Már rég nem azokat az időket éljük, amikor csak a heroinról és az alkoholról jut eszünkbe a függőség fogalma. A viselkedési függőségekről egyre többet tudunk, sőt egyre több viselkedési függőség létezését ismerjük el. Ennek részben az az oka, hogy ma már jobban felismerjük, ha egy viselkedésben felbukkannak a függőség jellegzetességei, másrészt a technológia fejlődésének köszönhetően egyre több dolgot csinálhatunk a szabadidőnkben (így egyre több dologtól is függhetünk). Emellett bármilyen termékről vagy szolgáltatásról legyen szó, a piaci kommunikáció arra bíztat hogy egyél, vegyél, fogyassz, használj minél többet. Hát ennek a kornak a terméke az az addikció, amit online játék zavarnak nevezünk.
Szabadidő eltöltése vagy függőség?
Az Y generáció és az őket követők körében már nem kérdés, hogy a világ képes kinyílni az online térben. Ők, a digitális bennszülöttek már nem eszközként tekintenek egy okostelefonra vagy egy tabletra, hanem mint életterük kitágulására. A szülők és az idősebb generáció persze csodálkozva vagy aggodalommal figyeli azt a szimbiózist, ami ember és készülék között ki tud alakulni. Ebben az összefonódásban tud az online játék végtelennek tűnő időket felemészteni. Szükségszerű változásról lenne szó? Generációk szokásrendszerének átalakulásáról? Vagy valóban felmerül a függőség lehetősége?
Mi nem stimmel az online játékok körül?
Nem, ez nem teljesen ugyanaz, mint a szerencsejáték zavar és az internetfüggőséggel sem mutat teljes azonosságot, de sejthető, hogy mindezekkel rokonságban áll. Oly annyira létező probléma, hogy a DSM-5, vagyis az Amerikai Pszichiátriai Társaság által megjelentetett Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv legfrissebb kiadása is megemlékezik a zavarról. Mégis ráncolhatjuk a szemöldökünket, hogy mi ez az újabb hóbort, amit függőségként nevesítünk. Könnyen beláthatjuk, hogy a társadalom időről időre kitermeli a saját maga számára elfogadható függőségeket, melyek egyebekhez képest kevésbé stigmatizálóak. Ennek klasszikus példája a munkafüggőség, melyért inkább vállveregetést várunk, mintsem ítélkezést. A modern kor terméke ez is, csakúgy mint a vásárlási függőség, vagy a szóban forgó online játék függőség. Hiszen kit zavar, ha órákig lógok az okostelefonon, vagy „kockulok” a gép előtt?
Hogyan válik függőséggé az online játék?
Ha meg akarjuk érteni a függőség természetét ebben az esetben, akkor a szerencsejáték zavar és a szerhasználattal kapcsolatos addikció kritériumaiból érdemes kiindulni, de akadnak, akik inkább az impulzuskontroll zavar tüneteihez tartják közelinek az online játék zavar sajátosságait. Tehát sok még a nyitott kérdés, de az általános addiktológiai jellemzőkről kár lenne megfeledkezni. Ilyen például az, hogy az egyén gondolatait és idejét nagyobb részt az online játék tölti ki. Hiányában szorongás, ingerlékenység, hangulatromlás alakulhat ki, ezek megvonási tünetként értékelhetőek. Egyéb hobbik és aktivitások háttérbe szorulnak vagy elfelejtődnek. Kialakul az úgynevezett tolerancia: egyre több játék kell a várt állapot eléréséhez, a megszokott időráfordítás egy idő után már nem kielégítő. Az függőség érintettje nem ritkán megvezeti családtagjait vagy a segítő szakembert, elfedi a problémát. A probléma felismerését követően azonban gyakorta sikertelenek a kontrollgyakorlásra, leállásra tett önálló próbálkozások. A szociális kapcsolatok sérülést szenvednek, ennek részét képezik a kisebb-nagyobb tisztességtelenségek, hazugságok, a játékidő hosszából fakadó konfliktusok. A hangulat javítására elérhető orvosság lehet az online játék, ez esetben a tevékenység olyan funkciót kapott,mely egyéb tünetekkel párhuzamosan megint csak a függőség gyanúját erősíti.
A kóros internethasználat, a szerencsejáték zavar és az online játék zavar hármasában nehéz eligazodni. Mi segíti a különbségtételt? Az online játék zavar gyanúja a kifejezetten nem szerencsejáték-jellegű játékok kapcsán merülhet fel, ezáltal a játékos szerepe is eltér a szerencsejátékosétól. Ugyanakkor a függő tevékenysége kifejezetten ezekre az internetes tartalmakra szűkül, más hozzáférhetőségek (például videómegosztók vagy szexuális tartalmú oldalak) kiszorulnak az érdeklődésből. A kevéssé kutatott addikció kapcsán feltételezhetjük, hogy számottevő a generalizált és a szociális szorongás, az obvszesszív-kompulzív zavar, az ADHD, a pszichózis, valamint az elkerülő, a kényszeres és a borderline személyiségzavar együttjárása online játék zavarral. Társulhatnak egyéb addikciók is, úgy mint függőséget jelző alkohol- és drogfogyasztás.
Mit tud az online játék, amit más nem?
Ahogy a szerhasználat kapcsán megkülönböztetünk húzás-és lökésmechanizmust, ugyanezt megtehetjük viselkedési függőségek kapcsán is. Azt tekinthetjük húzásnak, ha egy vágyott állapotba húzná használóját az online játék, lökésmecahnizmus pedig akkor állhat fenn, ha a játék egy kellemetlen állapotból kilöki az egyént. Feltételezhető, hogy a szerfüggőségek esetében inkább a húzásmechanizmus dominál, míg viselkedési függőségeknél a lökésmechanizmus. Online játék zavar kapcsán is tartja magát ez a feltevés, tehát jellemzőbb, hogy a kellemetlenségektől való eltávolodás hívja játékba a függőt. Már csak ezért is érdemes számolni a depresszió, a szorongásos betegségek együttes fennállásával.
Mindezen túl a játék megválasztása is mérvadó lehet a függőség közelebbi megismerésében. Ki vagyok én és mi történik velem a játékban? Kialakítok egy új identitást, mely sokkal vonzóbb, mint a sajátom? Kapcsolatot teremtek másokkal, mely a való életben nem megy? Következmények nélkül kiélhetem agressziómat, mellyel egyébként gondjaim akadnak? Lehetek bátor és hősies, melyre egyébként alkalmatlannak tartom magam? Az online játék zavar esetében más addikciókhoz képest talán még konkrétabban megragadható az, hogy milyen funkciót lát el a függőség tárgya, vagyis maga a játék.
Még mielőtt bekövetkezne a „game over”
Aligha találnánk specifikusan az online játék zavarra kifejlesztett terápiás eljárásokat. Ennek ellenére felvilágosító programokkal és más függőségek esetében is alkalmazott beavatkozásokkal reménykeltő eredményekre juthatunk. Nem elvetendő a kognitív viselkedésterápia, sem a pszichodinamikus terápia, hasznos lehet a családterápia. Elengedhetetlen azonban a játékra való motiváció és az így jelentkező igények felismerése és megértése. Hiszen az offline tér is értékessé és kényelmessé tehető, ha kényelmesen érzem magam benne, és előterében kellően értékesnek látom magam.
Írjon nekünk!
Segítségre, tanácsra van szüksége? Írjon nekünk a divanycoach@divany.hu címre, és mi válaszolunk itt, az Ego blog life coach sorozatában, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve!
Marjai Kamilla addiktológiai konzultáns a kémiai és viselkedési függőségekkel foglalkozik, de szívesen reagál a függők hozzátartozói oldaláról felmerülő kérdésekre is. Családi, házassági és nevelési problémákkal, bántalmazással és életvezetési gondokkal rovatunkban Sári- Kurán Zsuzsa pszichológus, családterápiás tanácsadó és Sebők Franciska tanácsadó szakpszichológus, az emPatika munkatársai foglalkoznak. Sákovics Diana pszichológus, a Dívány Ego rovatának szakmai vezetője pedig szívesen segít párkapcsolati és szexuális problémákkal, magánnyal, életvezetési válságokkal kapcsolatban. Írjon nekünk bizalommal, igyekszünk segíteni!
