A melanóma, a bőr pigmenttermelő sejtjeiből, az ún. melanocitákból kiinduló bőrrákfajta a legveszélyesebb. A daganat gyakran már meglévő anyajegyből fejlődik ki, de megjelenhet szűz bőrfelületen is. Leggyakoribb fajtája a bőrfelszínen terjed szét, és innen hatol be a mélyebb szövetekbe. Más típusai megjelenhetnek a testen belül, illetve egyéb helyeken, például a köröm alatt vagy a szem belsejében. A Harvard Medical School írása elmagyarázza, hogyan ismerheted fel és kezelheted a betegséget.
A melanóma jellegzetesen a fiatal felnőttek és a középkorúak betegsége: a legtöbb esetet 20 és 50 éves kor között diagnosztizálják. Manapság a káros környezeti hatások, például a napból érkező UV-sugárzás hatására a betegség sokkal gyakrabban üti fel a fejét, mint száz évvel ezelőtt. A statisztikák szerint világszerte 132 ezer melanómás esetet regisztrálnak évente (hazánkban ez a szám 2300), és átlagban minden ötvenedik embernél diagnosztizálják a betegséget élete során.
Így ismerd fel a daganatot
A melanóma általában 1 centiméternél nagyobb (bár egyes esetekben ennél kisebb is lehet). Leggyakrabban az arcon, férfiak esetében a törzs alsó részén, nőknél pedig a lábszáron jelentkezik. Ha egy anyajegy vérezni kezd, zsibbad vagy kérgesedik, gyanítható, hogy melanómával állsz szemben. Az ABCDE-módszer segítségével könnyen felismerheted a tüneteket:
A mint asymmetry, azaz aszimmetria: az elváltozás alakja szabálytalan, két oldala nem hasonlít egymásra
B mint border, azaz határ: az elváltozás szélei egyenetlenek, szabálytalanok
C mint color, azaz szín: az elváltozás jellemzője, hogy egy anyajegyen belül többféle színárnyalat is megtalálható
D mint diameter, azaz átmérő: az elváltozás átmérője nagyobb mint 6 mm
E mint evolving, azaz fejlődő: az elváltozás fokozatosan növekszik, és a színe is változik
A bőrgyógyászok biopsziás vizsgálat segítségével állapítják meg, hogy egy anyajegy mutat-e melanómás elváltozást. Ennek során a bőrből kivett sejteket és szöveteket vizsgálnak meg, mert annak megállapítása a legfontosabb, hogy a melanóma mennyire mélyen terjedt el a bőrfelszín alatt. Ez ugyanis alapvetően meghatározza a gyógyulás esélyét. Az 1 mm-nél mélyebb melanóma valószínűleg a test más részeire is átterjedt már, ezért egyéb módszerek, például röntgen, vér- és CT-vizsgálat, valamint további biopsziás vizsgálatok is szükségesek lehetnek a megfelelő kórkép felállításához.
Így kezeld
Ha a melanóma csak egyetlen környező szövetre terjedt át, akkor nagy eséllyel gyógyítható. De ha a daganat a nyirokcsomókon keresztül a test egyéb pontjaira is átvándorolt, a probléma végzetes lehet. Az orvosok műtéti úton távolítják el a daganatot, illetve 1-2 centit az azt körülvevő bőrből, ugyanis a környező bőrszövetek mindig tartalmazhatnak rákos sejteket. Létezik olyan speciális eljárás is, amelynek során rétegről rétegre szelik le a tumort.
A műtét alatt az orvosok megvizsgálják a daganat környezetében lévő nyirokcsomókat, és ha ezek rákmentesek, valószínűsíthető, hogy a tumor nem terjedt tovább. Ha a nyirokcsomókban is találnak daganatot, akkor azokat is eltávolítják. Ez azonban visszaüthet, ugyanis ilyenkor a tumor megfékezéséért küzdő sejtektől is megszabadíthatnak bennünket.
Ha a melanóma mélyen bevette magát a bőr felszíne alá, illetve a nyirokcsomók mentén továbbterjedt a szervezetben, egyéb kezelési módok is szükségesek. Ezek közé tartozik a kemoterápia, a sugárkezelések, illetve különböző immunrendszer-erősítő gyógyszerek.
