Miért beszélnek olyan kibírhatatlanul hangosan a gyerekek?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Akár van kisgyermeked, akár nincs, biztosan szembesültél már azzal a ténnyel, hogy egy gyerek bizony hangos. Ez nemcsak a pihenésre vágyó felnőtteket, de a gyerekek szüleit is nagyon zavarja.

Nagyon sok esetben merül fel ilyenkor a kérdés: miért nem nevelik meg a szülők azt a gyereket, hogy csendben legyen? Hát csak rá kéne szólni, és nem fog hangoskodni! Kisgyermekek szülőjeként biztosíthatok mindenkit arról, hogy ezt napjában kétszázszor is megtesszük, de ettől sajnos még egyetlen gyerek sem lett kevésbé hangos. Hogy mi rejlik a folyamatos kiabálás hátterében? Mindjárt kiderül!

Ezért hangos a gyerek

A gyerekek nem éntudattal születnek – hosszú ideig édesanyjuk nélkül nem is képesek önmagukat definiálni, annyira egységes az énképük a szülővel.

4-6 éves koruk körül élénken érdeklődni kezdenek mások iránt, hirtelen érzékelik már azt is, hogyan látja őket a külvilág, egyre inkább tudatában vannak saját érzéseiknek, félelmeiknek.

Arthur Levin szerint a nagyon hangos gyerekek ilyenkor hajlamosak kicsit visszavenni a decibelből: most már értik, mit jelent az, amikor valaki szerint zavaróan hangosak, képesek beleérezni magukat a helyzetbe, és szabályozni is viselkedésüket.

Ez kiskamasz kor előtt, nagyjából nyolcévesen odáig fajulhat, hogy a környezetébe egyre inkább beolvadni kívánó gyermek – még ha korábban ő is volt a leghangosabb az utcában – szinte túl visszafogottá válik.

Kiskorában szüntelenül óbégat, aztán kiskamaszként hangosból hirtelen csendessé válhat egy gyerek
Fotó: Rebecca Nelson / Getty Images Hungary

Az izgatottság velejárója is egyben az emelt hangerő

Jerry Bubrick pszichológus szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyermekek könnyebben lesznek izgatottak, mint mi, felnőttek, ennek pedig hangerejük megemelésével adnak hangot – szó szerint.

Ahogy a kutya farokcsóválással jelzi, ha izgatott, úgy kezd el egy gyerek hangosan beszélni, urambocsá, kiabálni.

„Sok kisgyermek nem tudja kontrollálni a hangerejét. A felnőtt azt hallja, hogy a gyermek hangos, de maga a gyermek ezt nem érzi – csak azt, hogy izgatott” – tette hozzá Bubrick.

A szervi okot is ki kell zárni

Időnként szervi probléma is állhat a jelenség hátterében – ha a gyermek hallásával nincsen minden rendben, mi sem természetesebb, hogy ő maga hangosan fog beszélni, hiszen ezt egyszerűen nem is érzékeli hangos beszédnek. 

Ha a hangos beszéd azzal párosul, hogy a gyerek sokszor látszólag nem hallja, amit mondunk neki, érdemes a hallását megvizsgáltatni.

A születést követő, illetve óvodáskori státuszvizsgálatok alkalmával végzett hallásvizsgálat segíthet kiszűrni ezt a problémát, de vannak olyan gyerekek, akik nagyon jól kompenzálják halláskárosodásukat, ezért érdemes résen lenni.

Nem szabad elfeledkezni arról sem, milyen környezetből érkezik a gyermek. Ha otthon sok testvér közt kell érvényesülnie, meglehet, hogy ezt hangerejének megemelésével próbálja elérni – így azt gondolhatja, nagyobb esélye van arra, hogy meghallják majd. Az sem meglepő, ha egy mediterrán kultúrában nevelkedő gyerek hangosabb, mint a mi csemeténk: egészen másként beszélhetnek otthon a szülei.

Néha valóban nehéz elviselni a hangerejüket
Fotó: Solskin / Getty Images Hungary

Ezt próbáld ki, hogy lecsendesítsd!

Mindezzel nem azt akarjuk sugallani, hogy a túl hangosan beszélő gyerekkel semmi tennivalód nincsen. A következő trükköket érdemes kipróbálni, hogy lecsendesítsd egy kicsit:

  • Kérd meg, hogy tízes skálán határozza meg, hányasnak éli meg ő a hangerejét. Ha mondjuk, ötöst mond, kérd meg arra, hogy váltson hármasra.
  • Találjatok ki közös, elmutogatható jelet, amellyel nyilvános helyen meg tudod kérni arra, hogy legyen halkabb.
  • Semmiképp sem kiabálással próbáld őt rávenni arra, hogy csendesebben beszéljen! Inkább nyugodt középhangerővel próbáljuk elcsendesedésre bírni a gyereket.

Mindezen felül türelem kell ahhoz, hogy a gyerekek kicsit csendesebbé váljanak. Ahogyan fejlődnek, úgy maguktól szoknak majd le a kiabálásról, mindenki legnagyobb örömére.

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.