Még mindig nagyon népszerű a szénhidrát csökkentését hangsúlyozó diéta, ez azonban mégsem olyan egészséges, mint ahogy hittük. Hogy miért? Mert – mint egy friss tanulmányból kiderült – a szénhidráttal együtt általában a rostbevitel is csökken. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapításairól a The Guardian számolt be, és az eredmények szerint ideje odafigyelnünk az úgynevezett jó szénhidrátok – mint például a teljes kiőrlésű kenyér vagy a zab – bevitelére, hiszen ezek jótékony hatással vannak a szervezetünkre.
Kevesebb szénhidrát, kevesebb rost
A magas rosttartalmú étrend, például a teljes kiőrlésű gabonák, a tészta és a kenyér, valamint az olajos magvak és a hüvelyesek fogyasztása segít megelőzni a szívbetegségek kialakulását – írja a WHO. A tanulmány – melynek vezetője az új-zélandi Otagói Egyetem professzora, Jim Mann volt – rámutat, hogy az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásai jók, de összeegyeztethetetlenek a jelenleg divatos, alacsony szénhidráttartalmú diétákkal.
A diéta persze nem teljesen eszement, a cukor mint rossz szénhidrát fogyasztását nem árt visszavenni, viszont a rostok a jó szénhidrátokban – például a teljes kiőrlésű kenyérben és a zabkásában – találhatók. A cukorbevitel csökkentésére való törekvés olyan táplálkozáshoz vezetett, amellyel az ember a szénhidrát minden fajtáját megvonja magától, beleértve azokat is, amelyek a rostok miatt fontosak lennének. Ennek pedig sok esetben komoly egészségügyi következményei vannak.
Mann szerint a kutatásnak köszönhetően erős bizonyítékok kerültek elő arról, hogy a magas rosttartalmú étrend – amely általában jelentős mennyiségű szénhidráttal is bír – számos komoly betegség, köztük a diabétesz és a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák megelőzését segíti. Azonban a professzor szerint ez kevés ahhoz, hogy az emberek ennek megfelelően kezdjenek el táplálkozni, hiszen túl sok az érdekeltség mindkét oldalon. „Sokaknak kereskedelmi érdeke fűződik az egyes étrendek népszerűségéhez, míg mások, például az orvosok és tudósok, szakmai okokból ragaszkodnak egy-egy diétához” – hangsúlyozza a professzor.
Mennyi rostra lenne szükségünk?
Egy vizsgálat szerint naponta legalább 25-29 gramm rostot kellene fogyasztanunk, de az sem baj, ha ennél többet viszünk a szervezetünkbe. Az emberek átlagos rostfogyasztása nem éri el a napi 20 grammot sem. A kutatás résztvevői közül azoknál, akiknek rostban gazdagabb volt az étrendjük, a kevés rostot fogyasztók eredményeihez képest 15-30 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata.
A koszorúér-betegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a vastagbélrák kialakulásának kockázata átlagosan 16-24 százalékkal csökkent a rostfogyasztás hatására. Az eredmények 1000 ember esetében 13-mal kevesebb halálesetet, és hattal kevesebb koszorúér-betegséget jelentenek, ami nem elhanyagolható.
A minimálisan feldolgozott rost is segít a fogyásban
A véletlenszerű ellenőrzések alkalmával bebizonyosodott, hogy a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásának növelése a testtömeg mellett a koleszterinszint csökkenését is eredményezi. „A rostokban gazdag ételek, amelyek a rágás után is nagyjából megtartják a szerkezetüket a bélben, növelik a teltségérzetet, illetve segítenek a testsúly szabályozásában. Emellett pedig kedvezően befolyásolják a lipid- és a glükózszintet” – említi a kutató, aki hozzátette, hogy sajnos „nagyon nehéz olyan étrendet kialakítani, amely alacsony szénhidráttartalma mellett megfelelő mennyiségű rostot tartalmaz”.. Eddig nem találtak releváns bizonyítékot arra, hogy különböző táplálékkiegészítők segítsége nélkül ez összejönne.
A kutatásban szintén részt vevő John Cummings, a Dundee Egyetem kísérleti gasztroenterológiai professzora szerint a tanulmány eredményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Ez a rostok 50 éves vizsgálatának a vége. A kutatás járványtani és táplálkozástudományi vizsgálatokat ötvöz, így átfogó eredményeket kapunk a a rost szervezetre gyakorolt kedvező hatásairól” – összegzi Cummings.
A kutatás nagyon kevés bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy az alacsony glikémiás indexű ételek csökkentenék a 2-es típusú diabétesz vagy a stroke kialakulásának kockázatát. A glikémiás index (GI) az elfogyasztott étel vércukorra gyakorolt hatását mutatja. Az alacsony GI-értékű élelmiszerek tartalmazhatnak hozzáadott cukrot, telített zsírokat és nátriumot, ezek miatt kevésbé egyértelmű az összefüggés a betegségek kialakulásának kockázata és az étrend között.
Nagyon kevés rostot fogyasztunk
A kutatók 185 megfigyelésen alapuló vizsgálatot végeztek, amelyek során 135 millió személyre vonatkozó adatokat tanulmányoztak, valamint 586 embert érintő 58 klinikai vizsgálatot folytattak. A naponta elfogyasztott rostok 8 grammos növelése esetén a koszorúér-betegségek, a 2-es típusú diabétesz, a vastagbélrák előfordulása, valamint az ezekből adódó halálozások aránya 5-27 százalékkal csökkent. A stroke és a mellrák kialakulásának kockázata is mérséklődött a fokozott rostfogyasztás következtében.
Gary Frost, az Imperial College London professzora szerint a kutatás eredményei meggyőző bizonyítékokkal szolgálnak arra nézve, hogy a rostok jelentős pozitív hatással vannak az egészségünkre. A közegészségügyi szervezetek számára nagy kihívást jelent az emberek étrendjének megváltoztatása, hiszen az Egyesült Királyság lakosságának mindössze 9 százaléka fogyaszt megfelelő mennyiségű rostot.
Nita Forouhi, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a továbbra is nagy népszerűségnek örvendő, szénhidrátszegény diéta alkalmazása mellett figyelmet kell fordítani a rostok pótlására is. „A szénhidrátok minőségének kérdése is nagyon fontos. A teljes kiőrlésű élelmiszerek jellemzően sok rostot tartalmaznak, és a kutatás eredményei rávilágítanak, hogy mennyire fontos lenne a teljes kiőrlésű, valamint a rostban gazdag élelmiszerek fogyasztása” – emeli ki Forouhi.
