Miért leszünk függők?
A függőségek kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Ilyen a személyiségfejlődés korai szakaszában elszenvedett traumák megléte, a szoros emberi kapcsolatok hiánya, a sikertelenség érzése, a munkahelyi elvárások miatti szorongás. A kémiai addikciók (nikotin-, alkohol- és drogfüggőség) mellett viselkedéses-függőség is kialakulhat, mint például a munkamánia, a játékszenvedély, vagy akár a túlzásba vitt telefonnyomkodás, videójátékozás.
Ezen függőségeken belül is kiemelt figyelmet érdemel a dohányzással kapcsolatos nikotinfüggőség, hiszen globális szinten rengetegen fogyasztanak olyan dohánytermékeket, amelyek használata során égés történik, ezáltal füst képződik. A füstben találhatók olyan vegyületek, amelyek számos megbetegedéshez vezethetnek, ráadásul nemcsak a dohányzó, hanem környezete is ki van téve az ártalmaknak. Ezért rendkívül fontos, hogy ha valaki nem dohányzik, akkor ne is kezdje el, vagy ha már dohányzik, mihamarabb szokjon le róla, hiszen csak így csökkenthetők 100 százalékban a fentebb említett ártalmak.
A kémiai addikció esetén egyre több adagra van szükség az azonos hatás eléréséhez, és elvonási tünetek jelentkeznek a hatás elmúlása után, az anyag nélküli addikcióknál is a szenvedély megélése képes csak csökkenteni az elviselhetetlen feszültséget.
Az addikcióra való hajlam bizonyos mértékben genetikai okokra is visszavezethető, egy korábbi tanulmány szerint azok, akiknél magas a dopamin nevű hormon szintje, és kevéssé érzékenyek rá, nagyobb eséllyel mutatnak kockázatkereső vagy függő viselkedést. (A dopamin-2 receptor A1 allél szignifikánsabban van jelen alkohol-, drog- és játékfüggőknél).
Az Amerikai Addiktológiai Társaság (The American Society of Addiction Medicine, ASAM) álláspontja szerint az addikció krónikus agyi rendellenesség, vagyis nem csupán viselkedésbeli probléma. A kialakulása azonban összetett folyamat, nemcsak a pszichológiai és a biológiai kódoltság, hanem a környezeti tényezők is befolyásolják.
A bezártság csak ront a helyzeten
Már 2020-ban, a pandémia első hónapjaiban napvilágot láttak olyan felmérések, amelyek az addikciók növekedéséről, és többek között az alkoholos italok eladásának kiugró növekedéséről számoltak be. Az emberek különböző megküzdési stratégiákkal próbálták átvészelni a korlátozások időszakát. A társas kapcsolatok hiánya, a bezártság, az anyagi bizonytalanság, a szeretteink és saját egészségünk miatti aggodalom sok esetben vezetett eleinte észrevétlen függőséghez. Ha nem vigyázunk, könnyen függővé válhatunk, káros szenvedélyeink elhagyása viszont rendkívül nehéz feladat.
Mandy Owens, PhD, a Washingtoni Egyetem klinikai pszichológusa szerint a stressz növekedésével párhuzamosan az embereknek kevesebb módja adódik annak kezelésére, és ez valószínűleg hozzájárul a függőségek fellendüléséhez. Az ellenállóképességet elősegítő tevékenységek, mint például a fizikai aktivitás és a társas interakciók, a pandémia idején nem voltak olyan biztonságosak vagy egyszerűen hozzáférhetőek, és ez oda vezethet, hogy egyre többen válnak függővé.
A traumatikus események, például a hurrikánok és más természeti katasztrófák kapcsán elvégzett korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy vannak, akik valószínűleg fokozzák az alkoholfogyasztást a stresszel kapcsolatos megküzdési mechanizmusként – fejti ki Laura Kwako, a NIAAA (National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism) klinikai pszichológusa.
Van, aki a kávétól, és van, aki a munkától lesz függő
Sokan unaloműzésként napi több órán át nyomkodják a telefont, minden egyes pittyegés, üzenet vagy rezgés esetén azonnal látni akarják, mi történt, ha pedig valamilyen okból meg kell válniuk a készüléktől egy rövid időre, máris úgy érzik, lemaradnak valami fontosról, a közösségi média tartalmait böngészve pedig azt, hogy kimaradnak a legjobb dolgokból. Ez a már jól ismert FOMO (Fear of missing out) jelenség.
A videójáték-függőséget – azt a viselkedést, amikor a játék minden mással szemben elsőbbséget élvez –, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is felvette a mentális betegségek listájára. A túlzásba vitt játék az emberi kapcsolatok leépülését, a kötelességek elhanyagolását, mozgásszegény életmódot és alvásproblémákat hoz magával, a járvány ideje alatt mégis sokan választották a virtuális valóságba való menekülést.
Okozhat addikciót a munka is, a home office-ban pedig eltűnhetnek a munka és a magánélet határai. Az online eszközök lehetővé teszik, hogy állandóan elérhetők legyünk, így nehéz „kikapcsolni”.
Van, aki a koffeintől válik függővé, a nap második felében is egymás után issza a kávékat, és úgy érzi, enélkül nem tud megfelelően teljesíteni. A koffein a szimpatikus idegrendszer serkentésével okoz éberséget, és csökkenti a kimerültség érzetét, megvonása fejfájással, hangulatváltozásokkal jár, és a túlzott koffeinfogyasztás – ami napi 600 mg feletti mennyiség bevitelét jelenti – hosszú távon olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a kóros álmatlanság, szív- és érrendszeri megbetegedések, depresszió és csontritkulás.
A koronavírus idején az alkoholfogyasztás mértéke is megnőtt. Az alkohol értékesítése világszinten 291 százalékkal nőtt a világjárvány első hulláma idején, egy nemzetközi tanulmány szerint az alkoholfogyasztás egy második "egészségügyi válsághoz" vezethet.
Sokan a dohányzással próbálják csökkenteni a stresszt. A nemzetközi felmérések szerint a világon több mint egymilliárd ember dohányzik, Magyarországon pedig körülbelül 2 millióan, és az előrejelzések szerint ez a szám a közeljövőben nem változik számottevően. A WHO 2019-es jelentése szerint a dohányzás súlyos keringési, légzőszervi és daganatos betegségek kialakulásáért is felelős. Fontos hangsúlyozni, hogy elsősorban az égés és az ennek hatására keletkező füstben található káros vegyületek a felelősek ezekért a megbetegedésekért, nem pedig a függőséget okozó nikotin, ami egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást is. A cigarettázás okozta ártalmaknak azonban nemcsak a dohányosok, hanem a közvetlen környezetük is ki van téve a passzív dohányzás révén, ezért a dohányzás a társadalom egészét érintő globális probléma.
Mit tehetünk a káros szenvedélyekkel?
Bár a káros szokásokat elhagyni nehéz, ma már vannak lehetőségeink arra, hogy kezeljük őket. Kijelölhetünk például egy idősávot, és csak akkor foglalkozunk a telefonnal és a közösségi médiával, kikapcsolhatjuk az értesítéseket. Kijelölhetjük a határt a home office-ban a munka és a magánélet ideje között, fokozatosan csökkenthetjük a kávéfogyasztást. Megismerhetünk különféle stresszcsökkentő eljárásokat, például a meditációt, a nehéz helyzetekben pedig pszichológushoz járhatunk. Ha felmerül a függőség lehetősége, vagy úgy érezzük, kezdjük elveszteni a kontrollt a káros szokásaink felett, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni, és segítséget kérni!
De mi van azokkal a káros szokásainkkal, amelyekkel valamilyen oknál fogva nem hagyunk fel? Itt igyekezzünk csökkenteni az ártalmakat! Azt például tudjuk, hogy a dohányzás káros az egészségre, de azt már csak kevesen tudják, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint elsősorban az égés és az égés során keletkező füst és kátrány az, ami a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelős. Ezért a cigarettafüst megszüntetése már egy lépést jelent az ártalomcsökkentés felé.
A dohányzás ártalmainak elkerülése érdekében természetesen az a legjobb, ha nem dohányzunk. Mivel a dohányzás számos betegség kialakulásáért felelős, illetve számos más betegség esetében számít kockázati tényezőnek, az ártalmas hatásokat csak úgy kerülhetjük el, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától, vagyis ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek, ha minél előbb leszokunk a dohányzásról. Így egyértelműen és idővel arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége, ezért azt, aki úgy dönt, hogy le akar szokni, minden eszközzel támogatni kell ebben a folyamatban.
Ha valamilyen okból kifolyólag ez nem történik meg, akkor csökkenthetjük a dohányzás ártalmait. Ma már több alternatíva is rendelkezésre áll, amelyek a cigarettához képest alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járnak. Ilyen technológia például az e-cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna vagy a dohányhevítéses technológia. Számos füst és égés nélkül működő technológia létezik, így a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy működésbeli különbségek lehetnek, ezért fontos, hogy megbízható forrásból tájékozódjunk. A dohányzás okozta ártalmakat azonban csak és kizárólag úgy kerülhetjük el, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket.
Káros szokásainkon és berögződéseinken, amelyek nemcsak ránk, hanem környezetünkre is hatással vannak, saját elhatározásunkból is módunkban áll változtatni. Nehéz időszak áll mögöttünk, ideje új lapot nyitni, és ha kell, szakértői segítséget kérni a függőségek megszüntetésében.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
