdaság felel. Ennek ellenére a különböző mezőgazdasági termékek eltérő mennyiségű vizet használnak fel előállításuk során. A leginkább vízigényes termékek a sajt, a diófélék, a tenyésztett hal és a garnélarák, ezt követik a tejelő tehenek.

Így a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok nagyszerű lehetőséget kínálnak a vízhasználat szabályozására. Néhány példa erre a csepegtető öntözés használata az esőztetők helyett, az esővíz felszívása a növényekhez, valamint a szárazságtűrő növények termesztése.

Műtrágya

A hagyományos élelmiszer-termelés utolsó jelentősebb hatása a műtrágya-eutrofizáció. Amikor a növényeket trágyázzák, előfordulhat, hogy túl sok tápanyag kerül a környezetbe és a vízi utakba, ami viszont megzavarhatja a természetes ökoszisztémákat. Gondolhatod, hogy a biogazdálkodás tökéletes megoldást jelenthet erre, de ez nem feltétlenül van így. Bár az ökológiai gazdálkodási módszereknek mentesnek kell lenniük a szintetikus műtrágyáktól és peszticidektől, nem teljesen vegyszermentesek. Így a biotermékekre való átállás nem oldja meg teljesen a lefolyás problémáit.

Ennek ellenére kimutatták, hogy a biotermékek kevesebb peszticidmaradványt tartalmaznak, mint hagyományosan termesztett társaik, így valamivel jobb döntést jelentenek.

A fenntarthatóbb étkezés módjai

Íme néhány módja annak, hogyan étkezhetsz fenntarthatóbban, akár abban az esetben is, ha nem mondanál le kedvenc húsos ragudról és szendvicsedről.

Számít a helyi étkezés?

Ha az ember szénlábnyomának csökkentéséről van szó, a helyi étkezés, a környéken (vagy akár a saját kertedben) megtermelt alapanyagok beszerzése remek ajánlás.

Ugyanakkor tény, hogy a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy sokkal fontosabb, hogy mit eszel, mint hogy honnan származik, mivel a szállítás csak kis részét teszi ki az élelmiszer teljes üvegházhatású gázkibocsátásának. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb kibocsátású élelmiszerek, például a baromfihús, a sokkal nagyobb kibocsátású élelmiszereknél, például a marhahúsnál jobb döntést jelentenek, függetlenül attól, hol veszed meg. Mindent összefoglalva a szakemberek szerint ha már húst eszel, jobb, ha a csirkét választod, ha lehet, egy kicsit ritkábban fogyaszd, és lehetőleg a közelből szerezd be, ha a bolygó számára szívesen tennél egy hasznos lépést.

A másik kategória, amelyben a helyi étkezés csökkentheti a szénlábnyomot, a rendkívül romlandó élelmiszerek, amelyeket rövid eltarthatóságuk miatt gyorsan el kell szállítani. Ezeket az élelmiszereket gyakran légi úton szállítják, ami jelentősen, akár 50-szeresére növeli a teljes kibocsátást, mint a tengeri szállítás. Ezek fogyasztását is érdemes egy kicsit visszavenned. 

Ezek főként friss gyümölcsök és zöldségek, például spárga, zöldbab, bogyós gyümölcsök és ananász – természetesen csak akkor, ha a te országodba távolról érkeznek. A szomszédból vásárolt eper hiába romlandó, nagyon is jó döntés úgy az egészséged, mint a bolygó egészsége szempontjából.

Általában véve a helyi étkezés más előnyökkel is járhat, például támogathatja a helyi termelőket, hogy fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatokat alkalmazzanak, segít, hogy az évszakokhoz igazodva étkezzünk, és mellette pontosan tudjuk, honnan származik az étel, és hogyan állították elő.

Mérsékelt vöröshús-fogyasztás

A fehérjében gazdag élelmiszerek, mint például a húsok, a tejtermékek és a tojás, az étrendből származó kibocsátásunk körülbelül 83%-át teszik ki. A teljes szénlábnyom tekintetében a marha- és bárányhús van a lista első helyén. Ez kiterjedt földhasználatuknak, takarmányozási igényüknek, feldolgozásuknak és csomagolásuknak köszönhető.

Ezenkívül a tehenek az emésztési folyamat során metánt termelnek a beleikben, ami tovább növeli szénlábnyomukat.

Míg a vörös húsok körülbelül 60 kg CO2-egyenértéket termelnek egy kg húsra – ez az üvegházhatású gázok kibocsátásának általános mértéke –, addig más élelmiszerek lényegesen kevesebbet. Például a baromfitenyésztés 6 kg, a hal 5 kg, a tojás pedig 4,5 kg CO2-egyenértéket termel egy kg húsra.

Ezért, ahogy korábban is utaltunk rá: a kevesebb vörös hús fogyasztása jelentősen csökkentheti szénlábnyomod, így ha húsevő vagy, érdemes ebből a fajtából visszavenned. 

Egyél több növényi fehérjét

Az etikus mindenevővé válás előmozdításának másik hatékony módja az, ha több növényi alapú fehérjeforrást fogyasztunk a húsok helyett, és naná, hogy a legszerencsésebb, ha mi magunk tudjuk megtermelni. Az olyan élelmiszerek, mint a tofu, a bab, a borsó, a quinoa, a kendermag és a dió, lényegesen kisebb szénlábnyommal rendelkeznek, mint a legtöbb állati fehérje.

Míg ezeknek a növényi fehérjéknek a tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet az állati fehérjéktől, a fehérjetartalom a megfelelő adagmérethez igazítható. Az egyik módja annak, hogy az ember csökkentse az állati fehérje fogyasztását, ha a receptben szereplő fehérje felét lecseréli egy növényi alapúra. Például egy hagyományos csilis recept elkészítésekor a darált hús felét kicserélheted tofumorzsára, így megkapod a hús ízét, de csökkented az állati fehérje mennyiségét, ezzel pedig az adott étkezés szénlábnyomát.

Csökkentsd az élelmiszer-pazarlást

Világszerte az üvegházhatású gázok 6%-át az élelmiszer-hulladék teszi ki. 

Noha ez figyelembe veszi a rossz tárolásból és kezelésből adódó veszteségeket is az ellátási láncban, ennek nagy részét mégis a kereskedők és a fogyasztók adják össze kidobott élelmiszereikkel. 

Néhány gyakorlati módszer az élelmiszer-pazarlás csökkentésére:

• Friss helyett inkább fagyasztott gyümölcsök és zöldségek vásárlása, ha nem tervezed felhasználni őket a következő néhány napon belül.
• Vákuumzáras fagyasztott hal vásárlása, mivel a halak eltarthatósági ideje az egyik legrövidebb az összes hús közül.
• A gyümölcsök és zöldségek minden ehető részét (pl. brokkoli szárát) érdemes felhasználni.
• Tervezd meg a heti étrended, és ne vásárolj több élelmiszert, mint amennyire szükséged van.
• Vásárlás előtt ellenőrizd a romlandó élelmiszerek dátumait.
• Rendezd úgy a hűtőszekrényt és a kamrát, hogy tudd, mi van épp benne, és mit érdemes előbb megenni.
• Alaplé készítése lehetséges a megmaradt csontokból és zöldségekből.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentésének további előnye, hogy sok pénzt takaríthatsz meg az élelmiszerek vásárlásán. Próbálj meg bevezetni néhány fenti módszert az élelmiszer-pazarlás és a szénlábnyom csökkentése érdekében.