Tisztázzuk a mindfulness körüli hype-ot!

A definíciók és a gyakorlatok sokfélesége akadályozza a mindfulness hatásainak mélyrehatóbb kutatását – mondják a kritikusok. A különböző módszerek elsajátítását oktató elhivatott, hiteles szakemberek munkáját pedig a ragadozó vadként lesben álló reklámipar hátráltatja.

Meditáció, tajcsi, kisebb-nagyobb flow-élmények (egy csésze kávé aromájában való elmerülés, természetjárás, utazás, tandemugrás), érzelmeink, reakcióink megfigyelése, értelmezése és átélése - a tudatos jelenlétet számos módon gyakorolhatjuk, és az a jó benne, hogy valamennyi technika pozitív hatással van a testi és lelki egészségre, megtanít arra, hogy élményeinket intenzívebben tudjuk megélni, valamint arra, hogy hatékonyabban és bölcsebben reagáljunk a minket érő kihívásokra.

Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján bebizonyosodott, hogy a mindfulness gyakorlása hatékonyan segít a stresszkezelésben, a szorongásoldásban és a depresszió tüneteinek enyhítésében, ahogy hatékony lehet a fájdalom csökkentésében is. A tudatos jelenlét gyakorlásával a nehéz helyzetekben, konfliktus idején tapasztalt belső feszültségünk is enyhül, kevesebbet rágódunk, csökken érzelmi lobbanékonyságunk, és képessé válhatunk alternatív, hatékonyabb megoldásokat találni a problémáinkra. Mindezt úgy, hogy közben az önismeretünk is fejlődik: jobban megismerjünk magunkat, saját működésünket, ami segít jobban alkalmazkodni a környezetünkhöz és szorosabban kapcsolódni az emberekhez.

Mélyebben is érdekel a mindfulness?

Ha igen, akkor gyere, és hallgasd meg velünk dr. Szondy Máté előadását. A pszichológus február 9-én este a MOM Kultban mesél arról, mit is jelent a tudatos jelenlét a gyakorlatban. Már nincs sok jegy, de ha ide kattintasz, neked még juthat.

Ez mind szép és jó, és a saját tapasztalataim alapján én is alá tudom támasztani, hogy a mindennapi, apró örömök és a pillanat megélése rengeteget segít a stresszkezelésben és a kiteljesedésben, a kritikusok szerint azonban van egy alapvető probléma: mivel a mindfulnessnek nincs egyetlen meghatározott és univerzális definíciója, és a tudatos jelenlét gyakorlása sem szorítkozik egyetlen egy bevált módszerre, nem egyszerű általános következtetéseket levonni. A sokféle értelmezés tehát csak megnehezíti a kutatásokat.

„Rengeteg vizsgálat igazolja, hogy a tudatos jelenlét gyakorlása pozitívan hat a testi és mentális egészségre, az viszont való igaz, hogy az egyes kutatócsoportok másként definiálják, illetve más-más jellemzőit emelik ki a mindfulnessnek. Éppen ezért időnként nehéz összevetni vagy általános érvényűvé tenni a különböző kutatási eredményeket” – mondta a Díványnak dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta.

02-szondy mate-160324-IMG 4049
Szécsi István / Dívány

„Az is jogos kritika, hogy viszonylag kevés kutatás hasonlította össze a tudatos jelenlét alapú beavatkozást más módszerek hatékonyságával. Ez pedig jelentős, még mindig fennálló hiányosság, hiszen amikor bevezetünk egy új módszert a pszichoterápiába, akkor tudnunk kell azt is, hogy korábbi módszerekhez képest vajon ténylegesen hatékonyabb megoldásról van-e szó. Annak bebizonyítása, hogy egy adott technika csökkenti a depresszió előfordulási valószínűségét, önmagában kevés. Az összehasonlító vizsgálatok tehát még várnak a kutatókra” – magyarázta a pszichológus, majd hozzátette, tényleg egyre nagyobb a hype a mindfulness jelensége körül, aminek egyértelműen vannak árnyoldalai is, elég csak arra gondolni, hogy mennyi terméket és szolgáltatást próbálnak eladni ezzel a címkével.

„Mindez nem azt jelenti, hogy a tudatos jelenlét nem fontos, nem hiteles vagy nem működik, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a mai fogyasztói társadalomban minden felkapott témára rácsap a marketing. Az elsődleges cél tehát jelenleg az, hogy minél jobban megtervezett, a különböző gyakorlatokra fókuszáló empirikus kutatások vizsgálják a tudatos jelenlétet, így letisztulhat, hogy mi a túlzás, a hype és mik az egyes módszerek valódi hatásai” – fűzte hozzá dr. Szondy Máté.

Az itt és most befogadása a mindfulness lényege

„A mindfulness vagy tudatos jelenlét nem más, mint a figyelemnek egy speciális állapota, melyben szándékosan az itt és most élményeire irányítjuk a figyelmünket, és mindezt elfogadó, befogadó, kíváncsi módon tesszük” – fogalmazta meg a szakember. Ebben az állapotban tehát tudatosan figyelünk arra, ami körülöttünk és bennünk zajlik, kíváncsian megfigyeljük és elfogadjuk mindezt, függetlenül attól, hogy egyébként pozitív vagy negatív élményről van szó. Ez a fajta pszichológiai nyitottság és rugalmasság a boldogság kulcsa, hiszen a negatív érzéseink megélésével tovább tudunk lépni egy jelentőségteljesebb élet felé. Másrészt azt is fontos tudatosítani magunkban, hogy annak van igazán nagy jelentősége, ahogyan reagálunk a körülöttünk vagy velünk történő dolgokra, nem pedig maguknak az eseményeknek. Ez az, amire a krónikus panaszkodók figyelmét is érdemes felhívni.

Dr. Szondy Máté szerint van még egy bírálat, amit az utóbbi időben gyakrabban hallani, ez pedig a potenciális mellékhatások miatti aggodalom. „Az eddigi kutatások során keveset foglalkoztak a tudatos jelenlét gyakorlásának lehetséges mellékhatásaival, holott ezeket is tisztázni kell egy új módszer bevezetése előtt. A tudatos jelenlét gyakorlásakor szinte törvényszerűen és szükségszerűen megjelennek negatív élmények, hiszen ennek a technikának pont az az egyik célja, hogy megváltozzon a viszonyunk a negatív érzéseinkkel és gondolatainkkal; hogy ne elnyomni vagy elkerülni, hanem megfigyelni és megélni próbáljuk azokat. Csak úgy tudjuk gyakorolni az ítélkezésmentes nyitottságot élményeink teljes spektruma felé, ha azok megjelennek a gyakorlás során. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne azt várjuk a tudatos jelenlét gyakorlásától, hogy az mindig egy felhőtlen, boldog állapotot hoz” – figyelmeztet a szakember. Ha azonban megfelelő eszközökkel vagyunk felvértezve, a zavaró gondolatokkal és rossz érzésekkel is megfelelően tudunk bánni. Ebben segít a pszichológus.

„Nagyon fontos az oktató személye és háttértudása, hozzáértése is, szerencsére itthon is előtérbe került ez a kérdés, többek között ezért is jött létre tavaly a Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület. Attól, aki elvégez egy kétnapos képzést és elolvas három könyvet, majd nekiáll mindfulness csoportokat vezetni, ne reméljünk hatékony segítséget és tartós eredményeket. Azt, hogy, hogyan kell kezelni a negatív reakciókat és a kellemetlenebb élményeket, csak egy képzett oktató tudja” – mondta dr. Szondy Máté.

Oszd meg másokkal is!

Az oldalról ajánljuk

Érdekességek