Egy szív- és érrendszeri megbetegedés, vagy valami más súlyos, akár az életet veszélyeztető betegség nagy lelki vámot szed a betegtől. Az ember megijed, szorongani kezd, sok beteg depresszióval küzd. Akkor is törvényszerű, hogy rossz érzéseket élünk meg, ha a gyógyulás nem olyan gyors, mint ahogy arra számítottunk, vagy mint amit az orvosok ígértek. Ez egy ördögi kör: nem elég megnyugtató a gyógyulás, az ember ettől sötét hangulatba kerül, viszont ha negatív lelkiállapotban van, akkor az lassítja a gyógyulást.
Írj nekünk
Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.
A Harvard Health cikkében olvasható néhány tény a hangulat és a gyógyulás összefüggéseiről. Van biológiai magyarázat is: a betegséggel, a kezelés hatásosságával kapcsolatos információk stresszt okoznak. A megélt stresszreakció növeli a vérnyomást, fenntartja a gyulladást, ezáltal lassítja az újjáépülést. Arra több bizonyíték van, hogy egy súlyos betegség befolyásolja a lelkiállapotot, az American Heart Association 2018-as felmérése szerint a szívrohamon átesettek, érrendszeri betegségben szenvedők 20 százalékánál áll fenn depresszív állapot. Azt is kimutatták, hogy a szívrohamon átesett páciensek abban az esetben, ha depressziósak voltak, 54 százalékkal nagyobb eséllyel kerültek újra kórházba, mint akik nem éltek át depressziót.
Előre rontja az esélyeket a stressz
A műtétek sikerességét is befolyásolja a betegek hangulata, már a beavatkozás előtt. Azok a térdműtéten átesettek, akik a műtét előtt szorongtak vagy depressziósak voltak 17 százalékkal nagyobb eséllyel tapasztaltak komplikációt a műtét során, és 20 százalékkal inkább kerültek vissza a műtét után a kórházba nem megfelelő sebgyógyulás miatt.
A Harvard Health szerzői tapasztalatok alapján a következő stratégiákat javasolják a betegeknek annak érdekében, hogy megőrizhessék kiegyensúlyozottságukat, illetve elkerülhessék a depressziót, ezáltal nagyobb hatékonysággal gyógyuljanak:
- Keress támogatást. Sokan hiszik azt, hogy a betegségükkel egyedül kell megküzdeniük, nem akarják terhelni vele a környezetüket. Egy súlyos betegséggel viszont senkinek sem kell egyedül megküzdeni – és ha valaki egyedül marad ebben, az már önmagában is stresszt okoz. Dr Jeff Huffman, a szívbetegségekkel pszichiátriai szempontból foglalkozó kutatási program vezetője azt tanácsolja, hogy minden beteg támaszkodjon annyira a családjára és a barátaira, amennyire csak tud. Lehet ez gyakorlati segítség is: elkísérik a felülvizsgálatra vagy segítenek a gyógyszerek beszerzésében, bármi. Ezenkívül igyekezzen emberekkel találkozni, beszélgetni, akár a közösségi oldalakon kapcsolatot tartani – ez tartja a lelket benne, sokkal inkább, mint ha egyedül van.
- Fókuszálj az aktivitásra. Mindegy, hogy meddig fog tartani a felgyógyulás, tervezd meg, hogyan fogsz visszatérni a tevékenységeidhez. Dr Huffman azt mondja, hogy ez a tervezgetés jelet küld a testednek és a lelkednek, hogy gyógyulási üzemmódban vagy. Tervezd meg, hogy milyen lépéseket teszel majd, és készíts stratégiát, amit követni fogsz. Érdemes körülnézni, hogy mik azok az aktivitások, akár apróságok is, amiket már most meg tudsz tenni. Arra gondolj, amit meg tudsz csinálni, ne arra, amit nem. Lehetnek ezek kis dolgok: körbesétálni a szobában, akár kisebb tornagyakorlatok az ágyban. Egy baráttal való ebéd is lehet ilyen: kimozdulás, aktivitás és társas helyzet egyszerre.
- Idézd fel, régen mi segített. Elképzelhető, hogy voltak már olyan mélypontjaid – nem feltétlenül betegség –, amiken nehéz volt túljutni. Az akkori technikák felidézése és megismétlése most is segíthet. Ha valakinek nem jut ilyen az eszébe, akkor itt van pár tipp a Journal of the American College of Cardiologyban megjelent gyűjtésből: optimista gondolatokat leírni, vagy azt, hogy kinek és miért lehetünk hálásak, sokat segített betegeknek javítani a hangulatukon. Vagy érdemes összeszedni korábbi sikertörténeteket, legyenek azok munkahelyiek vagy magánéletiek. Ha megvannak, akkor érdemes átgondolni, hogy azokat a képességeket, amik akkor sikerre vittek, hogy lehet alkalmazni most a gyógyulás érdekében. Érdemes rövid és hosszú távú célokat is kitűzni, amelyek majd a gyógyulás után valósulhatnak meg. Például utazás vagy egy új sport elkezdése. Ezek a jövőbe mutató, pozitív gondolatok nem üres szavak: azt üzenik a testnek és a léleknek, hogy készen állsz a gyógyulásra.
