Gasztrokérdőívünkből kiderült többek között az is, hogy a harminc év alatti olvasóink közül minden nyolcadik tartja magát laktózérzékenynek. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség kb. 75%-a valamilyen okból nem képes lebontani a tejcukrot. Hazánkban pedig az európai átlagnál magasabbra, 2-3 millió főre teszik a laktózintoleranciában szenvedők számát, ami leginkább talán annak köszönhető, hogy míg a nyugat-európai országok lakói ismerik érintettségüket, addig nálunk a laktózérzékenyek zöme nem is tudja, hogy ebben a hiánybetegségben szenved. Szakértőkhöz fordultunk, hogy tisztázzuk a legégetőbb kérdéseket és a félreértéseket a laktózintoleranciáról.
Amit már az elején fontos leszögezni:
A laktózintolerancia és a tejallergia nem ugyanaz.
„A tejcukor-feldolgozás képességének csökkenése vagy hiánya, vagyis a laktózintolerancia esetében a vékonybél kefeszegélyében lévő laktázenzim csökkent vagy hiányzó aktivitásáról van szó, ami puffadáshoz és hasmenéshez vezet. Tejallergiánál viszont a tej valamelyik fehérjealkatrésze – pl. a kazein – áll a panaszok hátterében, ilyenkor a gyomor-bélrendszeri tünetek mellett bőrkiütés, csecsemőknél esetleg véres széklet is elő szokott fordulni” – nyilatkozta a Díványnak dr. Altorjay István gasztroenterológus, belgyógyász.
Az egyéni tejcukorbontási különbségek genetikai sokszínűséggel magyarázhatók
„Az, hogy egyre gyakoribb probléma a tejcukor-érzékenység, azzal is magyarázható, hogy a korábbiakhoz képest szélesebb körben történik meg a kivizsgálás és igazolódik be a laktózintolerancia, de az is elképzelhető, hogy nagyobb mennyiségű és szélesebb palettájú tej- és tejterméket fogyasztunk, ami meghaladja a napi küszöbértéket (2 dl tej/nap)" – mondta dr. Novák János gasztroenterológus, belgyógyász.
Dr. Bajor Judittól, a PTE ÁOK Klinikai Központ I.sz. Belgyógyászati Klinika főorvosától megtudtuk, hogy a tejcukorérzékenység előfordulása öröklött és környezeti tényezők hatása miatt népcsoportonként jelentős különbségeket mutat: a hagyományosan állattenyésztő népeknél (pl. Észak-Európa) a tejcukorbontó enzim működése felnőttkorban is megfelelő, így náluk a laktózintolerancia ritka, míg más népcsoportoknál (pl. arab országok, Dél-Európa, Távol-Kelet) a tejcukorérzékenység a lakosság nagy hányadát (60-90%) érinti. A szakember azt is elmondta, hogy a több mint öt éve futó magyarországi hajlamfelmérő kérdőív alapján nálunk inkább 10% körüli, 30%-nál pedig biztosan nem sokkal magasabb a ténylegesen érintettek aránya.
„A laktáz enzim termelődése már az embrionális korban megkezdődik, hiszen a tejcukor az újszülött táplálásában alapvető tápanyagforrás és fontos szerepe van az egészséges bélflóra kialakításában is. A laktáz enzim aktivitása az életkorral változik: a szoptatás befejezése után nagy mértékben csökken a szintje, fiatal felnőttkorra – egyénenként változó mértékben – pedig már csak töredéke a csecsemőkorinak. Egyes népcsoportoknál, elsősorban az északi, állattenyésztő népeknél túlélési előnyt jelentett, ha a laktáz enzim a felnőtt élet során is megmaradt, hiszen a tej értékes tápanyag-, ásványi anyag- és vitaminforrás. Más népcsoportokban a tej nem vált alapvető élelmiszerré, így azok voltak evolúciós előnyben, akiknél a tejcukorbontásra csak a szoptatás idején volt szükség, később pedig már nem termeltek feleslegesen laktáz enzimet. Az tehát, hogy mi a természetes állapot, mindig attól függ, hogy egy adott környezetben mire van szüksége az egyénnek és mire nincs” – magyarázta dr. Bajor Judit.
A tejcukor-érzékenység típusai
- Elsődleges: Az öröklött enzimhiány részleges és többnyire fiatal felnőtteknél jelentkezik, de akár 3 éves korban is kialakulhat.
- Másodlagos: a bélrendszer megbetegedései során kialakuló probléma. Okozhatja a bélflóra egyensúlyának felborulásával járó bélfertőzés, kialakulhat antibiotikumos kezelés után, gyulladásos bélbetegségek (Crohn betegség, Colitis Ulcerosa) vagy felszívódási zavarral együtt járó betegségek (Coeliakia, egyes táplálékallergiák) esetében. A kiváltó betegség kezelésével és gyógyulásával az intolerancia is elmúlhat.
- Veleszületett laktáz enzim-elégtelenség: genetikai rendellenesség, amely az enzim teljes hiányával járó, nagyon súlyos állapot. A probléma csecsemőknél jelentkezhet, de szerencsére ez ritka, Magyarországon évente, kétévente legfeljebb egy baba születik laktáz enzim-elégtelenséggel.
Sokszor nehéz kideríteni az okot
Előfordul, hogy tejfogyasztás ugyan nem történik, de már egy minimális mennyiségű (pl. tablettában vivőanyagként előforduló) tejcukor is panaszt okoz. És azt tudtad, hogy nagyon sok élelmiszerben alkalmaznak állományjavítóként tejcukrot? „A tünetek erőssége és az elfogyasztott tejcukor mennyisége nem feltétlenül arányos egymással, ezért nagy egyéni különbségek észlelhetők, ráadásul számos más tényező, például a gyomorürülés és a bélműködés gyorsasága, a bélbaktériumok, a vastagbél nyálkahártyájának felszívóképessége, de még pszichés faktorok is közrejátszhatnak abban, hogy kinek milyen mértékű panaszai vannak” – fűzte hozzá dr. Bajor Judit.
Lehet-e komoly baj belőle?
Elvben nem. Mégpedig azért nem, mert a tünetek annyira kellemetlenek, hogy a páciensek maguktól is elkezdik kerülni a laktóztartalmú ételek fogyasztását. Természetesen senkinek nem tesz jót az állandó hasmenés, hiszen akár kiszáradáshoz is vezethet, de ez, a puffadás, és a súlyosabb esetekben jelentkező gyomor és hasfájás elegendőek ahhoz, hogy még a tejet korábban lelkesen fogyasztók kedve is elmenjen a fogyasztásuktól.
A diagnózis
A laktózintoleranciát egy laktóz-hidrogén kilégzési teszttel lehet igazolni, de ha a panaszok a laktózmentes étrend hatására elmúlnak, majd a laktóztartalmú ételek fogyasztása miatt újra megjelennek, akkor már gyanítani lehet, hogy tejcukor-érzékenység áll a háttérben” – mondta dr. Veres Gábor gyermekgasztroenterológus, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika Gasztroenterológiai Osztályának vezetője. A szakember azt is hozzátette, a Vega-teszt és a biorezonancia-teszt megbízhatósága alacsony, ezért nem is javasolják ezeket a vizsgálati módszereket.
Ha gyanakszol rá, hogy esetleg laktózérzékeny vagy, ennek a tesztnek az elvégzésével talán közelebb kerülhetsz a válaszhoz. De ne feledd: az öndiagnózis nem elég.
Nem gyógyítható, de jól kezelhető
Elsősorban azzal, ha a beteg kevesebb tejterméket fogyaszt, viszont a legtöbb esetben felesleges teljesen kiiktatni az étrendből a tejet. A laktóz önmagában kevésbé fontos a szervezetnek, ugyanakkor a tej fontos tápanyag-, ásványi anyag- és vitaminforrás, amit elsősorban a kálciumszükséglet fedezése és a csontritkulás megelőzése érdekében javasolt fogyasztani.
„A laktózmentes termékek mellett érdemes előnyben részesíteni az érett és félkemény sajtokat, az élőflórás kefireket és joghurtokat, melyek laktóztartalma a bakteriális fermentáció miatt alacsony. Jól beilleszthetők az étrendbe a kínai és thai konyha ételei (szója) és a kálciumbevitel szempontjából értékes ehető csontú halak (makréla, szardínia), a dió- és mogyorófélék, valamint a hüvelyesek” – mondta dr. Bajor Judit. A növényekből (kelkáposzta, spenót, brokkoli) ugyan jóval kisebb arányban tud csak felszívódni a kalcium, mint a tejtermékekből, de legalább a növényi tejeket, sőt már az ásványvizeket is dúsítják kalciummal.
Jó hír, hogy nem kell lemondani azokról a közös étkezésekről sem, ahol alig akad laktózmentes fogás, hiszen a laktáz enzimet tabletta vagy cseppek formájában is pótolhatjuk. De mivel az egyéni érzékenység nagyon eltérő, a készítmény használatát és hatását otthoni körülmények között javasolt kitapasztalni, hogy aztán szorongás nélkül élvezhessük az éttermi lakomákat.
Tudtad, hogy igazolt laktózintolerancia esetén adókedvezmény jár? További hasznos információkat a laktózérzékenységről itt találsz.
