Az európai ROAMER-vizsgálat 2015-ös eredményei szerint a magyar emberek 38 százalékát érinti valamilyen diagnosztizált mentális nehézség, leggyakrabban depresszió. Ennél persze sokkal többen vannak azok, akik sosem fordulnak szakemberhez, de életük legalább egy szakaszában teljesen kicsúszik a lábuk alól a talaj. Néha pedig Sziszüfoszként cipeljük a terheinket és gondjainkat nap nap után. Ahogyan a manapság is népszerű vicc fogalmaz:
Vettem egy kanapét. Azt mondták, 6 ember probléma nélkül elfér rajta. De hol találok 6 embert, akinek nincsen problémája?
Ráadásul a fenti kutatásban azt találták, hogy a testi egészségcsökkenés minimum 12 százalékáért is lelki tényezők felelnek. Egyes elméletalkotók pedig egyenesen arra hívják fel a figyelmet, hogy minden szomatikus megbetegedésnek vannak társas és pszichés összetevői is, hiszen a testünk és a lelkünk egy összehuzalozott rendszerként működik.
Sajnos Magyarországon az emberek többsége csak akkor jut el pszichológushoz vagy pszichiáterhez, amikor már nagy a baj, és szinte elenyésző a felnőttek számára ingyenesen elérhető pszichoterápiás lehetőségek száma. Terápiába járni így sokszor minimum középosztálybeli kiváltság lesz, pedig egy ideális társadalomban a betegségek megelőzése érdekében, a lelki jóllét fenntartásáért mindenkinek érdemes volna legalább egyszer hosszú távon megtapasztalnia egy ilyen önismereti folyamatot.
Részt vennél pszichoterápiában, ha ingyenes lenne?
Ha anyagi forrást tudnának is teremteni hozzá, sokak szemében pszichológushoz járni még mindig szégyenteli, titkolni való dolog, amire csak az igazán őrült vagy beteg embereknek van szüksége. Mások úgy vélekedhetnek, hogy egy terapeuta semmi extrát nem tud nyújtani egy támogató baráti beszélgetéshez képest.
Bár egy pillanatig sem vitatjuk a közeli barátok jelentőségét, az alábbiakban a Healthline cikkét kiegészítve, 9 rövid pontban foglaljuk össze, hogy miért nem tudnak helyettesíteni egy terapeutát.
1. A terapeutád úgy fogad el, ahogy vagy
Jobb esetben a családtagjaid és a barátaid is törekednek arra, hogy elfogadjanak téged. Ám amikor a legmélyebb félelmeidet vagy éppen a legbizarrabb fantáziádat osztod meg velük, lehetséges, hogy nem tudják kontrollálni az érzelmi reakcióikat, a meghökkenésüket vagy éppen a csalódottságukat. Egy pszichológusnál viszont „munkaköri leírás” és kiemelt érték a feltétel nélküli pozitív elfogadás. A fogalom megalkotója, Carl Rogers humanisztikus pszichológus a következőképpen vélekedett egy terapeuta feladatáról: A pályám kezdetén azt kérdeztem magamtól: hogyan tudom ezt az embert kezelni, gyógyítani, megváltoztatni. Most inkább így tenném fel ezt a kérdést:
hogyan tudok egy olyan kapcsolatot nyújtani, amit ez az ember arra használhat, hogy növekedni tudjon?
2. A terapeuta úgy támogat téged, ahogyan az neked jó
Amikor a barátaidhoz fordulsz egy problémával, nem biztos, hogy érzelmileg elérhetők lesznek és képesek együtt érezni veled, ha őket éppen a saját gondjaik nyomasztják. Az is előfordulhat, hogy a barátság és a békesség megőrzése érdekében hajlamosabbak lesznek helyeselni és bármiben egyetérteni veled.
A családod sokszor úgy próbálhat meg segíteni neked, hogy megóvjon téged a kockázatoktól, a veszélyektől és idegen emberek rosszallásától. Ráadásul a családtagjaid gyakran maguk is részét képezhetik azoknak a nehézségeknek, melyeket régóta a hátadon cipelsz. Hasonlóan, a párkapcsolati problémáid egy részét is sokszor konstruktívabb időnként nem a pároddal megbeszélni. Az „előled csak hozzád menekülhetek” jelensége legtöbbször a másiktól való függés és az érzelmi elszigetelődés jele. A pszichológus abban is segít neked, hogy megtanuld, milyen típusú problémával kihez érdemes fordulnod a szeretteid közül.
3. A terapeutád sosem kicsinyíti le vagy hessegeti el a problémáidat
Ha történik egy haláleset vagy egy szakítás, és szerencsés vagy, a szeretteid ott vannak veled a kezdeti időkben, számíthatsz rájuk. Ám ahogy telnek a hetek, hónapok, a legelkötelezettebb segítőid is elmaradozhatnak, vagy inkább más témákról szeretnének veled többet beszélgetni. Ez teljesen természetes, hiszen számukra zavartalanabbul haladhatnak a mindennapok eseményei.
Egy pszichológus viszont nem mondja azt, hogy már túl kellene lenned valamin. Azzal sem hessegeti el a gondjaidat, hogy azokkal nem is kéne törődnöd. Odafigyel rád akkor is, hogyha valamiért elakadtál az életedben.
4. A terapeutád segít, hogy minél többet megtudj önmagadról
Bár az énképünk kialakításában nagyon fontosak lehetnek a barátok és a családtagok visszajelzései, ezek sokszor torzításokat tartalmaznak, és olyan gátlásokat is eredményezhetnek, melyeket évekig magunkban hordozunk. Például amikor valaki azt éli meg, hogy sosem volt elég jó a szüleinek, vagy a testvérét jobban szerették, mint őt.
A pszichológus azonban olyan szaktudással, tapasztalatokkal és széles eszköztárral rendelkezik, amelyekkel segít feltárni a viselkedésed és a választásaid rejtett indítékait. A terapeuta segítségével felfedezheted a cselekvéseid, a testi reakcióid, az érzelmeid, a gondolkodásod és a társas kapcsolataid közötti összefüggéseket, s így a problémádnak is több olyan aspektusa tárulhat fel, amin érdemes dolgoznod. A pszichológus abban is támogatni fog, hogy mindehhez a számodra legjobban kivitelezhető megküzdési módokkal vértezd fel magad.
5. A terapeutád nem osztogat tanácsokat
Megeshet, hogy egy olyan komplex problémával fordulsz az egyik barátodhoz vagy a párodhoz, aminek a legbelsőbb szorongásaidhoz van köze. Ilyenkor kifejezetten rosszul eshet, ha a további mondandódat megakasztva az első pár mondat után rögtön egy nyilvánvalónak tűnő megoldási javaslattal rukkolnak elő. Ebben az esetben azt élheted meg, hogy vagy hülyének néznek, hogy neked ez még nem jutott eszedbe, vagy hogy mélységeiben nem is kíváncsiak arra, amit meg szeretnél osztani velük. A pszichológus ezzel szemben megosztja veled a tudását egy téma kapcsán, s a hipotéziseit is. Azonban az önismeret útját neked kell végigjárni. A terapeuta néha megvilágít neked dolgokat, de alapvetően te barangolod be a lelked rejtett zugait.
6. A terapeutád nem fog pletykálni
A pszichológust titoktartási kötelezettség köti, még akkor is, hogyha a szüleid, az edződ vagy a főnökeid fizetik. Amennyiben meg kell osztania információt harmadik személlyel, azt mindig előre jelzi neked, és a te jóváhagyásodat fogja kérni a végső tartalomhoz. Persze vannak olyan esetek, melyekre a titoktartás nem érvényes: például amikor a személy önmagára vagy másokra nézve komoly veszélyt jelenthet. Annyi azonban bizonyos, hogy egy terapeuta sosem fogja szórakozásból kitárgyalni az ügyeidet, mint ahogy egy jó barát sem tesz remélhetőleg ilyet.
7. A terapeutád nem veled beszéli meg a gondjait
Egy baráti beszélgetés során gyakran íratlan szabály az, hogy egy kicsit az egyikről van szó, majd egy kicsit a másikról. A pszichológusodat viszont nem kell meghallgatnod a kölcsönösség jegyében, nem kell támogatnod őt aktuális gondjai megoldásában. Persze időnként megoszthat magáról információkat, ha úgy ítéli meg, hogy ezzel segít neked, de a saját problémáin a saját terápiájában fog dolgozni, nem a tiédben.
8. A terapeutád egészen speciális módon tud figyelni rád
Gyakran kérdeznek pszichológusokat, hogy társasági események során is meg szoktak-e figyelni másokat. Lehetséges, hogy egy-két dolog valószínűbben tűnik fel egy terapeutának „civilben” is, és önkéntelenül elgondolkodik rajta. Ugyanakkor a terápiás jelenlét egy rendkívül koncentrált működésmód, melynek során minden rezdülésedre figyel a pszichológus, ahogy arra is, amilyen reakciókat benne kiváltasz.
9. A terapeutád nemcsak a talpra állásban, de a növekedésben is segít
Amikor krízisbe kerülünk, meginog a rendszerünk, egyúttal mindig esélyünk van arra is, hogy egy magasabb szinten építsük magunkat újra. David Richo pszichoterapeuta szavaival élve:
A sebeink gyakran olyan nyílások, amik a legjobb és a leggyönyörűségesebb részeinkhez vezetnek.
Lehet, hogy csalódottnak érzed magad, vagy épp elvesztettél valakit. Talán nem tudod, hogy mit kezdj az életeddel, vagy hogy merre haladj tovább, s épp a barátaid tartják benned a lelket. Ezeket az érzékeny időszakokat rendkívül nehéz megélni, de hatalmas lehetőségeket is magukban rejthetnek, amiket egy pszichológus segítségével még inkább kiaknázhatsz. Végtére is, bátorságra általában nem akkor van szükség, amikor megvannak a válaszaid. Hanem akkor, amikor végre készen állsz szembenézni a nagy kérdésekkel, pedig olyan régóta kerülted a velük való foglalkozást.
