Az űrállomásokon az alapvető szükségletek, mint például a higiénia, teljesen másképp működnek, mint a Földön. A súlytalanság miatt az asztronautáknak nincs lehetőségük hagyományos zuhanyzásra, mivel a víz lebegő cseppekké alakul, amelyek veszélyt jelenthetnek az elektronikai eszközökre. De akkor mégis: hogyan tisztálkodnak az űrhajósok?
Az egyik legrégebbi és legnagyobb vitákat kiváltó kérdés, amely évszázadok óta foglalkoztat filozófusokat, tudósokat és reggelizőket egyaránt, most végre tudományos megközelítést kapott: vajon a tyúk volt előbb, vagy a tojás?
Tömegek özönlöttek a frissen megnyílt kínai akváriumba, hogy élőben láthassák a hatalmas óriáscápát – ám az izgatott látogatók döbbenten jöttek rá: amit látnak, az csupán egy robot.
Pár évvel ezelőtt egy egyetemi hallgató társaival elvégzett egy kísérletet, és megdöbbentő eredményre jutott: a kísérletének alanyai egy kivétellel nem tudtak felidézni egy mindennap számtalanszor látott, olvasott betűt...
Kétség sem fér hozzá, hogy Ady Endre és József Attila a magyar irodalom kiemelkedő alakjai. Hogy melyiküket kedveljük, az persze ízlés kérdése, ám verseikből nemcsak ízelítőt kaptunk irodalomórán, hónapokig tanulmányoztuk költészetüket. Ebben a kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel a két költőóriás verseire.
A Hungaroring közel 40 éves története szorosan összefonódott a Forma-1 fogalmával, ugyanis minden évben fontos része a magyar pálya a híres versenysorozatnak.
Az irodalmi ínyenceken kívül ma már alig emlékszik valaki Galsai Pongrácra. Pedig az 1970-es és 80-as években az irodalmi „közélet” meghatározó alakja volt; aki évente új kötettel jelentkezett, irodalmi vicclapot indított, mindenhol feltűnő, korpulens alakja és jó kedélye pedig legendás volt.
Egy új felfedezés szerint a neandervölgyiek már 125 ezer évvel ezelőtt is tudatosan hasznosították a zsírt, sőt, egész „zsírgyárakat” működtettek a túlélés érdekében.
Az időnként Kígyónak, máskor bikinis gyilkosnak nevezett Charles Sobhraj az 1970-es években legalább húsz európai turistával végzett Délkelet-Ázsiában – és ma is szabadlábon van.
Egy távoli, érintetlen terület Kanada északi részén a világ egyik legjelentősebb geológiai felfedezésének helyszíne lehet: a Nuvvuagittuq zöldkő-övezetben olyan kőzeteket azonosítottak, amelyek kora akár a 4,16 milliárd évet is elérheti.
