A határidők néha stresszesek ugyan, de nélkülük sok esetben szétfolynának a törekvéseink. Ha azonban tudjuk, hogy mikorra kell elkészülnünk valamivel, akkor összekapjuk magunkat, rendezzük a sorainkat, strukturáltabbak és célirányosabbak leszünk. Egy nemrég publikált tanulmány szerint – amelyről a Research Digest közölt összefoglalót – nemcsak a motivációnkra, hanem a teljesítményünkre is pozitív hatással van az, ha pontosan tudjuk, hogy meddig kell még kitartanunk.
A Stroop-teszt sokkal többről szól, mint gondolnád
Maayan Katzir, a Tel-Aviv Egyetem professzora és kollégái kísérletükbe 64 egyetemistát vontak be. A diákoknak ún. Stroop-teszteket kellett elvégezniük. A John Ridley Stroopról elnevezett próbák klasszikus változatában különböző színneveket látunk a képernyőn, de a szó jelentése és a színe gyakran eltér egymástól (például zöld színnel van írva az a szó, hogy piros). Menet közben változhat, hogy a színnév jelentése vagy az adott inger színe alapján kell gombokat nyomkodni. Katzirék egy másik változatát is használták a feladatnak, ebben az esetben nyilak jelentek meg a monitoron, s ezek iránya alapján kellett billentyűket leütni. A Stroop-tesztek során a kutatók mérik a hibák számát, illetve rögzítik a próbák reakcióidejét. Akkor nyújtasz tehát jó teljesítményt, ha minél gyorsabban, minél kevesebb hibával tudod megoldani a feladatot.
Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint elsőre tűnhet. Valójában egy sor pszichológiai funkció együttes működésére van szükség ahhoz, hogy megbirkózz a kihívással: például tudnod kell fejben váltani a szabályok között, le kell tudnod gátolni a zavaró ingerekre adandó reakcióidat, meg kell tudod tartani a szabályokat a memóriádban és elő kell tudnod hívni őket onnan. Ráadásul ebben a vizsgálatban még ennél is tovább növelték a tétet, mert azt mondták a résztvevőknek, hogy a legjobb 25 százalékban teljesítők pénzjutalmat kapnak.
Nem minden a képességeken múlik
A vizsgálat során 10 menetben összesen 2400 próbát végeztek el a kísérleti személyek, ami irgalmatlanul sok. A résztvevők egyik felének azonban folyamatosan volt információja a haladás mértékéről, pontosan tudták, hogy még mennyi feladat van hátra. A másik csoport nem kapott ilyen visszajelzést. Azt egyik csoport sem tudta, hogy mennyire teljesítenek jól. A 3., a 6. és a 9. kör után azt is megkérdezték tőlük, hogy mennyire unatkoznak, mennyire érzik magukat fáradtnak vagy éppen energikusnak. A kutatók azt találták, hogy azok, akik tudták, hogy hol tartanak a próbák elvégzésében, gyorsabb és pontosabb teljesítményt nyújtottak, mint a többiek, valamint rövidebb szüneteket tartottak az egyes blokkok között. A két csoport különbsége különösen a vizsgálat vége fele lett markáns: míg a visszajelzést kapó csoport tudott hajrázni, hiszen látta a fényt az alagút végén, addig a másik csoport teljesen elvesztette a motivációját, úgy érezte, hogy már sosem lesz vége ennek a kísérletnek.
Hatalmas erőt ad, ha már látod a végét
Katzir és munkatársai egy második vizsgálatot is elvégeztek, annyi változtatással, hogy 10 menet helyett 12 blokknyi Stroop-teszt, azaz összesen 2880 próba várt a gyanútlan résztvevőkre. A kísérlet a fentiekhez hasonló eredményekkel zárult, ám most azok, akik nyomon tudták követni a haladásuk mértékét, nemcsak jobban teljesítettek, de kevésbé is érezték fáradtnak magukat. A szerzők szerint azért tartottak a személyek kevesebb szünetet, mert már csak egy karnyújtásnyira volt tőlük a feladat befejezése. Ők voltak azok, akik tudtak hajrázni a végén, hiszen volt tudásuk arról, hogy már a célegyenesben vannak.
Gondolkozz keretekben, határidőkben, részfeladatokban
Milyen gyakorlati relevanciája van mindennek? Hogyan lesz könnyebb általa az életed? A tanulmány egyik fontos üzenete az, hogy csak akkor tudod jól beosztani az erőforrásaidat, ha látod egy tevékenység idői kereteit. Ez azt jelenti például hogy:
- Sokkal könnyebb növelned az állóképességedet, ha mondjuk benevezel egy amatőr futóversenyre, amire folyamatosan készülni tudsz.
- Hatékonyabban fenn tudod tartani a figyelmedet, ha egy meeting elején megbeszélitek a kollégáiddal, hogy mennyi időt szántok a találkozóra.
- Ha valamelyikőtök elvállal egy feladatot, annak mindig legyen egy megbeszélt határideje, hogy nyomon követhető legyen a teljesítés, illetve motiváltak legyetek a feladat elvégzésére, tudjátok ehhez igazítani az egyéb teendőiteket.
- Ha úgy érzed, hogy egy kihívás túlnő rajtad, érdemes részfeladatokra osztanod. Néha még a rutinosabb futók számára is irgalmatlan nehéz és rémisztő 42 km-t egyben lefutni. Mindjárt máshogy hangzik, ha egy 2 x 10 + 4 x 5 + 2 km-es távval kell megküzdened.
- Ha előre tudod, hogy mikor fogsz szünetet tartani, akkor munka közben is tudod motiválni magad azzal, hogy már csak addig kell kitartanod.
A teljesítményünk növelésének tehát olcsó, ám annál hatékonyabb módja, ha mindig tudjuk, hol tartunk az adott feladatban, találkozóban, tevékenységben. Nem érdemes csak azért átsiklanunk felette, mert túl egyszerűnek tűnik.
