Tízmilliárdos nyári nyalakodás

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Márpedig a divatot az olasz fagylaltporgyárosok diktálják, így születnek meg a James Bond vagy Hupikék Törpikék nevű kevercsek – vagy a különféle süteményeket idézők. Cikkünkben a hazai fagylaltpiacot járjuk körbe.

Luxuscsemege hóból

Kivel is kezdjük? A kínaiakkal, az egyiptomiakkal, a rómaiakkal? A fagylalt akkori, kezdetleges formája elsősorban a nagyon gazdagok luxusa volt, főleg mézzel és gyümölccsel ízesített hó alkotta a hideg csemegét. A középkorban és az újkorban a fagylalt gyártása, továbbfejlesztése egyaránt az olaszok nevéhez fűződik, és ez ma sincs másképpen, már ami a porokat, adalékokat, pasztákat, színezőanyagokat, szószokat és aromákat illeti. Ezek gyártásában az olaszok elsősége vitathatatlan, mint ahogyan a fagylaltgépek tekintetében is. Még akkor is, ha először nyilvánosan Párizsban kezdtek fagylaltot árusítani, Pesten pedig a mai Vörösmarty téren mérték először a „hideg nyalatot” 1822-ben.

Az olaszok diktálják a divatot ma is, legalábbis Európában: a mindig újra vágyó – illetve a gyártók által mindig az újdonságok megvásárlására késztetett – fogyasztó aztán rendre kipróbálja a legbolondosabb fantázianevű és ízű „vegyipari” édességeket.

Mozart és a jelmezek

A divat nagy úr. Míg régen 3-4 fajtából választhattak a fagylaltkedvelők, ma többtucatnyi színes, agyondíszített tégely csábít a fölös kalóriabevitelre. Ma két irányzat hódít: az egyik a túldíszítés nélküli, klasszikus, a termékre jellemző valódi alapanyagot (is) tartalmazó fajta, azaz eperből készül az eperfagylalt, citromból a citrom – ez ritka! –; a másik a különféle fantázianéven futó porok, aromák és túldíszített tégelyek kavalkádja. Így születnek meg a James Bond vagy Hupikék Törpikék nevű kevercsek, vagy a különféle süteményeket idézők…

Van már mézeskalács, almás pite, mézes puszedli, szatmári szilvatorta, barackos túrós, gesztenyepüré, Mozart, marcipántorta, somlói galuska, mákos guba elnevezésű. Aztán jönnek a csokoládévariációk: fehér csokis, sztracsatellás, tejcsokis, raffaellós, keserű csokis, mentás, bonbonmeggyes, mandulás, kókuszos, kávés, mogyorós, cherry brandys, whiskys, kapucsínót idéző is.

Ezeknél nagy divat a túldíszítés: az ízléstelenség határát súrolja a „jelmezek” és „díszletek” aránya olykor: dinnyeszeleteket, ezüst- és aranymasnikat, fél kókuszokat, héjas narancsokat, süteményeket, citromokat, tortaszeleteket és egész csokoládétáblákat helyeznek a felhabosított, szinte művileg felfújt fagylalthalmok tetejére.

Sóska- és lecsófagyi

Egy teljesen másik irányzat a biohívőket veszi célba. Egyik felük a nem permetezett, biokörülmények között nevelt gyümölcsökből, tej nélkül készült szorbetet favorizálja, a másik a sós jellegű, zöldséges hideg nyalatokat helyezi előtérbe, így születhettek meg a cékla-, spenót-, sóska- vagy éppen lecsóízre emlékeztetőek, sőt csilisek is. (Bár ez inkább édes csokoládéval párosítva volt finom.)

E témában a legemlékezetesebb fagylaltot Kalla Kálmán, a Gundel híres mesterszakácsa készítette e sorok írójának: spárgafagylaltja hideg, nyári előételként és desszertként páratlanul finom volt.

A szinte abszurdnak tűnő külhoni fagylaltok között izgalmas érdekességre bukkantam tavaly, amikor a világhírű londoni Harrods áruházban Nagy-Britannia jellegzetes ételeit öntötték fagylaltba a helyi cukrászok és séfek a füstölt halastól a disznósajtig – nekem a hurkára emlékeztető tűnt a legfurcsábbnak.

Az amerikai gombóc 730 forint

Az idén jelentősen emelkedtek az árak: 120 forint/gombóc alatt alig találni fagylaltot, a fellelt legdrágább Budapesten 730 forint volt. Igaz, ez a jókora gömb nem más, mint a világ egyik leghíresebb amerikai fagylaltja.

Az amerikai fagylaltdinasztiák egyikét a lengyel Mattus család alapította 1921-ben Brooklynban. Ma több száz fagylaltozójuk és kávézójuk van világszerte – immár nálunk is.

Termékük semmilyen tartósítószert, port vagy mesterséges adalékanyagot nem tartalmaz, kizárólag jó minőségű friss tejszínt, tojássárgáját, cukrot, valamint természetes ízesítőket. A világ számos országába repülőgéppel szállítják, most már két éve Magyarországra is. Kedvelt ízvariációjuk a vaníliás pekándiós, a kapucsínós-karamelles trüffeles, a makadámiadiós, a kekszes, a grillázsdarabos, az epres túrótortára emlékeztető és a mangószorbet.

A fagylaltok sokáig mint önálló nassok voltak népszerűek, ma már részei a jobb éttermi menülapoknak is. Elegánsabb vacsorákon divat az ételsort megszakítani és gyomorpihentető hűsítőként beiktatni egy-egy szorbetet, amely akkor jó, ha savanykás zamatú. Ilyen lehet a citrom- vagy grépfrútszorbet, de kedveltek a dinnyéből készült, fagylalt jellegű előételek is. Elegáns éttermekben kötelező a saját gyártású – nem készen beszerzett – szorbet.

Zárófogásként mindig népszerű volt a fagylalt – újabban kávéval házasítják, kánikula idején tört jeges, granitaszerű, élénkítő búcsúitalt kreálva belőle.

Évi közel húszmilliárd jégkrémre

A fagylaltok otthoni fogyasztása is jelentős, bár a gyártók a tégelyes/dobozos fagylaltokat jégkrémnek nevezik. A vaníliafagylalt minden háztartási mélyhűtő természetes készlete, főleg Nyugaton: kávé és sütemény mellé, gyümölcsökhöz – főleg eperhez – könnyű, krémes, édes, hűsítő adalék, és mutatós is. Feldob szinte minden desszertet, sült banánt, gesztenyepürét, jegeskávét, gofrit, palacsintát, gyümölcslevest egyaránt.

Míg a vendéglátó-ipari fagylaltfogyasztásról nincs külön nyilvántartás, addig a boltban vásároltról igen: 2008 júliusa és 2009 júniusa között 17 milliárd forintot költöttek a kereskedelemben jégkrémre a magyarok. Ennek több mint egyharmada jut a pálcikás, tölcséres, szendvics formájú nassokra, közel kétharmada pedig a nagy kiszerelésű, dobozos családi adagokra. A legutóbbi év során mintegy 23 millió liter hideg édességet adtak el a magyar üzletekben, ami 3 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző időszakban (a Nielsen Company piackutató vállalat közlése alapján).

A fagylaltfogyasztásban az amerikaiak és a skandinávok vezetnek. Meglepő, hiszen épp ott, ahol rövid a nyár – vagyis mindez nem függ ma már össze az időjárással. Hatalmasak az adagok, és szinte minden háztartás mélyhűtője tele van a nyalakodásra csábító dobozokkal.

Ha ez bejött, ne hagyd ki ezeket sem:

Az amerikaiak jeget rágcsálnak, de vajon hogyan járnak el a szicíliaiak? | Jegeld magad granitával!

Csak öt perc munka van vele, és nemcsak hűsít, legalább annyira bódít is, ami nem utolsó szempont. | Felnőttjégkrém

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.