Úgy tűnik, hogy a sajtot, amit a dietetikusok korábban nem tartottak különösebben sokra, manapság hajlamosak rehabilitálni, hiszen egyre több jótékony hatásáról tudunk. De vajon melyik a legegészségesebb sajtfajta?
A sajt rengeteg koleszterint, telített zsírsavat és nátriumot tartalmaz, nem véletlen, hogy sokáig mumusnak számított a táplálkozásszakértők számára. A szakemberek arra intettek, hogy ha szeretnénk elkerülni az elhízás és a szívbetegség veszélyét, akkor ne nagyon együnk sajtot. Az elmúlt években azonban átértékelték a sajtféléket, miután több kutatás is bizonyította pozitív hatásukat. Az Elemental cikke utánajárt a tényeknek.
Rossz szemmel néztek a sajtra, de tévedtek
Egy 2016-os tanulmány szerzői úgy találták, hogy kisebb a szívproblémák és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata azoknál a személyeknél, akik naponta többször esznek sajtot, sőt egy 2017-es kutatás a szívbetegség mellett a stroke veszélyének elkerülésével is összekapcsolta a rendszeres sajtfogyasztást. Ezek a fejlemények alapjaiban változtatták meg a szakemberek hozzáállását régi „ellenségükhöz”.
Mint dr. Michael Miller, a Marylandi Egyetem orvosi központjának kardiológusprofesszora magyarázza, korábban a szakemberek kizárólag egyetlen, sarkított nézőponton keresztül tekintettek a sajtkészítményekre: csak arra koncentráltak, hogy tocsognak a zsírban és sóban. Ennél azonban árnyaltabb a kép. Először is nem mindegy, hogy milyen mennyiségben és mely ételekhez társítva esszük a sajtot. Nyilván, ha rendszeresen a pizzára reszeljük kilószám, az könnyen elhízáshoz vezet, saláták és más egészséges fogások részeként viszont egészen más hatásai vannak.
Másrészt a dietetikusok gyakran nem veszik figyelembe, hogy a káros zsír és só mellett a sajt számos hasznos tápanyagot is tartalmaz. Ezek közé tartoznak a különféle vitaminok, ásványi anyagok, illetve a konjugált linolsav, ami főként gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. Michael Tunick ételszakértő, a The Science of Cheese című könyv szerzője mindehhez hozzáteszi, hogy a sajtban rengeteg a kalcium és a fehérje, szénhidrátokban viszont igen szegény.
A természetes a legjobb
A szakemberek köreiben is nagy különbség van az egyes sajtok megítélése között. Legkevésbé ajánlott a boltok polcain nagy mennyiségben fellelhető, iparilag előállított, erősen feldolgozott sajtok fogyasztása. A gyártás során ezeket telepakolják különböző tartósítószerekkel, stabilizálókkal és más adalékanyagokkal, amiknek jól ismerjük az egészségkárosító hatásaikat.
Emellett az alacsony vagy csökkentett zsírtartalmú sajtok is kevésbé egészségesek, mint a klasszikus, magasabb zsírtartalmú társaik. Ennek oka abban rejlik, hogy a sajtban található zsírsavak jó hatással vannak az emésztésünkre, illetve szervezetünk inzulinrezisztenciájára – ez utóbbi a cukorbetegség kialakulása miatt fontos. Tegyük hozzá, egy 2013-as kutatás semmilyen összefüggést nem talált a magas zsírtartalmú tejtermékek és az elhízás, illetve a szívbetegségek között.
A szakértők szerint tehát egyértelműen a hagyományosan, természetes alapanyagok felhasználásával készített, hosszú időn át érlelt, normál zsírtartalmú sajtok a nyerők. Larry Olmsted élelmiszertudós úgy véli, a legtöbb hasonló, tradicionálisan inkább Európában fellelhető sajtfajta nagyon egészséges, és ha egyet kellene kiemelnie közülük, az igazi olasz parmezánra (Parmigiano Reggiano) esne a választása. Ez a sajt száz százalékban természetes alapanyagokból, vegyszerek hozzáadása nélkül készül, és tényleg fenséges csemege.
A hazai szakemberek is segítenek a választásban
Cikkünkre reagálva a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is állást foglalt a kérdésben, a hazai szakemberek elsősorban a kalciumbevitel, valamint az energia-egyensúly fontosságára figyelmeztetnek:
"A sajtoknak értékes tápanyag összetételüknél fogva helyük van az egészséges táplálkozásban, így a kérdésre válaszolva mindegy, csak fogyasszuk. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) adatai alapján a hazai lakosság 84%-ánál a tej és a tejtermékek bevitele nem éri el az ajánlott értéket. Ez azért is sajnálatos, mert a köztudottan jól felszívódó formában kalciumot tartalmazó sajtok segíthetnek az alacsony kalciumbevitel (ami idegrendszeri tüneteket, depressziót, zavartságot, izomfájdalmakat, görcsöket is okozhat) növelésében.
Törekedni kell a megfelelő energia-egyensúly biztosítására, vagyis, hogy a felvett és a leadott energia mennyisége azonos legyen. Abban az esetben, ha ez felborul és többet eszünk, kevesebbet mozgunk, akkor a felesleges energia zsiradék formájában raktározódik és túlsúly illetve elhízás alakul ki. Érdemes a sajtok íze, fűszerezése mellett a zsiradéktartalmára is fókuszálni, amely a legtöbb energiát adó tápanyagunk. Túlsúly esetén a sajtok kiválasztásánál fontos szempont, hogy nagyobb része csökkentett zsiradéktartalmú, light készítmény legyen" -írják.
A magunk és gyermekeink megfelelő étrendjének összeállításában is nagy segítségünkre lehet az MDOSZ szakemberei által létrehozott Okostányér, mely mobilapplikáció formájában is letölthető.
