Az, hogy valaki éjszakai bagoly vagy pacsirta típus, nem csak városi legenda vagy valamiféle úri huncutság, amivel az emberek nyugtatják magukat, miért szeretnek sokáig aludni vagy épp hajnalok hajnalán felkelni. A genetika a ludas abban, hogy az egyik vagy a másik ritmus szerint szeretnénk élni az életünket.
Melyik kronotípusba tartozol?
Az idők során elterjedt az a nézet, hogy csakis a korán kelő ember lehet a hatékony. Akinek nehezére esik hajnalok hajnalán kipattanni az ágyból, vagy egyenesen képtelen rá, arra jó eséllyel rásütik, hogy „hétalvó”, azaz lustaságra hajlamos ember. A jó hír az, hogy az alvási-ébrenléti ciklusunk a genetikai felépítésünk része: az határozza meg, hogy mikor álmosodunk el, és mikor kényelmes az ébredés, hogy melyik kronotípusba tartozunk.
Bagoly vagy pacsirta
A kronotípusunk meghatározza, melyik napszakban végzünk szívesen bizonyos tevékenységeket. Nemcsak az alvási szokásainkat befolyásolja, hanem az olyan napirendi pontokat is, mint az étkezések vagy a testedzés. A kronotípus azt mutatja meg, hogyan működünk a nap során, amit a cirkadián ritmusunk szabályoz. Ettől a ritmustól függ a hormonális működésünk, a hangulatunk vagy a koncentrálóképességünk is, és az is, hogy bagolytípusok vagy inkább pacsirták vagyunk – azaz éjszaka sokáig fent vagyunk, így szeretünk másnap sokáig aludni, vagy este 8-9 körül már fellövik a pizsit, cserébe frissen, üdén kezdjük az 5-kor induló napot.
A kronotípusnak nevezett napi alvási-ébrenléti ütemterv nagyrészt genetikai eredetű.
A szakértői vélemények azonban megoszlanak arról, hogy az emberek hány százaléka tartozik egyik vagy másik csoportba. Egyes szakértők körülbelül 15%-ra teszik a baglyok arányát, míg egy nemrégiben készült finnországi tanulmány szerint a férfiak 10%-a és a nők 12%-a erősíti a baglyok táborát.
Dr. Beth Ann Malow, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának neurológusa és alvásszakértője szerint nem döntés és főleg nem lustaság kérdése, ha valaki szeret sokáig fenn maradni és tovább aludni, mint ahogy azt a társadalom „normálisnak” tartja. Épp ezért helytelen rásütni valakire a negatív jelzőt.
A munkahely vagy az iskola azonban nem veszi figyelembe, ki meddig szeret aludni, hiszen a nagy átlag igényeihez igazodik.
Az este 9-től reggel 5-ig terjedő alvás azonban csak a pacsirták számára ideális. Gondot okozhat, ha olyan munkánk van, amely nem igazodik a cirkadián ritmusunkhoz. Amikor az ébrenléti kötelezettségeink összeütközésbe kerülnek az alvási ütemtervünkkel – tehát nem tudunk időben elaludni, de ugyanúgy korán kel kelni –, egy idő után kialakul egy alvás-ébrenlét fáziszavarnak nevezett állapot. Kutatások szerint a felnőttek 0,2–1,7%-a küzd ezzel az állapottal.
Alvási szokásokhoz alakítsuk a munkát?
Az ideális az lenne, ha az emberek a munkabeosztásukat a biológiai ritmusukhoz igazíthatnák – mondja Malow, majd példaként említi az egyik páciensét, aki a középiskolában küszködött a korai ébredések miatt, de kivirágzott, amikor szakácsként kezdett dolgozni, hiszen ez a szakma tökéletesen rezonált az ő cirkadián ritmusával.
Az alvásszakértő szerint már az is megoldást nyújthat az eltérő bioritmusokra, ha a munkáltatók kevésbé lennének merevek a munkakezdési időpontokat illetően. Egészségügyi szempontból a legjobb forgatókönyv az lenne, ha lehetőségünk lenne a saját kronotípusunknak megfelelő életmódra – ahelyett, hogy megpróbálnánk megfelelni a társadalmi igényeknek. Nem csupán munkahellyel kapcsolatos aggályok merülnek fel a bagoly típusúak esetében. Hosszú távon egészségkárosító hatása lehet, ha valaki szembemegy a saját cirkadián ritmusával: kutatások szerint fokozza a depresszió és a szorongásos tünetek kockázatát.
Mennyire rugalmas a cirkadián?
Át lehet szoktatni magunkat éjszakai bagolyról pacsirtára? A viselkedési alvásgyógyászatra specializálódott dr. Phil Gehrman klinikai szakpszichológus szerint nem megoldhatatlan a váltás; számos elalvást segítő módszer rendelkezésre áll, mint például a melatonintartalmú szerek használata vagy a testmozgás. Ezek segítségével megváltoztatható a cirkadián ritmus, igaz, ha nem elég rugalmas a cirkadián ritmus, nem lesz sikeres az átállás.
Akár sikerül megszokni a korán kelést, akár egy rugalmasabb munkahelyre váltunk, mindenképp biztató, hogy nem kell rosszul éreznünk magunkat amiatt, ha nehezünkre megy „beállni a sorba”. Az emberek sokfélék, különbözőek, így az sem elvárható, hogy mindenki cirkadián ritmusa ugyanolyan legyen.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
