A sorozat előző részeiben a szegfűszeg és a fahéj eredetét mutattuk be.
Az ánizst igen sok célra használhatjuk, általában egészben, azonban mindig csak a szükséges mennyiséget törjük össze, mivel aromája hamar elillan. Házilag édességek, gyümölcskompótok, mézeskalács, kekszek, pudingok, italok (pl. puncs), szirupok ízesítésére vagy éppen vadas ételek, mártások, főzelékek fűszerezésére alkalmazható, iparilag pedig a különböző likőrök gyakori összetevője.
Vallási szekta gyógynövénye
Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozó, hazánkban is termesztett egyéves, illatos növény íze, kellemes, édes-fűszeres. Apró, tojásdad alakú termését fűszerként és gyógyászati célokra is használjuk. Népiesen ánizsmagnak, illatos ánizsnak, közönséges ánizsnak, bécsi- vagy édesköménynek is nevezik.
A Földközi-tenger területéről származik, Európa-szerte a középkorban terjedt el a termesztése. A magot az első telepesek Amerikába magukkal vitték, ahol a shakerek (egy vallási szekta tagjai) gyógynövényként termesztették. 1305-ben az angolok megvámolták az ánizsmag-kereskedelmet, hogy abból fedezzék a London Bridge javítási költségeit.
A tetveket elpusztítja
Az ánizs illóolajában található anetolt másik két növény is tartalmazza, a közönséges édeskömény és a kínai csillagánizs is. Az ánizs és az édeskömény illóolaja hasonló összetételű, míg a csillagánizs néhány összetevő esetében eltér ezektől.
Kellemes illatán túl számos gyógyhatásáért is szerethetjük, ezek között szerepel szélhajtó, görcsoldó, puffadáscsökkentő, teltségéérzetet enyhítő, vagyis emésztést javító hatása. A szoptatós anyukák számára a tejkiválasztást serkentő hatása miatt lehet vonzó. Emellett segíti az epekiválasztás és nyákoldó hatású, így különböző teakeverékek meghatározó alkotórésze. Köptető hatása révén enyhíti a köhögést is. A gyógyszerekhez ízjavítóként is hozzáadják. A tetveket gyorsan elpusztítja, ezért kenőcsként vagy borszeszes oldatban fejtetvek ellen is alkalmazzák.
Mandulagyulladás ellen például a zsályával és borsmentával kevert teafőzete hatásos, enyhítheti a panaszokat. A már említett emésztést serkentő hatását más, hasonló hatású növényekkel, például korianderrel, közönséges édesköménnyel és izsóppal kombinálva gyógyteák vagy ivóoldatok formájában is élvezhetjük. Már az ókori Rómában is gyakran szolgáltak fel a nehéz ételeket követően ánizzsal készített tortát. A középkorban ugyanezen célból kandírozott ánizsmagokat ettek. Indiában napjainkban is egész ánizsmagokat rágcsálnak az emésztés megkönnyítéséhez és a légutak felfrissítéséhez.
Ánizslikőrök
Az ánizsízesítésű szeszes italokat mezőgazdasági eredetű etil-alkohol csillagánizs, ánizs és ánizskapor természetes kivonatával történő ízesítésével készítenek, de erre a célra más hasonló aromájú növényt is felhasználhatnak.
A görögök nemzeti italának számító ouzo ('úzó') mellett a törökök rakija, az olaszok sambuca-ja, a franciák abszintja és pastis-a (pernod) és még számos alkoholos ital jellegzetes aromája is az ánizsnak köszönhető. Házilag főként törkölypálinkából (ritkábban szőlőből) készül, a kereskedelmi forgalomban kapható pedig általában gabonaszeszből.
Az ánizsolaj elég rosszul oldódik a vízben, ezért, ha vizet öntünk hozzá, az ouzo és az abszint is opálos fehér, illetve fehér-zöld színűvé válik, ahogy az illóolajok kicsapódnak az oldatból. Ezt a színváltozás Louche-hatásnak nevezik.
Érdekességek
· Az idősebb Plinius szerint, ha ánizsmagot tesznek a párna alá, akkor az megvéd a rossz álmoktól.
· IV. György angol király ruháit ánizsmaggal illatosították.
· 1619-ben a virginiai parlament elfogadta azt a törvényt, hogy egy családnak, minden évben, legalább 6 tő ánizst kell termelnie.
· A kutyák különösen kedvelik az ánizs illatát, ezért az agárversenyeken gyakran alakítanak ki ánizsnyomot.
A bőrt érzékenyítő, enyhén irritáló hatása miatt tartós, több hetes használata nem ajánlott. Ösztrogéntartalma miatt migrénes fejfájást, nagyobb mennyiségben émelygést, hányingert okozhat. Az anetolra allergiás egyéneknek nem javasolt, ezen kívül mérgező hatása nem ismert.
Szerzőnk dietetikus.
