Miért kommentel valaki úgy, hogy el sem olvassa rendesen a posztot?

Már a legkisebb mértékű tudás is a fejünkbe száll – csak nem mindig jó értelemben. Friss kutatások eredményeiről számolt be a ScienceAlert, melyek szerint azok az emberek, akik a Facebook hírfolyamában csak a cikkek címét olvassák el, gyakran gondolják úgy, hogy többet tudnak, mint amennyit valójában.

Tényleg számít, hogy elolvasod-e a cikket 

Azok, akik a hírfolyamban megjelenő cikkek előnézetét olvasták csak el, nagy eséllyel túlbecsülik a saját tudásukat – főleg olyan esetekben, amikor az illetőt az érzelmei vezérlik. A kutatás során közel 1000 résztvevőt osztottak három csoportra, hogy megvizsgálják a valós, valamint az általuk hitt tudásukat. Minden csoport ugyanazokat a híreket, kicsit különböző formátumban kapta meg, majd megkérték a résztvevőket, hogy töltsék ki a kognitív stílusokat vizsgáló kérdőívet.

Az első csoport 320 főből állt, őket arra kérték, hogy olvassák el a The Washington Post teljes, genetikailag módosított (GM) ételekkel kapcsolatos cikkét. A második csoportot 319 résztvevő alkotta, ők egy olyan Facebook-hírfolyamot láttak, amelyen négy cikk előnézete volt, és egy volt közülük a The Washington Post GM ételekkel kapcsolatos anyaga. A harmadik csoport tagjai semmilyen információt nem kaptak.

Ezt követően hat, a géntechnológiával módosított élelmiszerekről való tudásuk szintjét felmérni hivatott kérdést kellett megválaszolniuk. A lehetséges válaszok közül öt a cikkben szerepelt, hármat pedig a Facebook előnézetéből ismerhettek meg. A résztvevők magabiztosságát úgy vizsgálták, hogy meg kellett becsülniük, vajon hány kérdésre tudtak helyes választ adni.

Nem meglepő módon azok, akik a teljes cikket olvasták, a legtöbb esetben helyes válaszokat tudtak adni, míg azok, akik csak az előnézetet látták, átlagosan csak eggyel több helyes választ adtak, mint azok, akik semmilyen információt nem kaptak.

És nem csak a tudás szintjében mutatkozik meg

Érdekes megfigyelés az is, hogy azok az emberek voltak a leginkább magabiztosak, akik a cikk előnézetét látták. Hasonlóképpen azok, akiknek a kognitív stílusuk inkább az érzelmeik irányítása alatt áll, szintén nagyobb mértékben voltak biztosak a tudásukban. „Ez azt jelenti, hogy a tudat, miszerint tisztában vagyunk dolgokkal, kielégítőbb, mint az, hogy valóban tisztában vagyunk-e velük” – állítják a tanulmány szerzői.

Sajnos ez a hamis önbizalom komoly következményekkel járhat, hiszen ezáltal az olvasók nemcsak politikailag tájékozatlanabbak és az álhírekre fogékonyabbak lesznek, de sokkal nagyobb lesz a megosztottság is közöttük.

Napjainkban az amerikai társadalom 67 százaléka informálódik a közösségi médiából, ezáltal a Facebook fontos információforrássá vált. De hogyan befolyásolja ez például a közügyekben történő informálódást?

A tanulmány eredményei szerint kifejezetten negatívan. Egy átlagos Facebook-felhasználó a felbukkanó híreknek csupán a 7 százalékára kattint valóban rá, amiről arra következtethetünk, hogy az esetek nagy részében csak részinformációk vagy téves adatok jutnak el az olvasókhoz, ez – és a hamis magabiztosság – pedig különösen veszélyes lehet, hiszen a közösségi médiát rengetegen használják tájékozódásra.