A fánknak egyszerűen nem tud ellenállni az agyunk. Mutatjuk, miért nem!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A cukor mellett sok zsírt is tartalmazó ételekre máshogy reagál az agy, mint a csak az egyik tápanyagban bővelkedő harapnivalókra.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a fánkoknak és a hasonló, cukorban és zsírban egyaránt erős ételeknek különösen nehéz ellenállnunk - írja a New Scientist. A résztvevőket különböző kívánatos nassolnivalókkal kínzó kutatók szerint mindez az agy jutalomérzetért felelős régiójának „túlműködésének” köszönhető.

Cukros zsír, mhmmm…

A résztvevők agyát funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatok segítségével megvizsgáló kutatók szerint amennyiben zsírt és cukrot is tartalmazó ételeket ábrázoló képeket mutattak a tesztalanyoknak, sokkal aktívabb volt az agy jutalomérzetért felelős régiója, mint amikor cukrokat vagy zsíros sajtokat/húsételeket kellett bámulniuk. A dopamint termelő striátum (csíkolt test) aktivitásának figyelemmel kísérése mellett arra is megkérték egyébként a résztvevőket, hogy egy aukció keretein belül licitáljanak azokra az ételekre, amiket kinéztek maguknak.

Természetesen ebben az esetben is a magas cukortartalmuk mellett jó sok zsírt is tartalmazó ételek voltak a legkelendőbbek, annak ellenére, hogy még arra is odafigyeltek a kutatók, hogy az ételek kalóriatartalmának megfelelő adagokat ábrázoljanak a képek.

Kétszer annyi dopamint termel az agy

A Yale kutatója, Dana Small szerint valószínűleg azért ilyen ellenállhatatlanok a zsírban és cukorban egyaránt bővelkedő ételek, mert két különböző folyamatról van szó: a szénhidrátokra és a zsírra külön-külön is reagál az agy jutalomérzetért felelős régiója, ami nagyobb mennyiségű dopamin felszabadulásával jár együtt.

Ez valószínűleg azért van így, mert a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató őseink főleg növényeket és húst fogyasztottak, soha nem találkoztak tehát „az agyat átverő” zsírban és szénhidrátokban egyaránt gazdag ételekkel.

Az állatok is hasonlóan reagálnak egyébként: azok a rágcsálók, amelyek csak cukros vagy csak zsíros ételekhez férnek hozzá, nem esznek többet a kelleténél, a cukorban és zsírban egyaránt gazdag táplálékokhoz is hozzáférő társaik viszont telizabálják magukat és elhíznak.

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

CAARDI
CAARDI
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.