Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megjelent a Magyar Közlönyben a belügyminiszter rendelete, amely több település katasztrófavédelmi besorolását is megváltoztatta. Öt helység a legkockázatosabb kategóriába került.
A katasztrófavédelem honlapja szerint a besorolást úgynevezett kockázatbecslési eljárást követően állapítják meg. Ez három fázisból áll, amelyek: kockázatazonosítás, kockázatelemzés és értékelés. Magyarország minden települése a három katasztrófavédelmi osztály valamelyikébe kerül az azonosított veszélyeztető hatások várható következményei, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a korrekciós tényezők figyelembevétele alapján – derül ki az Economx írásából. A Pintér Sándor vezette belügyminisztérium nem fűzött indoklást a változásokhoz.
Öt települést soroltak át az I. kategóriába
A besorolást évente felülvizsgálják. A katasztrófavédelem honlapja szerint a fenti változások előtt az első (legkockázatosabb) osztályba 179, a másodikba 1338, a harmadikba pedig 1660 település tartozott.
A következő településeken változott most meg katasztrófavédelmi besorolás:
- Iváncsa – a II. kategóriából az I. kategóriába került
- Szabadegyháza – a II. kategóriából az I. kategóriába került
- Nagyréde – az I. kategóriából a III. kategóriába került
- Nagyigmánd – az I. kategóriából a II. kategóriába került
- Diósd – a III. kategóriából az I. kategóriába került
- Érd – a II. kategóriából az I. kategóriába került
- Herceghalom – a III. kategóriából a II. kategóriába került
- Hernád – a II. kategóriából a III. kategóriába került
- Göd – a II. kategóriából az I. kategóriába került
- Halimba – az I. kategóriából a III. kategóriába került
- Szőc – az I. kategóriából a III. kategóriába került
- Takácsi – a II. kategóriából a III. kategóriába került
A besorolás alapvetően azt mutatja, hogy az adott település mennyire van kitéve különféle veszélyeknek. Ehhez kapcsolódik a veszélyhelyzeti kommunikációs tevékenység, amely az I. osztály esetén évente történő aktív tájékoztatással, a passzív tájékoztatás és az elektronikusan elérhető információ közzétételével, valamint az irányadó magatartási szabályokra való felkészítéssel jár. A II. osztályba sorolt településeken a kommunikációs feladatokat a lakosság háromévente történő aktív tájékoztatásával, passzív tájékoztatással, valamint a megfelelő magatartási szabályokra való felkészítéssel, míg a III. osztályba sorolt településeken a lakosság passzív tájékoztatásával látják el.
