„Egyszer elesett a játszótéren, én meg persze odaszaladtam hozzá, de ahogy felhúztam a pólóját megnézni, lett-e rajta seb, sikítani, és könyörögni kezdett, hogy 'ne bántsatok, kérlek benneteket, ne bántsatok'. Teljes testében remegett. Akkor láttam, hogy tele van a teste hegekkel.” A sztorit a barátnőm mesélte a minap egy hároméves kisfiúról, aki a lányával egy bölcsibe jár. A szülők egyébként nem is csinálnak titkot abból, hogy rendszeresen verik a gyereket, az óvónőknek is szóltak, hogy üssék nyugodtan, ha megérdemli. Otthon ugyanis gyakran érdemelte meg.
Pedig állítólag a szülők mosolygós, vidám emberek, apu ráadásul tanár, bár ez persze nem biztosíték sem arra, hogy épelméjű, sem arra, hogy legalább minimális érzelmi intelligenciával bír. Az azonban elvárható lenne, hogy legalább azok a tudományos bizonyítékok átmenjenek neki, amik a gyerekkori bántalmazás hosszú távú, káros, az egész életet megmérgező hatásáról szólnak. (Persze, edzeni sem kezdünk el, csak azért meg attól egészségesebbek, vidámabbak és boldogabbak leszünk. Miért pont ez lenne a kivétel?) Most mindenesetre mi is próbálkozunk egy újabb bizonyítékadaggal, és a Medical News Today közvetítésével ezúton küldjük a kissrác apukájának és anyukájának, bárhol is legyenek.
Az American Journal of Psychiatry című szaklapban megjelent cikk 12 agykutatáson alapuló tanulmány áttekintése után megállapította, hogy a gyermekkori bántalmazás tartós változásokat okoz az agyban. Pontosabban, ezek az emberek számos jól körülhatárolható agyterületen kevesebb szürkeállománnyal bírnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kognitív kontrollfunkcióik csökkennek. Ez pedig a saját viselkedés feletti ellenőrzés rosszabb működésében, az önszabályzás hiányosságaiban mutatkozik meg. A gyerekkori bántalmazást elszenvedőknek tehát nehezebbé válik a környezetükből származó információk feldolgozása, az alkalmazkodás, ők az élethelyzetek megoldásában merevebbek, nehezebben kezelik az új szituációkat. Vagyis az egész hátralévő életükben hátránnyal indulnak. Ezt mégis ki akarhatja a gyerekének?
A gyermekbántalmazás a WHO definíciója szerint:
„A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”
Kérjük, ha gyermekbántalmazást tapasztal, azonnal szóljon a rendőrségnek, a gyermekjóléti szolgálatnak vagy a gyámhivatalnak!