Fogyás barna zsírral. Tényleg lehetséges?

Jól ismerjük már a makacs fehér (vagy sárga) zsírt, ami elsősorban a hason, a fenéken, a combokon és a csípőn rakódik le, ráadásul a 2-es típusú diabétesz kialakulásáért is közvetett módon felel. Néhány éve azonban kiderült, hogy létezik a szervezetünkben egy olyan zsírszövet is, aminek munkájáért hálásak lehetünk.

Mitől olyan különleges a barna zsír?

Az ételből származó energia általában először zsír formájában elraktározódik, amitől fizikai aktivitással szabadulhatunk meg. A barna zsír azonban képes közvetlenül elégetni az ételt, amivel hőt termel, nem is keveset: grammonként 300-szor többet, mint bármely más szövet a testünkben, ez pedig annak köszönhető, hogy a barna zsírsejtek rendkívül nagy számú mitokondriummal (kis energiatermelő struktúrákkal) rendelkeznek, ráadásul ezek a többi sejttől eltérően olyan fehérjét is tartalmaznak (UCP1), amitől a sejtek képesek a zsírt közvetlenül energiává alakítani. A Kaliforniai Egyetem kutatói egérkísérletekkel kimutatták, hogy azok az állatok, amelyeknek a szervezetében több volt ebből a fehérjéből, még a zsírban gazdag étrend mellett is 30 százalékkal kevesebbet híztak, mint a kontrollcsoport.

A hőtermelő tulajdonság számos emlős és a csecsemők számára is a test melegen tartása miatt fontos, mivel ők nem tudnak dideregni. 2009-ben azonban kiderült, hogy a felnőtt ember szervezetében is megtalálható a barna zsírszövet, elsősorban a nyakban, a vállakban és a gerinc vonalán.

Az azonban, hogy felnőttként ki mennyi barna zsírral rendelkezik, egyénileg változik. A vékonyabb testalkatúaknak általában több van, és valószínűleg ennek köszönhető, hogy egyesek annyit ehetnek, amennyit csak akarnak, mégsem híznak egy dekát sem.

Jó hír azonban, hogy a barna zsírt lehet stimulálni, például fagyoskodással vagy testmozgással, a kettő kombinációjával, hidegben sportolással pedig még inkább. Erről részletesebben itt írtunk. 

Háj ellen hideget

Az 1960-as években egy kísérletben az amerikai hadsereg tíz katonáját egy hónapon át naponta 8 órán keresztül 11 Celsius-fokos hőmérsékletnek tették ki. A bőrükre helyezett elektródák kimutatták, hogy a didergés, fázás mértéke idővel enyhült, vagyis az alanyok teste alkalmazkodott a hideghez. Az azonban, hogy pontosan mi áll ennek a folyamatnak a hátterében, még sokáig rejtély maradt.

Ötven évvel később Anouk van der Lans, a holland Maastrichti Egyetem kutatója hasonló kísérletbe fogott, ezúttal azonban a 16 fokos hőmérséklet is elegendő volt ahhoz, hogy hasonló eredményeket érjenek el, és kiderült, hogy a hideg aktiválja a barna zsírsejteket, amik hőtermeléssel akadályozzák meg, hogy kihűljön a test.

Michael Symonds, a Nottinghami Egyetem kutatója munkatársaival mindebből kiindulva kezdett el terápiás megoldásokon dolgozni, Chloe Lambert, a New Scientist újságírója pedig felvette a kutatócsoporttal a kapcsolatot, hogy a laboratóriumukban saját magán tesztelhesse, valóban működik-e a fogyás a barna zsírral. A hőképes kamera kimutatta, hogy amint Lambert egy vödör jéghideg vízbe teszi a kezét, a nyakánál elhelyezkedő barna zsírszövet kivilágosodik és működésbe lép.

Ezután a szakértők tanácsára Lambert mindent megtett, hogy minél több hideghatásnak tegye ki a szervezetét: lejjebb vette otthon a fűtést, kizárólag jeges vizet fogyasztott, amikor csak megszomjazott, hideg zuhannyal indította a napot és rendszeresen látogatta a helyi uszodát is, ahol mindössze 3 fokos vízben úszkált.

De milyen mértékű fogyásra lehet számítani?

Ez is nagyon változó. Egy Japánban végzett vizsgálat során azt találták, hogy azoknál az alanyoknál, akik napi két órát töltöttek egy 17 fokos szobában, 6 hét elteltével 50 százalékkal nőtt a barna zsírszövet aktivitása és a testzsír 5 százalékától sikerült megszabadulniuk. A kísérlet elején az alanyok 108 kilokalóriát égettek el a két óra fázás alatt, a vizsgálat végére azonban ez az arány 289 kilokalória lett. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy valamennyi kalória elégetéséért a barna szírszövet felel. Fontos tudni, hogy az alacsony hőmérséklet által kiváltott didergés (elsődleges hőtermelés) valójában a vázizom összehúzódása által keletkezik, aminek köszönhetően felmelegszik a test és felpörög az anyagcsere. Egy másik, a Cell Metabolism című szaklapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy 15 percnyi fagyoskodás alatt annyi irizin hormon termelődik a szervezetben, mint amennyi egy óra mérsékelt testmozgás során. Az irizin pedig azért lényeges, mert az segít a fehér zsírt barna zsírrá alakítani. Na, de mi lesz azzal, aki a hideg gondolatától is irtózik?

A bézs az új fehér

Ott van például a kapszaicin, a chili egyik összetevője, ami gyorsítja az anyagcserét, bár a kutatók még mindig vizsgálják, hogy közvetlenül a barna zsírra hat-e, vagy más úton befolyásolja a kapszaicin a metabolizmust. De a barna zsírnak van más haszna is; például olyan hormonokat is felszabadít, amelyek szabályozzák a glükóz és a zsírsavak metabolizációját, ez pedig a túlsúlyos emberek, a cukorbetegek és a májproblémákkal küzdők számára lehet különösen fontos szempont.

A gond az, hogy tényleg csekély mennyiségű barna zsírral rendelkezünk (ha egyáltalán vagyunk olyan szerencsések, hogy van barna zsírszövetünk), a túlsúlyos emberek pedig általában még kevesebbel, ráadásul a barna zsír az életkorral is elhasználódik. De a sztorinak – és az árnyalatoknak – még nincs vége, 2012-ben ugyanis a Harvard Orvosi Egyetem kutatói felfedezték az úgynevezett bézs színű zsírszövetet is, ami érdekes módon a fehér zsírszövetben szétszórva található meg, de a barna zsírsejtekhez hasonlóan tartalmazza azt a fehérjét, ami kalóriaégetéssel hőt termel.

„A barna zsírral az a baj, hogy a mennyiségét nem lehet befolyásolni, csak a működését fokozni, míg a bézs zsírsejteket nem csak aktiválni, de sokszorosítani is lehet. És ez az, amiben igazán nagy terápiás lehetőségek rejlenek” – állítja Ronald Kahn, a bostoni Joslin Diabetes Center kutatóorvosa.

Több, felnőttek bevonásával készült vizsgálat kimutatta például, hogy a hűvös (19 fokos) szobában való alvás hatására nőtt a fehér zsírsejtekben a glükózfelvétel és javult az alanyok inzulinrezisztenciája, ami arra utal, hogy nőtt a bézs zsír mennyisége. Ez pedig ígéretes eredmény különösen a cukorbetegek számára. De a testmozgásnak is fontos szerepe lehet a zsírszövetek átalakításában, egyes vizsgálatok szerint ugyanis az izommunka is fokozza az irizin hormon termelődését, ami pedig stimulálja a fehér zsírszövetet a bézs zsír termelésére.

Csodát ne várj, de örülj, ha van barna zsírod

Amikor Lambert öt nap után visszatért Symonds laboratóriumába, azt találták, hogy míg saját testhőmérséklete lényegesen csökkent a hidegnek való kitettség miatt, a barna zsírszövet hőmérséklete nem változott. Ez pedig arra utal, hogy a barna zsírszövet valóban aktiválódott és hőt termelt, hogy továbbra is melegen tartsa a szervezetét, de ezután jött a rossz hír: mindennek ellenére Lambert nem veszített a súlyából, sőt egy kilót hízott is. Valószínűleg a barna zsírszövetnek több időre van szüksége, hogy aktiválásával tartós eredményeket érjünk el. Másrészt Symonds szerint az is közrejátszhatott ebben, hogy Lambert az alacsony hőmérsékletet a táplálékbevitel mértékének növelésével igyekezett kompenzálni. Ez nem is meglepő, hiszen a fagyoskodás valóban azt a természetes reakciót váltja ki belőlünk, hogy többet eszünk.

Önmagában tehát a barna zsír nem váltja meg a túlsúlyos emberiséget, de a kalóriabevitel csökkentésével és a rendszeres mozgással kombinálva azt valóban eredményesebb lehet a fogyókúra. Még napi plusz száz kilokalória elégetése is havi fél kiló súlyvesztéshez vezet, ami hosszú távon elég motiváló eredmény. A barna zsír megléte, illetve mennyisége pedig az anyagcserénk egészségének egy mutatójaként is szolgálhat a jövőben.

Az tehát már nagy szerencse, ha van némi barna zsírod. Már csak meg kell tanulnod kihasználni annak áldásos hatásait, ehhez pedig itt találsz néhány hasznos tippet.