Sziklakertet építeni könnyű, gyors és olcsó

Kertépítő szakemberünk elmondja, hogyan rétegezzük a talajt, és hogy milyen sziklákra, milyen növényekből telepítsünk sziklakertet.

Kertépítő-gyorstalpaló sorozatunkat azzal kezdjük, hogyan lehet egyszerűen és minimális ráfordítással mutatós sziklakertet építeni! Segítségünkre lesz ebben egy kertépítő szakember, aki elárul pár hasznos szakmai fogást, és hogy milyen növényekkel érdemes feldobni.

Hozzávalók:

• sziklák

• jó vízelvezetésű földkeverék: akár a saját kertünkben található talaj és durvább szemcseméretű homok, vagy kőzúzalék keveréke (40-50%- ban hozzáadva a földhöz)

• murva vagy kavics

• sziklakerti növények

Lépések

A sziklakert helyének, méretének kijelölése, stílusának meghatározása

„Sziklakertet azért építünk, hogy a hegyvidékek növényvilágából egy kis foltot csempésszünk kertünkbe, és mert egy szépen kialakított sziklakert kertünk díszévé válik. A körülmények, amiket létrehozunk, teszik lehetővé, hogy olyan növényfajokban is gyönyörködhessünk, amik másképpen nem élnének meg a kertben”- mondja Kelemen Gábor kertépítő technikus.

Fotó: Moodboard

Akár már pár darab, jól elhelyezett nagyobb sziklából is kialakíthatunk sziklakertet. Ha pedig kertünkben eleve adott egy lejtősebb rész, vagy egy kisebb szintkülönbség, akkor tényleg nincs nehéz dolgunk a sziklakert helyének meghatározásánál, ugyanis az tökéletes helye lehet. Sziklakert persze sík terepen is kialakítható földhalom megépítésével.

A stílus meghatározásánál tehát a két fő szempont a terület adottsága és az ehhez illő összeállítás. Fontos, hogy minden esetben a természetességre törekedjünk: ha például sík a terület, akkor építhet sziklakibúvásokat, vagy szorosabban egymás mellé illesztett kövekből kialakított nagyobb felületet kevesebb, a repedésekbe ültetett növénnyel. Ha lehetősége van lejtős részre építeni, akár többlépcsős sziklakertet is kialakíthat.

„Mivel a sziklakerti növények többsége a tűző napot kedveli, ügyeljen arra, hogy a sziklakert tájolása lehetőség szerint déli-délkeleti legyen, illetve ne árnyékolják nagy fák, vagy cserjék!”- figyelmeztet a kertépítő.

Terület megtisztítása

Első körben területet meg kell tisztítani a növényzettől: a gyomok kiirtását alaposan végezze el, mert ezzel sok időt és energiát spórolhat magának a későbbi ápolási folyamatokban. Főként a tarackoló gyomokat szedje ki, méghozzá a gyökérzettel együtt!

Alap elkészítése

Különösen akkor van rá szükség, ha a kertben lévő talaj rossz vízelvezető tulajdonságokkal bír. A sziklakert helyén emelje ki a talaj felső 30-40cm- es rétegét, és töltse fel kaviccsal, vagy kőzúzalékkal (ezt drénrétegnek nevezzük, és a vízelvezetést hivatott szolgálni), majd erre építjük a leendő sziklakertünket.

Kövek kiválasztása, beépítése

Ha lehetősége van ilyeneket szerezni, akkor persze a természetes helyükről begyűjtött kövek a legalkalmasabbak, ám sajnos ezekhez elég nehéz hozzájutni. Azonban használhat vulkanikus eredetű (pl.gránit, bazalt, andezit stb.), vagy üledékes kőzetet, mint például a mészkő. A szakember azt tanácsolja, ezt majd vegye figyelembe a növények telepítésénél, ugyanis ha gránitból, vagy homokkőből építi a sziklakertet, akkor ezek a későbbiekben savanyíthatják a talajt, míg a mészkövek lúgosítják azt.

Fontos szempont továbbá egy saját erőből épített sziklakert esetében a kövek kiválasztásánál, hogy azok mennyire mozgathatóak. Lehetőleg használjon minél nagyobb sziklákat, de vegye figyelembe, hogy ezeknek valahogy be is kell kerülniük a kertbe, és a megfelelő helyzetük kiválasztásánál is többször át fogjuk mozgatni még őket!

A köveket úgy helyezze el, hogy nagy részük a talajba legyen ágyazva (2/3-a), mivel természetes helyükön is a látható részek alatt hatalmas sziklák találhatóak. Ha lapos sziklakertet készít, a kibukkanó részeket megdöntheti, hogy ezzel is azt a természetes hatást keltse, mintha a földmozgások és az erózió alakította volna kövek elrendezését. Ezután már csak annyi a dolga, hogy feltöltse a területet a földkeverékkel.

Ha lejtős részen építi meg sziklakertjét, akkor nem feltétlenül kell drénréteget kialakítani, hiszen a csapadék itt könnyebben tud távozni. Rétegenként építkezzen, és a sziklákat inkább fektetve helyezze el, mert így természetes rétegződések hatását keltheti.

„Vannak olyan kövek amik kicsit kopottabb hatásúak, ilyen például a dudari mészkő. Ezeket a köveket alulról fölfele haladva helyezze el, és közéjük minden réteg után töltsön a kavicsos földkeveréket! Fontos, hogy soha ne keverjen többféle követ! Ha elegendő hellyel rendelkezik, kialakíthat akár nagyobb teraszokat is a lépcsőzetesen épített sziklakertben, még több helyet biztosítva a növények számára.”- mondja Kelemen Gábor.

Növények kiválasztása, ültetése

Sziklakerti növények megválasztásánál vegye figyelembe a felhasznált kőzet anyagát, és ennek a talajra gyakorolt hatását! Például mészkő esetében ne válasszon olyanokat, amik kifejezetten mészkerülők! A legtöbb kertészetben nagyon sokféle sziklakerti évelőt lehet találni, amelyeket bátran telepíthet, sőt, akár még törpe örökzöldeket is. Érdemes kikérni az ott dolgozó kertészek véleményét, melyiket javasolják.

Mennyibe kerül?

Egy sziklakert kialakítását akár már 10.000. forint/négyzetméter költséggel meg lehet valósítani. A sziklák ára általában 20-40 Ft/kg, a 10 kilós kis kavicsok és kőzúzalékok a legtöbb helyen 500-1000 Ft-ba kerülnek, míg a sziklakerti növények pár száz forint körül mozognak.