Magyarország lakosságának körülbelül 15%-a élete folyamán legalább egy alkalommal olyan depresszióban szenved, amelyik orvosi kezelést tesz vagy tenne indokolttá. A depresszióra hajlamos személyeknél az új dolgok iránti érdeklődés többnyire beszűkül, hiányzik az ismeretek iránti kíváncsiság.
Bipoláris kórkép
A depresszióval az utóbbi időben több alkalommal is foglalkoztunk a Díványon. A mániás-depresszióként is ismert zavar, a pszichológiai és testi működések olyan központi szabályozási zavara, amely kóros hullámzásokhoz vezet a hangulati élet, a pszichés és testi energiák, a gondolkodási folyamatok, valamint a közösségi alkalmazkodás terén. Az egészséges emberekre jellemző, és többnyire a külső okokkal magyarázható kisebb hangulati ingadozásokkal szemben bipoláris betegeknél ezek a hullámzások többnyire olyan súlyosak, hogy sok panaszt, szenvedést és nem utolsó sorban anyagi terhet jelentenek mind a beteg, mind a közvetlen környezete, illetve a társadalom számára. Ebben a cikkünkben két bipoláris nő beszél a gyakran kilátástalan harcával a kedélybetegsége ellen.
Ha a családunkban előfordult valamilyen pszichés betegség, könnyen felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ez a betegség örökölhető-e (esetleg én személy szerint örököltem-e)? Most azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, hogy a depresszió kialakulásában örökletes elemek részt vesznek-e, vagy hibáztathatjuk-e a géneket a környezet helyett a betegség kialakulásában?
Genetikai szenzációk
Az emberi agy egy bonyolult és összetett rendszer, melynek egy részét még ma sem ismerjük jól. Az elmúlt századokban számos pszichés betegséget írt le az orvostudomány (skizofrénia, depresszió, stb.), melyeknek a tüneteit ma már jól ismerjük. A depresszió kialakulásában nagyon sok tényező játszik szerepet. Ezek között ismertek külső (környezeti) és belső (genetikai) tényezők egyaránt.
Szinte nem múlik el hónap anélkül, hogy ne hallanánk valami genetikai szenzációról. „Megtalálták a depresszió génjét!” Ez a hír nem pontos, hiszen a depresszió kialakulásáért nem lehet egyetlen gént felelőssé tenni. Az emberi betegségek – genetikai szempontból – három csoportba sorolhatóak. Ismertek olyan betegségek, amelyekért csak a környezet felel (pl. motorbalesetből származó gerincsérülés).
Ezzel ellentétben léteznek olyan betegségek, melyekért csak a genetika felel. A Down-kór esetében egy jól meghatározott hiba, a 3 darab 21-es kromoszóma okozza a tüneteket. A betegségeink harmadik csoportjának a hátterében – ide tartozik a depresszió is – a kiváltó környezet és hajlamosító genetika együttesen felel.
Több tucat génhibát ellenőriznek
A depresszió genetikai hajlamának kutatásakor több tucat génhibát ellenőriznek a beteg személyben. Ha az illető hordoz egy génhibát, minden esetben tisztázni kell, hogy a hiba mekkora szerepet játszik a betegség kialakulásában, valamint mely külső tényők kedveznek a génhiba „felszínre kerülésében”. Napjainkban már elérhetőek azok a fejlett géntérképezési módszerek, melyekkel egyszerre több tucat génhibára lehet szűrni egy embert. Ennek alapján ma már megjelentek a depresszió géndiagnosztikai tesztek is az egészségügyben.
A depresszió kialakulása
Az agysejtek ingerületátvivő anyagokkal kommunikálnak egymással. A depresszió kiakulásában fontos szerepet játszanak azok a gének, amelyek az ingerületátvivő rendszer elemeit kódolják az örökítőanyagban. Az egyik legismertebb ingerületávivő anyag a szerotonin. Az SLC6A4 gén kódolja a szerotonin továbbításában szerepet játszó fehérjét. Az SLC6A4 génnek két változata van: egy rövidebb és egy hosszabb (rövid HTTLPR, hosszú HTTLPR). A genetikai és pszichiátriai kutatások bebizonyították, hogy a rövid változatot hordozó személyek fokozottabb választ adtak a stresszhelyzetekre, mint azok, akik csak a hosszú változatot hordozták.A depresszió genetikai vizsgálat során több génhibát és génváltozatot ellenőriznek a genetikusok. A géndiagnosztika arra ad választ, hogy a vizsgált személy hordoz-e valamilyen, a depresszió kialakulására hajlamosító tényezőt. A genetikai vizsgálattal kiválasztható a „szürke tömegből” az az ember, akiknél stresszhelyzetben nagyobb kockázattal alakul ki depresszió. Nála megelőzéssel, például tudatos stresszhelyzet kezeléssel hozzá lehet járulni az egészség megőrzéséhez.
Minden ember hordoz 4-5 betegségre való fogékonyságot. Ha valaki tudja magáról, hogy hajlamos a depresszióra, és ez eredendően benne van, akkor komolyan tudja venni a problémát. Sok ember nem vallja be magának, hogy depresszióval küszködik, így a betegsége jelentősen befolyásolja az életét. Ma már számos mentális módszer közül lehet választani, melyek segítenek a depresszió megelőzésében. Súlyosabb esetekben szakorvosi felügyelettel is sokat tehetünk a megelőzésért. A génteszt abban segít, hogy a tünetek előtt már tudjuk, hogy mi ellen védekezzünk.
Szakértőnk a dr.nagy.zsolt@nagygendiagnosztika.hu címen várja genetikával kapcsolatos kérdéseiteket!
