Nemrégiben jelent meg Légrádi Gergely nyolcadik könyve, az Éppen annyi című novelláskötet. A civilben jogászként dolgozó íróval többek között apaságról, veszteségről, segítőkről és a magányról mint kortünetről beszélgettünk.
Társadalmilag elhallgatott, nagyon fontos témáról szól Fabricius Gábor regénye: a Merre vagyok arccal előre egy kapcsolati erőszak regénye. Az áldozat nem nő, hanem férfi, Fáy Ábris története pedig sokakat ébreszthet rá arra, hogy a mindennapi abúzusok közepette folytatott életet nem kell elfogadnia.
A hajnali, reggeli órákban pára- és ködfoltok képződhetnek, ezért nem árt az óvatosság, ha autóba ülsz.
A New York államban élő beteg úgy kapta el a szúnyogok terjesztette chikungunya-lázat, hogy nem hagyta el az országot.
Az optikai illúziók már évszázadok óta bámulatba ejtenek bennünket – nemcsak azért, mert megtréfálják a szemünket, hanem azért is, mert olykor leleplezik a bennünk rejtőző valódi énünket. Most egy újabb teszt tartja izgalomban az embereket.
Emlékszel még a régmúlt biológiaóráira? Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, mennyire koptak meg a tanórai emlékeid – például, hogy mennyire ismered egyes testrészeink, csontjaink vagy épp izmaink latin nevét. Kezdhetjük?
Szacsvay László élete történeteiből Féltem, amíg éltem címmel született könyv. A Nemzet Színésze, számtalan nagy sikerű film és tévéjáték szereplője őszintén, szépítgetés nélkül mesél gyermekkoráról, a Nemzetiben és a Katonában töltött éveiről, feleleveníti a hajdani pályatársaival kapcsolatos színházi anekdotákat és magánéletének fontosabb, olykor fájdalmasabb pillanatait is. A történeteket régi barátja, Vajda Katalin formálta könyvvé: ahogyan „Szacsy” interjúnkban fogalmazott, „Kati varázsolta frizurává az én kócos gondolataimat.”
Egy új kutatás szerint az alvási szokásaink nemcsak arról árulkodnak, mennyire pihenjük ki magunkat, hanem arról is, hogyan működik az agyunk és miként reagálunk a mindennapi stresszre. A szakértők szerint az emberek nagyjából öt különböző alvótípusba sorolhatók – és ezek a mintázatok sokat elmondanak a személyiségünkről is.
A chilei Carretera Austral nem véletlenül kapta a „világ vége” nevet: ez az út valóban a Föld egyik legeldugottabb, legkegyetlenebb vidékére vezet, ahol az ember már csak vendég a természet birodalmában. Az 1240 kilométer hosszú útvonal Patagónia szívében kanyarog, gleccserek, sűrű esőerdők és jeges folyók között – minden kilométere újabb próbatétel a sofőrök és az utazók számára.
Massachusetts városában új közlekedési lámpákkal kísérleteznek a gyalogátkelők közelében.
