Időnként mindenki feszült, nyugtalan vagy fél valamitől, ami egy bizonyos szintig egészséges is, hiszen a félelem fokozza a teljesítőképességet azáltal, hogy felkészíti a szervezetet a „küzdj vagy menekülj” (fight or flight) üzemmódra. Baj akkor van, ha a nyugtalanságérzet és az aggodalmaskodás az élet minden területére kiterjed, illetve ha nem csak egy tárgyra vonatkoztatott, konkrét félelemről van szó, hanem külső ok nélküli, valamint a tehetetlenség érzésével járó szorongásról – akkor, amikor az ember úgy érzi, hogy semmiféle befolyással sincs a történésekre. Ez az alapvető különbség a félelem és a szorongásos zavar között, mégis sokan összekeverik a két állapotot. Ráadásul nem is olyan egyszerű észrevenni az ismerősökön a szorongás tüneteit – hiszen a legtöbben igyekeznek palástolni állandó aggodalmaikat –, néhány apró jel együttes megléte azonban egyértelműen arra utal, hogy az illetőnek segítségre van szüksége. A PsyBlog és a Health.com segítségével összeszedtük, mik azok a tünetek, amiket a családnak és a barátoknak nem szabad félvállról venni. Íme:
1. Elzárkózás
Azok, akik szorongóvá válnak, egyrészt elveszítik a motivációt a korábban megszokott, mindennapos tevékenységek elvégzéséhez, másrészt gyakran érzik azt, hogy jó lenne láthatatlanná válni és legszívesebben elmenekülnének olyan helyzetek elől, ahol emberek között kell lenniük. Sokszor annyira kerülik a nyilvánosságot, hogy nem használják a tömegközlekedési eszközöket vagy csendesebb utcákon sétálnak, de az sem ritka, hogy különböző kifogásokkal próbálnak elkerülni egy-egy találkozót – legyen szó idegenek vagy barátok társaságáról. Arról nem is beszélve, hogy ha szerepelni kell kisebb-nagyobb tömeg előtt, egyesek már napokkal vagy hetekkel az esemény előtt idegeskednek, ráadásul képesek még a kihívás után is sokáig azon rágódni, hogy vajon hogyan ítélte meg őket a közönség. Ez az úgynevezett szociális fóbia, más néven szociális szorongásos zavar, ami nem csak a nagy nyilvánosságtól való félelmet, hanem általában az emberekkel való kommunikáció nehézségeit jelenti. Ezek a tünetek pedig annyira erősek lehetnek, hogy ellehetetlenítik a kapcsolatteremtést is egy új munkahelyen, iskolában vagy bármilyen idegen közegben.
2. Megváltoznak az evési szokások
Vannak, akik az állandó aggodalmaskodás hatására a megszokottnál jóval kevesebbet esznek, hiszen a stressz miatt csökken az éhségérzetük, vagy nehezükre esik bent tartani az ételt, ezért az is előfordul, hogy étkezések során rosszul lesznek. A másik oldal, amikor valaki figyelemelterelő trükknek tekinti az étkezéseket, ezért rendszeresen habzsolással vigasztalja magát. Az ilyen szorongók gyakran sóvárognak édességek után, hiszen a pillanatnyi örömök elterelik gondolataikat a problémákról. Tény, hogy az evési szokások megváltozását egy darabig könnyen lehet titkolni, az ételmegvonás okozta súlycsökkenés vagy a rendszeres falásrohamoknak köszönhető súlygyarapodás idővel a környezet számára is feltűnik.
3. Alváshiány
A rendszeres aggodalmaskodás éjszaka sem hagyja nyugodni az érintetteket, ezért nem csoda, ha a szorongó emberek mindig fáradtnak tűnnek. Mivel folyton cikáznak a negatív gondolatok a fejükben, és alvás helyett is csak forgolódnak, a sok megterhelő stimuláció szellemileg és fizikailag is kimeríti őket.
4. Egyéb testi tünetek
A szorongásra ugyan elsősorban mentális problémaként tekintünk, valójában számos más testi tünete van az alváshiányon és a súlyingadozáson kívül, amik persze egyéntől függően eltérnek. Egyesek fejfájásra vagy hasfájásra, míg mások szájszárazságra és kaparó torokra panaszkodnak, de van, akinél a hányinger az elsődleges fizikai tünet, és a fogcsikorgatás, a gyakori vizelési inger, a heves szívdobogás, az émelygés, a mellkasi fájdalom, a gyomorfájás, a vállban és nyakban érezhető izomfeszültség vagy a szédülés is lehet a szorongás jele. A súlyosabb szorongást mellkasi fájdalom és fulladásérzés is kísérheti, ami egyébként hasonlít az infarktus tüneteire.
5. Romlik a koncentrációs képesség
A gyakori szédülés és gyengeség érzése mellett az állandó idegeskedés miatt az összpontosítás is nehezebben megy. Az aggodalmakat kiváltó gondolatok örvénye könnyen elvonja a figyelmet a teendőkről, így nem csak a komolyabb szellemi kihívást jelentő feladatok, de a mindennapos, ház körüli munkák elvégzéséhez is sokkal nagyobb erőfeszítés kell.
6. Hanyag vagy tökéletességre törekvő megjelenés
Ahogy a testsúly, úgy a szorongó emberek külső megjelenése is változik; vannak, akik kezdik elhanyagolni magukat, nem mossák és vasalják a ruháikat, vagy rendetlen a hajuk, mert a saját higiéniájukra sem figyelnek oda. Más szorongóknál pedig éppen ennek ellenkezője történhet, vagyis az, hogy megszállottan kezdenek foglalkozni a külsejükkel és a maximalizmusra törekvést hibátlan megjelenésük is jól tükrözi. Természetesen csak ezek a jelek nem feltétlenül utalnak szorongásra, a többi tünettel együtt azonban túlzott nyugtalanságra utalhatnak.
7. Túlzott igény a visszajelzésekre
A szorongás gyakran összefügg a döntésképtelenséggel, illetve a döntéshozatalok elkerülésével. A szokatlanul feszengő emberekre ezért jellemző az is, hogy sokszor kérik ki környezetük véleményét, illetve másoktól várják el, hogy döntsenek helyettük fontos vagy lényegtelen kérdésekben.
8. Kényszeres viselkedések
A szorongásos zavarok esetében gyakran felbukkannak kényszeres viselkedések, melynek szélsőséges formája az obszesszív-kompulzív zavar, vagy ismertebb nevén a kényszerbetegség. Ilyenkor az ember életét nagyban meghatározzák bizonyos zavaró, felkavaró, állandóan jelen lévő gondolatok, illetve az azokkal összefüggő kényszeres, folyamatosan ismételt cselekedetek vagy rituálék. „Az, aki folyton ítélkezik saját maga felett vagy már előre attól retteg, hogy valamilyen hibát követ el vagy alulteljesít, nagy valószínűséggel szorongásos zavarban szenved” – mondja Winston. A maximalizmusra való törekvés különösen gyakori a kényszerbetegek körében, akik úgy hiszik, hogy különböző rituálékkal megakadályozható valamilyen rossz dolog. Az összefüggés azonban csak az ő fejükben létezik, és nagyon sokszor teljesen illogikus. Jellemző cselekedetek a tárgyak ellenőrizgetése,rendezgetése, a gyűjtögetés vagy a számolgatás.
Ha a felsorolt tünetek közül egyidejűleg többet is felfedezünk magunkon vagy a környezetünkben valakin, akkor ideje, hogy megpróbáljunk alaposabban odafigyelni a belső történéseinkre. Ebben és a szorongás feloldásában sokat segíthet például a meditáció, a testmozgás, a mindfulness gyakorlása, és ha ezekkel sem jutunk sokra, akkor nem árthat az sem, ha a problémánkkal felkeresünk egy szakembert.
