elfogadás tolerancia önismeret

Mindannyiunknak van általános tapasztalata arról, hogy mit jelent valamit elfogadni: anyagi körülményeket, egészségtelen kapcsolatokat, nem kielégítő munkákat stb. A pszichológiában azonban az elfogadás azt jelenti, hogy „nem ítélkezünk, és aktívan elfogadjuk a gondolatok, érzések megtapasztalását, legyenek azok bármilyenek is.” Az elfogadás mögött meghúzódó egyik kulcsgondolat az, hogy a nehéz érzelmek az élet kikerülhetetlen részét képezik: mindannyian voltunk már szomorúak, dühösek, csalódottak, unatkoztunk, frusztráltnak éreztük magunkat, gyászoltunk, szenvedtünk. Amikor ezek az érzelmek elkerülhetetlenül felmerülnek az életünkben, kétféleképpen reagálhatunk: vagy ellenállunk nekik, vagy elfogadjuk őket. Sokunk számára az ellenállás az alapértelmezett reakció. A pszichológusok azonban úgy találták, hogy bizonyos tapasztalatoknak ellenállni – vagy mindenáron elkerülni őket – további pszichés károsodást is okozhat.

Miért fontos az elfogadás?

A szakértők szerint az elfogadás az egészségesebb megoldás. Például Tara Brach azt írja: „azt hinni, hogy valami nincs rendben velünk, mély és kitartó szenvedést okoz”. Önmagadról szerzett tapasztalataid nagyrészt érzelmeidből, gondolataidból és cselekedeteidből állnak össze, így ezek elfogadásának megtanulása hasznos eszköz a saját lelki jólétedhez.

Kérdezd meg ezeket magadtól:

– Szoktad keményen ostorozni magadat a hibáid miatt  vagy egy kínos dologgal kapcsolatban?

– Érezted már valaha, hogy elárasztanak az érzelmek, és nagyon frusztrált lettél emiatt?

– Hogyan tudnál megértőbb és kedvesebb, elfogadóbb hozzáállást tanúsítani magaddal szemben?

Út a tolerancia és az elfogadás felé

1. Fejleszd az önelfogadást azáltal, hogy felismered azt is, ha ellenállsz valaminek.

Hogyan szoktad megtagadni a tapasztalataidat? Mivel ez általában nem tudatosan történik, az ellenállás akár megszokássá is válhat. Az első lépés bármely szokás megváltoztatása felé az, hogy tisztában legyünk annak létezésével.

2. Gyakorold az elfogadást a sémáid megkérdőjelezésével.

Miután elkezdted észrevenni, hogy mikor és hogyan állsz ellen valaminek, próbálj meg egy kicsit mélyebbre ásni, hogy átgondold, honnan eredhetnek ezek a minták. Amikor gyermekként szomorú vagy dühös voltál, hogyan reagáltak a felnőttek az életedben erre? Lehetővé tették, hogy kiadd magadból ezeket az érzelmeket, vagy azt mondták, hogy vágj hozzá jó képet, hagyd abba a hisztit? Gondolod, hogy ezek az élmények befolyásolhatták az érzelmeid feldolgozásának mai módját is? Hasznos lehet, ha felírsz néhány ilyen gondolatot, hogy emlékeztesd magad a megszokott sémáidra. Jó lehetőség lehet az önelfogadásra is, mivel így láthatod, hogy az irányításodon kívül eső tapasztalatok hogyan alakíthatták a jelenlegi mintáidat. 

3. Az elfogadás fejlesztése tudatosság segítségével.

Hogyan lehet tehát tudatosítani megszokott viselkedésünket? Az egyik út erre az éberség. Egy másik hagyományos módszer a meditáció, mely magába foglalja a tapasztalatok egyszerű megfigyelését, de nem ítélkező módon. 

4. A belső gyermekénedet előhívva alakítsd ki az elfogadást.

Gyakran vagyunk önmagunk legkeményebb kritikusai. Nagyon könnyű hozzászokni a belső ítélkezéshez, ráadásul magunkat sokkal keményebben ítéljük meg, mint másokat. Az egyik hasznos technika ellene, ha gyerekként gondolsz magadra. Ez segíthet emlékeztetni a legártatlanabb és legsebezhetőbb énedre, ami megkönnyítheti, hogy gyengéd és megértő legyél magaddal szemben.

5. Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás.

Az elfogadás ugyanolyan, mint bármely más készség: gyakorlást igényel. 

Egy idő után ezek az ismétlődő mentális döntések megszokottá és természetessé válnak, és ezért nem igényelnek már annyi erőfeszítést. Tehát ha legközelebb azon kapod magad, hogy nehéz érzelmekkel küszködsz, próbáld meg gyakorolni az elfogadást magaddal és nehézségeiddel szemben.

Ne feledd, az elfogadás nem egyenlő a lemondással. Az elfogadás a jelenlegi tapasztalatok tudatos elismerésére és kimondására vonatkozik. Tudatosság és a gyakorlás révén azonban meglesz az a képességed, hogy növeld az elfogadást a saját életedben, és élvezd az ebből származó előnyöket.