Kiss Zoltán már a sokadik jógaoktató volt, akit utunkba sodort a szél. Nála érzetük először azt, hogy elfáradunk, és nem elalszunk az óráin, sőt, izomlázat is kaptunk ajándékba. Ő az ashtanga jóga irányzatban K. Pattabhi Joish vonalat képviseli itthon. A Bikrám jógát bár nem próbáltuk, de ismerőseink igen, akiket a horror ár távol tartott a rendszeres mozgástól, és nem nyújtott vigaszt az sem, hogy 36 fokban szenvedhetnek.
Jóformán szerzetesként éltem
Jógaoktatónk első félévét 1996-ban töltötte Indiában, onnantól visszajáró vendég lett. „Kint az általam vitt pénzből életem, ami nem volt sok, hiszen Indiában élni az európai fizetések töredékéből is jól lehet. Jóformán szerzetesként éltem a helyi papokkal, nagyon egyszerű módon. Havi 10-20 ezer forintból kijöttem, ebben a szállásom és az étkezésem is benne volt, plusz valamennyi adományt is adtam annak, akinek akartam.
Kiss Zoltán legnagyobb inspirálója Srila Indradyumna Swami volt, aki akkora hatást gyakorolt rá, hogy nemcsak a spirituális filozófiára kattant rá, de a meditációs zenére is. „A mesterrel 1992-ben találkoztam egy indiai fesztiválon, hallgattam az előadásait, és nagyon megfogott, ahogy él, ahogy gondolkodik, és ahogyan cselekszik. Akkoriban itthon szinte hallani sem nagyon lehetett jógáról, egy-két könyv volt erről az egészről.1989 előtt még szinte be is volt tiltva, gyakorolni nyilvánosan meg szinte senki nem merte.”
Élőben kellett látnom mindent
A kilencvenes évek derekán a jógakultúra itthon abból állt, hogy azok, akik külföldre mentek, mindig szereztek egy kis infót, amiből az itthoni építkezni tudtak. Talán ezért is döntött Kiss amellett, hogy többször is kilátogat Indiába. „Élőben kellett látnom mindazt, amiről annyit olvastam, tanultam. Először Vrindavanban éltem egy kolostorban. Minden nap hajnalban keltem, jógáztam, meditáltam és tanultam. Úgy indultam el itthonról, hogy próba szerencse alapon bekopogtatok egy tanáromhoz, és ha engedi, ott maradok abban a kolostorban, ahol ő is lakhat.
Kiss Zoltán valahogy mindig hazakeveredett, úgy gondolja, nem a véletlen műve, neki itthon van valójában dolga. „Mikor már huzamosabb ideje Magyarországon éltem, szakmabeliek kérdezték – jogosan – tőlem, hogy miért nem oktatok, ha már nemcsak a gyakorlatot, hanem a szellemi hátterét is elsajátítottam a történetnek.” A jógaoktató belátta, hogy valószínűleg érdemes ezzel foglalkozni, mi is így botlottunk bele. Mikor azt kérdeztük tőle, hogy ennek a szakmának mi a csúcsa, legyintett.”Itt nincs csúcs, mindig van hova fejlődni az embernek.”
Mivel Kiss Zoltán 25 alkalommal járt Indiában, összesen pedig majdnem öt évet töltött azzal, hogy fejlessze magát, úgy gondoltuk, őt kérjük meg, hogy segítsen nekünk eligazodni a mai magyar jógatengerben. Az oktató vállalkozott arra, hogy hamarosan induló sorozatunkban nemcsak bemutatja a jóga hatásait az életszemléletre és a testünkre, de segít kiszúrni azokat is, akik szakmailag nem kompetensek. Az élettani hatásokat is ismerteti, és azt ígérte, a táplálkozásra is kitér. Akinek nem egyértelmű, annak leírjuk, jógával iszonyú könnyű fogyni, csak oda kell tennie magát az embernek.
