Országos sztrájk kezdődött a munkaügyi reformok bevezetése ellen Görögországban, jelentős fennakadások vannak a közlekedésben.
A magyarok által legtöbbet fogyasztott sajt drágulásához vezethet az Országos Kereskedelmi Szövetség véleménye szerint a trappistákra vonatkozó rendelet, amelyet a testület magyar uborkagörbületi törvénynek nevez.
Az országban 2025. szeptember 29. és október 5. között 24 600 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 203 800 fő akut légúti fertőzés tüneteivel.
A magyar irodalom történetében számtalan esélyes volt már a Nobel-díjra, többek között például Illyés Gyula vagy Weöres Sándor, mégis egészen 2002-ig kellett várni az első magyar irodalmi Nobel-díjasra, Kertész Imrére. 23 évvel Kertész Nobel-díja után ismét magyar díjazottal büszkélkedhetünk: ezúttal Krasznahorkai László kapta az elismerést, az indoklás szerint „lenyűgöző és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette mutatja meg a művészet erejét”. Nyáry Krisztiánt kérdeztük az irodalmi Nobel-díj odaítélésének körülményeiről és az elismerés jelentőségéről.
A tudósok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy az emberi agy nem pusztán érzékeli, hanem aktívan alakítja is az időérzékelést – olyannyira, hogy néha meg is hajlítja a valóságot. Egy friss kutatás szerint bizonyos helyzetekben az agy képes „megnyújtani” az időt, mintha a pillanatok tovább tartanának, mint a valóságban. Ez a felfedezés azt sugallja, hogy az idő nem csupán egy külső dimenzió, hanem belső élmény is, amit a tudatunk formál.
Több évtizede él az az elképzelés, miszerint az univerzum folyamatosan terjeszkedik, növekszik – a legújabb kutatások szerint vsizont ez az elképzelés messzebb nem is lehetne a valóságtól.
Az ADHD-s emberek nem tudnak figyelni, az autisták pedig azért sokfélék, mert széles a spektrum. Gondolnád, hogy ezek is vegytiszta tévhitek?
Skandináva felől sarkvidéki eredetű légtömeg érkezik az országba, ezért a hét közepétől visszatérnek a reggeli fagyok.
Kínában mostantól akár egy negatív hangvételű poszt is bajba sodorhatja a közösségi média felhasználóit. Az ország hatóságai ugyanis új irányelveket vezettek be, amelyek szerint a pesszimista vagy „negatív energiát sugárzó” tartalmak a társadalmi rend elleni vétségnek minősülhetnek. A cél látszólag a közösségi harmónia fenntartása, valójában azonban egyre szigorúbb cenzúrát eredményez a digitális térben.
Nincs elég önkéntes katona Németországban, ezért sorsolással döntenék el, a hadkötelesek közül kit hívnak be a hadseregbe.
